Kegytárgy

ÁMG pótkocsi

  • - legát -
  • 2012. szeptember 16.

Trafik

A budapesti tömegközlekedés egyik leggyászosabb epizódja volt, amikor a zsúfoltság enyhítésére a buszokhoz és trolikhoz pótkocsikat vonóhorgoztak. Ezeket eleinte (konkrétan 1954-től) kiszuperált buszokból barkácsolták, 1959-től viszont a székesfehérvári Általános Mechanikai Gyárban (ÁMG) már újonnan is gyártani kezdték a reménytelen holmit.

A buszos és trolis szerelvények csupán a hatvanas évek végéig közlekedtek, így az ÁMG-ben 1959-63 között gyártott pótkocsik java sokkal hosszabb karriert futott be selejtezése után, az építkezések lakókocsijaként, melegedőjeként vagy öltözőjeként, mint a pesti forgalomban. De épp ennek köszönhető, hogy legalább egy, igencsak leharcolt trolibuszos példány megmaradt mutatóba, amelyet évtizedes huzavona után végül felújítottak, és idén kiállítottak a BKV szentendrei múzeumában.

A negyvenszemélyes, eredetileg kalauzüléssel is felszerelt pótkocsiról csak az elismerés hangján szólhatunk, szebb, mint új korában. Mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek, ugyanis a múzeumban vontatójárművet, nevezetesen az Ikarus 60-as típusú trolit legfeljebb fényképen láthatunk. Pedig - a pótkocsihoz hasonlóan - egy ilyet is sokáig (vagy húsz évig) tárolt a BKV, de felújítása rendre elmaradt. Még szerencse, hogy mielőtt végleg megette volna a rozsda, sikerült elpasszolni Szegedre, ahol a helyi közlekedési cég nekilátott a restaurálásának. Csakhogy - tudomásunk szerint - a BKV illetékeseinek kérésére sem szándékoznak vonóhorgot szerelni a járműre.

Városi Tömegközlekedési Múzeum, Szentendre, HÉV-végállomás

(kizárólag a restaurálásért)

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”