Vesztettem. Vesztettem? – Tiltakozás a kötelező pedagóguskar ellen

  • Szegő Edit
  • 2013.10.19 14:54

Tanerő

Miért csaptam be a városháza dísztermének ajtaját a Nemzeti Pedagógus Kar tájékoztatója után, hatvan kolléga és az igazgató szeme láttára?

2013. szeptember elsejétől az összes állami iskola tanára a Nemzeti Pedagógus Kar – ezt se tudják helyesen leírni, helyesen Nemzeti Pedagóguskar lenne – tagja. Amikor lehetőségem adódik, elmondom (Hír 24, ATV, Klubrádió), hogy teljes erőből tiltakozom a sötét történelmi múltat – mondjuk ki: Mussolini fasiszta korporációs rendszerének hivatásrendjeit – idéző pedagóguskar ellen. Az a diák, szülő, aki nem ismeri a történelem e szeletét, nem nagyon tudja hova tenni a küzdelmemet; csak annyi jön le, hogy a tanárnő veszettül tiltakozik valami ellen.

Pedig egy idő után érezni fogják a hatást ők is. Amikor már nem merek beszélgetni velük, ha megkérdeznek. Vagy ha merek, és a pedagóguskart továbbra is kritizálom, egyik napról a másikra más megy be helyettem órára, és nem a betegszabadságom miatt. Abban reménykedem, hogy a cikk elolvasásakor az Olvasó előtt nyilvánvalóvá válik a Nemzeti Pedagógus Kar visszás, kérdéses volta, a hatalom embereinek a mindenkori kormányzati kommunikációban is megnyilvánuló cinizmusa, pökhendisége.

Milyen szervezet az, aminek létjogosultságát az ellene ható politikai támadások igazolják? „A testület létrehozásának hírére elindult politikai támadások jól jelzik, milyen nagy szükség van a karra. A leghangosabban tiltakozók korántsem képviselik a pedagógustársadalom többségét” – áll az Emmi vonatkozó közleményében. Bár Hoffmann Rózsa államtitkár az idézett kormányoldalon kizárólag szakmai szervezetként emlegeti a pedagóguskart, azóta tudjuk jól, hogy annak lényegi eleme lesz az etikai kódex is.

Csak számomra visszás, hogy a pedagógusok érdekeit az állammal szemben védendő szervezetet maga az állam gründolja? Számomra visszás csupán, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar előkészítő bizottságának tagjai erősen a Centrális Erőtér emlőin csüngnek? A kar létrejöttéről egyébként – szeptember 12-i dátummal – a Fidesz honlapján lehetett először információt találni.

Az előkészítő bizottság három tagja közül Dobos Krisztina egykori MDF-es képviselő, volt helyettes államtitkár, jelenleg a Nemzeti Tehetségprogram Iroda vezetőjeként a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács egyik főembere. Giber Vilmos a kormánypártok önkormányzati képviselője Kaposvárott, a triumvirátus harmadik tagja, Ballagó Zoltán pedig a Klik egri tankerületi igazgatója, korábban – de már a fülkeforradalom után – a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási főosztályvezetője volt.

A Nemzeti Pedagógus Kar előkészítő bizottságának tagjaként október 8-án Dobos Krisztina Cegléden tartott tájékoztatót, nem mellesleg az előadó többször is használta a „hivatásrend” kifejezést. Csúsztató, ideologizáló előadást volt szerencsénk hallani – a hallgatóságnak a kormányzati döntéseket amúgy is rokonszenvvel hallgató része mindezt örömmel fogadta. Dobos a pedagóguskart ellenzők aggályait egy csuklómozdulattal söpörte félre. Szerinte demokratikus a pedagóguskar, hisz demokratikus módon megválasztott parlament szavazta meg az idevonatkozó törvényt. Az intézmény demokratikus lesz, hiszen egymást választják meg a pedagógusok.

Dobos szerint azért kell pedagóguskar, mert nem vagyunk rosszabbak, mint az orvosok. Az előzőekben említett érvek mellett ez valóban nyomós ok. Szerintem sem vagyunk rosszabbak, se jobbak, csak mások. Nem örülnék például, ha a vakbelemet Hoffmann Rózsa operálná.

A Nemzeti Tehetségprogram Iroda vezetője nem érti, mi ellen tiltakozik a szakszervezet. A Magyartanárok Egyesületének (MTE), a Történelemtanárok Egyletének (TTE) nincs szervezete, a pedagóguskarnak majd lesz. Az MTE-nek úgyis csak huszonvalahány tagja van – érvelt. Szép indok ezen az alapon semmibe venni a szakmai és a szakszervezeteket. Tudomásom szerint a meglevő szakmai szervezetek tiltakozására eddig nem érkezett válasz.

A szakszervezetek eddig is bele akartak szólni olyan szakmai dolgokba, amikhez semmi közük – állította Dobos. A már meglevő szakmai egyesületek és szakszervezetek szerinte teljesen impotensek, kotnyelesek, fölöslegesek. De most lesznek szakmai szervezetek: a földrajz szakos kollégák eldönthetik például, hogy először Magyarország földrajzát tanuljuk és csak aztán a világét. Most úgyis ez az alapsorrend, de ezt csak én teszem hozzá. Számos panasz érkezett a tankönyvellátottság hiányára, ez így igaz. „Attól a tanártól, aki nem tud tankönyv nélkül tanítani, el kell venni a diplomát” – jött a válasz.

