Valószínűleg az osztrák kijárási korlátozások miatt előre hozott terrortámadás történt hétfő este Bécsben, épp azon az utolsó estén, mikor még normális keretek között nyitva voltak az éttermek, kocsmák, szórakozóhelyek – mondta a hétfő esti bécsi terrortámadással kapcsolatban a Narancs.hu megkeresésére Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője. A szakértő szerint feltételezhető, hogy egy későbbi időpontban, például a karácsonyi vásárok egyikét akarhatta megtámadni az elkövető, olyan helyen próbálhatott merényletet végrehajtani, ahol tömegek vannak.
| ||
Úgy tűnik, előkészített támadás volt a bécsi, mert komoly fegyverei és több lőszere is volt az elkövetőnek és több helyszínen hajtott végre a támadást, ezért gondolhatta sokáig a hatóság, hogy csoportról lehet szó vagy valamilyen kisebb terrorista sejtről. Egyelőre azt tudni, hogy egy elkövető biztos volt, de az is lehet, hogy több. Tálas Péter szerint a bécsi merényletnek nincs köze a párizsi tanárgyilkossághoz vagy a nizzai támadáshoz, mert azokat jóval felkészületlenebb magányos elkövetők hajtották végre.
Várható-e újabb terrortámadási hullám Európában?
Minden nagy médiavisszhangot kiváltó merénylet gyakran szolgál mintaként más terroristák számára. Október közepén történt a brutális terrorcselekmény: egy középiskolai tanárt Párizs közelében késsel megölt, majd a nyílt utcán lefejezett egy moszkvai születésű csecsen diák. A pedagógus Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott a diákjainak, amikor a szólásszabadságról és a Charlie Hebdo elleni merényletről beszélt.
“Magányos elkövetők nem szoktak terrorhullámot előidézni. A francia támadások a Charlie Hebdo karikatúrabotrányához és Macron a szélsőséges iszlamistákkal szembeni kemény fellépéséhez kötődnek. A bécsi eset pedig, ha jól érzékelem, egy ISIS szimpatizánshoz köthető.” Bár ahogy azt Tálas is hangsúlyozta, még nem ismerjük a támadó motivációját, feltételezhető, hogy nem Ausztriában akart tiltakozni Macron francia elnöknek a szélsőséges muszlimokkal szembeni fellépése ellen. “Azt persze el tudom képzelni, hogy hasonló ideológiai okokra vagy elégedetlenségre hivatkoznak az itteni dzsihádista terroristák is. De Bécsben különösen erős a multikulturalizmus, ráadásul a muszlim kisebbségnek nincs olyan problémája, mint Belgium vagy Franciaország esetében, mert nincs akkora társadalmi befolyása sem az osztrák muzulmánoknak. Nem kapcsolnám össze a francia és az osztrák eseteket, szerintem más-más a történtek motivációja. Az persze lehet, hogy az elkövetőt ösztönözte a francia merényletek híre.”
| ||
Tálas elmondása szerint bár a politika, a média és a közvélemény a terrortámadásokat ilyen esetben soknak érzékeli, fontos látni, hogy „az európai közösség a dzsihadista támadásokra figyel a leginkább, az egyéb típusú terrortámadásokra már közel sem annyira, pedig azok nagyobb számúak.” A dzsihadista támadások azért kerülnek a címlapokra, mert ezekhez kötődik az európai terrorizmus halálos áldozatainak és a sebesültjeinek túlnyomó többsége. Ennek megfelelően, mikor európai terrorizmusról beszélünk, mindenkinek a dzsihadista merényletek jutnak az eszébe.
Tálas Péter kiemelte, ha több ilyen, a bécsihez hasonló, nagyobb szervezést igénylő, bonyolultabb, és nem primitív eszközökkel elkövetett, s főként valamilyen csoporthoz kapcsolható merényletre kerülne sor a jövőben, akkor elkezdhetnénk gondolkodni azon, hogy van-e új terrorhullám. 2020-ban eddig öt iszlamista terrortámadást követtek el Európában. Pontosan ennyi volt tavaly is. A támadások halálos áldozatainak száma egyelőre még kevesebb 2019-cel összevetve, a sebesültek száma viszont már meghaladta az előző évit. Ha az adatokat több évre visszatekintve vizsgáljuk, a számok azt mutatják, hogy Európa terrorfenyegetettsége csökken.
Tálas Péter elmondta, hogy a terrorszervezetek napjainkban inkább ideológiailag kötődnek egymáshoz, nem pedig szervezetileg. Valószínűleg a bécsi elkövető Ausztriában radikalizálódott. Egyelőre azt lehet tudni, hogy a lelőtt 20 éves támadó bécsi születésű volt, szülei Észak-Macedóniából származnak. Karl Nehammer osztrák belügyminiszter közlése szerint osztrák-észak-macedóniai kettős állampolgár volt, a neve Kujtim. A férfi a támadáskor egy álrobbanóövet viselt, és egy automata gépfegyver, egy kézifegyver, valamint egy machete is volt nála. Az osztrák hírszerzés már ismerte a tettest, mert szimpatizált az Iszlám Állammal, sőt, egyike volt annak a 90 osztrák iszlamistának, aki Szíriába akart utazni. Ezért a férfit 2019 áprilisában 22 hónap börtönbüntetésre ítélték, de tavaly decemberben fiatal korára való tekintettel kiengedték. A rendőrség jelenleg még vizsgálja, hogy ő maga tervelte-e ki a merényletet.
| ||
A szakértő szerint előbb vagy utóbb ki fog derülni, hogy a radikalizálódásban a családnak, valamilyen egyéb kis közösségnek, a börtönnek vagy az internetnek volt-e fontos szerepe. Egyelőre nincs hír arról, hogy lett volna bármilyen személyes kapcsolat az ISIS és az elkövető között.
Mint ahogy az logikusan feltételezhető, a koronavírus-járvány miatti intézkedések nem kedveznek a terrorcselekmények végrehajtásának. Tálas Péter úgy fogalmazott, ha a kijárási korlátozások miatt kevesen vannak az utcán, és lelőnek egy embert, annak nincs akkora hírértéke. “A terrorizmus elsősorban mindig politikai üzenet, aminek a médiában való megjelenése kulcskérdés. Ezért a legegyszerűbb végrehajtási módjai az olyan merényletek, amelyek minél több halálos áldozattal és sebesülttel járnak, vagy különlegesen szokatlan módon követik el őket.”
