A kijárási korlátozások miatt előrehozott, szervezett terrortámadás történhetett Bécsben

Terror

Feltételezhetően más-más motivációja volt a francia és az osztrák terrortámadásoknak. Tálas Péter szakértő szerint nincs szó terrorhullámról.

Valószínűleg az osztrák kijárási korlátozások miatt előre hozott terrortámadás történt hétfő este Bécsben, épp azon az utolsó estén, mikor még normális keretek között nyitva voltak az éttermek, kocsmák, szórakozóhelyek – mondta a hétfő esti bécsi terrortámadással kapcsolatban a Narancs.hu megkeresésére Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője. A szakértő szerint feltételezhető, hogy egy későbbi időpontban, például a karácsonyi vásárok egyikét akarhatta megtámadni az elkövető, olyan helyen próbálhatott merényletet végrehajtani, ahol tömegek vannak.

false

 

Fotó: MTI/EPA

Úgy tűnik, előkészített támadás volt a bécsi, mert komoly fegyverei és több lőszere is volt az elkövetőnek és több helyszínen hajtott végre a támadást, ezért gondolhatta sokáig a hatóság, hogy csoportról lehet szó vagy valamilyen kisebb terrorista sejtről. Egyelőre azt tudni, hogy egy elkövető biztos volt, de az is lehet, hogy több. Tálas Péter szerint a bécsi merényletnek nincs köze a párizsi tanárgyilkossághoz vagy a nizzai támadáshoz, mert azokat jóval felkészületlenebb magányos elkövetők hajtották végre.

Várható-e újabb terrortámadási hullám Európában?

Minden nagy médiavisszhangot kiváltó merénylet gyakran szolgál mintaként más terroristák számára. Október közepén történt a brutális terrorcselekmény: egy középiskolai tanárt Párizs közelében késsel megölt, majd a nyílt utcán lefejezett egy moszkvai születésű csecsen diák. A pedagógus Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott a diákjainak, amikor a szólásszabadságról és a Charlie Hebdo elleni merényletről beszélt.

“Magányos elkövetők nem szoktak terrorhullámot előidézni. A francia támadások a Charlie Hebdo karikatúrabotrányához és Macron a szélsőséges iszlamistákkal szembeni kemény fellépéséhez kötődnek. A bécsi eset pedig, ha jól érzékelem, egy ISIS szimpatizánshoz köthető.” Bár ahogy azt Tálas is hangsúlyozta, még nem ismerjük a támadó motivációját, feltételezhető, hogy nem Ausztriában akart tiltakozni Macron francia elnöknek a szélsőséges muszlimokkal szembeni fellépése ellen. “Azt persze el tudom képzelni, hogy hasonló ideológiai okokra vagy elégedetlenségre hivatkoznak az itteni dzsihádista terroristák is. De Bécsben különösen erős a multikulturalizmus, ráadásul a muszlim kisebbségnek nincs olyan problémája, mint Belgium vagy Franciaország esetében, mert nincs akkora társadalmi befolyása sem az osztrák muzulmánoknak. Nem kapcsolnám össze a francia és az osztrák eseteket, szerintem más-más a történtek motivációja. Az persze lehet, hogy az elkövetőt ösztönözte a francia merényletek híre.”

false

 

Fotó: MTI/EPA

Tálas elmondása szerint bár a politika, a média és a közvélemény a terrortámadásokat ilyen esetben soknak érzékeli, fontos látni, hogy „az európai közösség a dzsihadista támadásokra figyel a leginkább, az egyéb típusú terrortámadásokra már közel sem annyira, pedig azok nagyobb számúak.” A dzsihadista támadások azért kerülnek a címlapokra, mert ezekhez kötődik az európai terrorizmus halálos áldozatainak és a sebesültjeinek túlnyomó többsége. Ennek megfelelően, mikor európai terrorizmusról beszélünk, mindenkinek a dzsihadista merényletek jutnak az eszébe.

Tálas Péter kiemelte, ha több ilyen, a bécsihez hasonló, nagyobb szervezést igénylő, bonyolultabb, és nem primitív eszközökkel elkövetett, s főként valamilyen csoporthoz kapcsolható merényletre kerülne sor a jövőben, akkor elkezdhetnénk gondolkodni azon, hogy van-e új terrorhullám. 2020-ban eddig öt iszlamista terrortámadást követtek el Európában. Pontosan ennyi volt tavaly is. A támadások halálos áldozatainak száma egyelőre még kevesebb 2019-cel összevetve, a sebesültek száma viszont már meghaladta az előző évit. Ha az adatokat több évre visszatekintve vizsgáljuk, a számok azt mutatják, hogy Európa terrorfenyegetettsége csökken.

Tálas Péter elmondta, hogy a terrorszervezetek napjainkban inkább ideológiailag kötődnek egymáshoz, nem pedig szervezetileg. Valószínűleg a bécsi elkövető Ausztriában radikalizálódott. Egyelőre azt lehet tudni, hogy a lelőtt 20 éves támadó bécsi születésű volt, szülei Észak-Macedóniából származnak. Karl Nehammer osztrák belügyminiszter közlése szerint osztrák-észak-macedóniai kettős állampolgár volt, a neve Kujtim. A férfi a támadáskor egy álrobbanóövet viselt, és egy automata gépfegyver, egy kézifegyver, valamint egy machete is volt nála. Az osztrák hírszerzés már ismerte a tettest, mert szimpatizált az Iszlám Állammal, sőt, egyike volt annak a 90 osztrák iszlamistának, aki Szíriába akart utazni. Ezért a férfit 2019 áprilisában 22 hónap börtönbüntetésre ítélték, de tavaly decemberben fiatal korára való tekintettel kiengedték. A rendőrség jelenleg még vizsgálja, hogy ő maga tervelte-e ki a merényletet.

false

 

Fotó: MTI/EPA

 

A szakértő szerint előbb vagy utóbb ki fog derülni, hogy a radikalizálódásban a családnak, valamilyen egyéb kis közösségnek, a börtönnek vagy az internetnek volt-e fontos szerepe. Egyelőre nincs hír arról, hogy lett volna bármilyen személyes kapcsolat az ISIS és az elkövető között.

Mint ahogy az logikusan feltételezhető, a koronavírus-járvány miatti intézkedések nem kedveznek a terrorcselekmények végrehajtásának. Tálas Péter úgy fogalmazott, ha a kijárási korlátozások miatt kevesen vannak az utcán, és lelőnek egy embert, annak nincs akkora hírértéke. “A terrorizmus elsősorban mindig politikai üzenet, aminek a médiában való megjelenése kulcskérdés. Ezért a legegyszerűbb végrehajtási módjai az olyan merényletek, amelyek minél több halálos áldozattal és sebesülttel járnak, vagy különlegesen szokatlan módon követik el őket.”

Neked ajánljuk