A pedagóguskar ajánlást ad a munkánkhoz, ha pályázni szeretnénk valamire – s már vissza is tértünk a Kádár-korszakba. Eddig a főnököm minősített, aki személyesen ismeri a munkámat. Eztán majd a vízfej teszi. Mi van, ha nagyszájú tanár vagyok, aki nem rejti véka alá a rendszerkritikáját? „Nem megbízható, nem támogatandó” felkiáltással lesz elutasítva a pályázatom, mielőtt beadhatnám? A pedagóguskar a társadalmi kohéziót is segíti – folytatta Dobos. Harminc évet mentünk vissza az időben – teszem hozzá én.

Lesznek felkért újabb szervezők, a további előkészületekhez. (Nem világos, milyen alapon és ki választja ki őket.) Amikor rákérdeztem – meg úgy általában, ha bármit kérdeztem –, Dobos úgy tett, mintha hülye lennék és értetlen.

Az etikai kódex kapcsán aránytalanul hosszan ecsetelte a Kaposvári Egyetem esetét, és példák hosszú sorát hozta, hogy egy bálon ne a lányok bugyiját kelljen nézegetni az erkölcsös, tiszta tanároknak. (Mikor lehetőségem adódott szólni, kifejtettem, hogy az én iskolámnak már van az öltözködésre is vonatkozó etikai kódexe, amit abszolút demokratikusan, a diákokkal közösen hoztunk létre. Akkor minek egy államilag a nyakunkba lőcsölt, valószínűleg a rendszerhű, a pedagóguskarban aktív tanárok által kitalált Nemzeti Etikai Kódex?)

A hierarchiában a csúcsszerv az országos testület, melybe megyénként három-három főt delegálnak a lelkes és buzgó pedagóguskari tagok. Az lehet az országos testület tagja, aki szakmailag elkötelezett, emberileg tisztességes és vállalja a véleményét, de nem ám magában hőzöng – mondta Dobos. Nem az egyéni rögeszméit hajtogatja – ez nekem szólhatott az ATV, a Klubrádió, a Hír 24 adásaiban elhangzott véleményem alapján –, hanem sokakat remekül képvisel. „Lázadó ember, aki csak l’art pour l’art elmondja a véleményét, ne képviseljen senkit” – közölte.

A karnak lesz etikai és felügyelőbizottsága. Tagozatokra osztják műveltségi ágak szerint. Százhúszezer pedagógusról beszélt, de amikor az október 5-i Hívatlanul-tüntetés lekicsinyléséről volt szó, akkor százhatvanezer kolléga velünk egyet nem értésére utaltak. Úgy látszik, ez a szám igen ingadozó, a szerint, mi szolgálja jobban a kormányzati kommunikációt.

A pedagóguskar megállapodást köthet más szervezetekkel, például egyházi intézményekkel – emelte ki Dobos. Az etikai bizottság eljárhat a gyerekverő tanárok ellen. Maga is sorolt kérdéseket, amik vagy el sem hangoztak, vagy marslakók tehették fel őket. Szerencsénkre válaszolt is. Két példa: „Ezáltal megszüntetik a szakmai szervezeteket? Nem. Maradhatnak.” (Értsd: „Akár közétek is lövethetnénk, kollégák, de eltekintünk ettől.) Majd alig burkolt cigányozás következett. „Lehetséges, hogy az etikai kódexet a roma tanárok nem tudják majd betartani? Á, dehogy, még ők is be tudják majd tartani.”

A Nemzeti Együttműködéssel nem kompatibilis kérdések elhangzásakor Dobos fintorgott, majd igen flegma válaszokat adott. Mikor szót kaphattam – jelezvén, hogy az előadást hallgatva rengeteg kérdésem lenne –, kifejeztem a szervezet demokratikus jellegében való erős kételkedésemet. Hisz megkérdezésünk nélkül, kötelező jelleggel tettek minket bele. Rákérdeztem, kiknek a körében végeztek felmérést, mikor igazolni igyekeznek a pedagóguskar iránti igényt, mert a mi iskolánkat nem keresték meg, arról biztosíthatom. Kérdeztem, nem tartja-e aggályosnak, hogy az előkészítő bizottság létrejöttéről elsőként, elsők közt a Fidesz.hu-ról lehetett értesülni.

Az enyémmel együtt két ellenzéki felütésű kérdés hangzott el, amit négy álkérdés követett (vö. kormánypárti interpelláció): „Azt szeretném megkérdezni, hogy ez nekünk ugye nagyon jó, és nagyon köszönjük.” „Az a másik két akadékoskodó meg hallgasson, és különben is politizálnak, amit nem szabad. Már itt is a társadalmat képezzük le.” „Azt is szeretném megkérdezni, hogy a pedagóguskar ugye szép rendet tesz, és nem lesz ez az összevisszaság.” Ha nem is szó szerint, de körülbelül így.

Amikor a negyedik „kérdező” kifejezetten felém fordulva a Magyar Orvosi Kamarát és annak elnökét kezdte el méltatni, miközben éppen egy orvostól olvastam egy fórumon, hogy mennyire elégedetlenek az orvosok is a kamarájuk működésével, szinte lehetetlen leváltani annak vezetőit, és nyílt pártpolitizálás is zajlik a Fidesz javára, no, ekkor teli hócipőmmel felpattantam, és bevágtam a díszterem ajtaját, hogy csak úgy reccsent.

Vesztettem. Az én felfogásom szerint lehet bárki oldalán az igazság, abban a pillanatban elveszti az igazát, mihelyt felemeli a hangját, esetleg kiabál, esetleg bevágja az ajtót hatvan tankerületi emberre. Nálam eddig tartott a cérna. Vesztettem.

Vesztettem?

Neked ajánljuk