Kegytárgy

ÁMG pótkocsi

  • - legát -
  • 2012. szeptember 16.

Trafik

A budapesti tömegközlekedés egyik leggyászosabb epizódja volt, amikor a zsúfoltság enyhítésére a buszokhoz és trolikhoz pótkocsikat vonóhorgoztak. Ezeket eleinte (konkrétan 1954-től) kiszuperált buszokból barkácsolták, 1959-től viszont a székesfehérvári Általános Mechanikai Gyárban (ÁMG) már újonnan is gyártani kezdték a reménytelen holmit.

A buszos és trolis szerelvények csupán a hatvanas évek végéig közlekedtek, így az ÁMG-ben 1959-63 között gyártott pótkocsik java sokkal hosszabb karriert futott be selejtezése után, az építkezések lakókocsijaként, melegedőjeként vagy öltözőjeként, mint a pesti forgalomban. De épp ennek köszönhető, hogy legalább egy, igencsak leharcolt trolibuszos példány megmaradt mutatóba, amelyet évtizedes huzavona után végül felújítottak, és idén kiállítottak a BKV szentendrei múzeumában.

A negyvenszemélyes, eredetileg kalauzüléssel is felszerelt pótkocsiról csak az elismerés hangján szólhatunk, szebb, mint új korában. Mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek, ugyanis a múzeumban vontatójárművet, nevezetesen az Ikarus 60-as típusú trolit legfeljebb fényképen láthatunk. Pedig - a pótkocsihoz hasonlóan - egy ilyet is sokáig (vagy húsz évig) tárolt a BKV, de felújítása rendre elmaradt. Még szerencse, hogy mielőtt végleg megette volna a rozsda, sikerült elpasszolni Szegedre, ahol a helyi közlekedési cég nekilátott a restaurálásának. Csakhogy - tudomásunk szerint - a BKV illetékeseinek kérésére sem szándékoznak vonóhorgot szerelni a járműre.

Városi Tömegközlekedési Múzeum, Szentendre, HÉV-végállomás

(kizárólag a restaurálásért)

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.