Egy budapesti „elitgimnáziumba” járok, nem igazán fontos, hogy melyikbe, ez az egész nem erről szól. Valamikor május végén tűnt fel, hogy valami mintha eddig nem történt volna meg, pedig ilyenkor már rég túl szoktunk lenni rajta: csúszik a tankönyvrendelés. Persze ilyenkor még jóhiszemű az ember, nem kell aggódni, nyilván az olyan intézkedések miatt fordulhat ilyen elő, mint az új kerettanterv vagy a hit- és erkölcstan bevezetése. Aztán teltek a napok, és semmi előrelépés nem történt. Már majdnem vége lett a tanévnek, amikor az utolsó tanítási napon végre megjelentek a tankönyvrendelési lapok, pontosabban – legalábbis testvérem és saját magam esetében – olvashattuk az iskola honlapján, hogy megvannak; kézhez csak a tanévzárón kaptuk őket. Olyan másfél-két hónappal a szokásos időpont után.
A megrendelés egyéb érdekességeket is tartalmazott. Egyrészt – bár ezt nem mindenütt mondták el – az új rendszer szerint a tankönyveket személyre szóló csomagban kezelik, így ha nem kér valaki egy könyvet, akkor újra kell formázni a rendelését. Ez egyrészt rossz, mert nyilvánvalóan több bürokráciát és munkát von maga után egy tankönyv lemondása, másrészt semmi értelme. A tankönyveket ugyanis azért kell külön-külön kezelni, mert előfordulhat (elő is fordul), hogy egy-egy kiadvány már megvan valamilyen okból otthon, és ilyenkor értelmes ember nem vesz újat, tehát le kell mondani a rendelést. Ami, hogy a másik viccbe hajló változtatást említsem, újabban indoklásra szorul. Pedig még az államnak sincs köze ahhoz, hogy miért nem kérem a biológiakönyvet, nem hogy egy tankönyveket rendelő (egyébként állami) cégnek. Egyszerűen magánügy.
Átláthatóbb, hatékonyabb
De visszakanyarodva a bevezetőben említett csúszáshoz: a véleményem szerint pofátlan késlekedés legfontosabb oka egy olyan változtatás, mely valószínűleg elsikkadt a közoktatás (pardon, köznevelés) átalakítása miatti nagyobb problémák között (tanárok nyugdíjazása, államosítás stb.), mégpedig az, hogy a következő tanévtől kezdve a tankönyvpiac a „profitorientált” cégektől a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-hez (Kello) kerül egy 2011-es törvénymódosítás értelmében. A minisztérium szerint erre azért volt szükség, hogy csökkenjenek a szülők terhei, átláthatóbb legyen a rendelés és hatékonyabban használják fel a közpénzt. Sajnos a tavalyi megrendelőlapok már nem elérhetőek, így nem tudom összevetni az árakat, de szerintem semmivel sem lettek alacsonyabbak, arról nem is beszélve, hogy a korábbi tankönyvkereskedő szerint több cég is rossz helyzetbe kerül emiatt. A másik két érv viszont borzalmas. Nem hatékonyabb a rendelés, ha a szokásos április közepi-végi megrendelőlap-kiosztás (tavaly a felvételről szóló értesítővel együtt adták nekünk oda, amit, azt hiszem április 22-én küldtek ki) helyett idén a tanév utolsó napján vagy az évzárón kerül a megrendelőlap a diákokhoz, hogy aztán másnap délig legyen lehetőségük beküldeni. Tudok olyanról, hogy egy lány a beküldés módjáról (most lehet e-mailben, juhé!) érdeklődik a beküldési határidő után. És ez nem az ő hibája, hanem azé a rendszeré, amely egy napnál is kevesebbet ad a leadásra.
Próbáltam utánanézni, mik az indokai a rendelés elhúzódásának. Sajnos az iskola inkább nem beszél róla, így az egyetlen forrás az igazgatónő fentebb említett közleménye, melyben bocsánatot kér a késésért, de azt mondja, hogy nem az iskola a hibás, amit én el is hiszek neki. Tévedésből írtam a korábbi tankönyvrendelő, „profitorientált” cégnek is, akik már másnap (a levelet este írtam) hajnalban válaszoltak, ami példás, főleg úgy, hogy nem is lett volna feladatuk. Ők is tájékoztattak arról, hogy a Kellóhoz került a tankönyvpiac, amiről közben találtam információkat az interneten is. Ezen felül azt írták, hogy ezzel az „államosítással” a kormány ellehetetleníti, sőt több esetben tönkre is teszi ezeket a tankönyvszállításra szakosodott cégeket. Szerintük a tankönyves cégek (kiadók, terjesztők stb.) és a kamara lassan két éve harcolt mindez ellen, sikertelenül.
És mi van a Kellóval? Az interneten találtam híreket, de ezek arról szóltak, hogy a tankönyvmegrendelés április 5-re csúszik, ami jelen esetben a megrendelésre szánt könyvek listájának leadását jelenti. Miután tájékozódtam az ügyben, nekik is írtam, de levelemre tíz nap alatt sem válaszoltak. Ezután beadtam egy közérdekű adatigénylést a témában a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak. Válasz még nem érkezett.
A médiában lehetett hallani az előzetes díjfizetésről is. Mivel az iskola régi szolgáltatója is előre kérte a pénzt, nálunk e téren nem történt változás. Ugyanakkor, ami történt, felülmúl minden aggódást az előzetes fizetés miatt. A fizetési lapon ugyanis a 2013. 06. 17-i keltezés szerepel. A baj az, hogy ezen a napon (este!) kaptuk kézhez a megrendelőlapot, a visszaküldés határideje pedig másnap délben volt. Tehát úgy kaptuk meg a lapot, hogy már megírták a csekket. Nem is volt lehetőségünk lemondani! Itt meg kell jegyeznem, hogy a testvérem megörökli az én korábbi tankönyveimet, ami miatt jelentősen olcsóbb lett a csomagja. Azonban mivel nem tudtuk lemondani (hiszen az iskolának küldtük el 18-án délben), nyolcezer forintot feleslegesen akartak felszámolni a testvérem tankönyveihez.
Az igazgatónő évzáró beszédében azt mondta, hogy idén rengeteg problémát okoztak a jogszabályi és fenntartóbeli változások, de ők próbálták ezeket a diákok szemétől távol tartani. Sajnos az ilyen ügyek miatt erre nem volt lehetőség.
