Kegytárgy

ÁMG pótkocsi

  • - legát -
  • 2012. szeptember 16.

Trafik

A budapesti tömegközlekedés egyik leggyászosabb epizódja volt, amikor a zsúfoltság enyhítésére a buszokhoz és trolikhoz pótkocsikat vonóhorgoztak. Ezeket eleinte (konkrétan 1954-től) kiszuperált buszokból barkácsolták, 1959-től viszont a székesfehérvári Általános Mechanikai Gyárban (ÁMG) már újonnan is gyártani kezdték a reménytelen holmit.

A buszos és trolis szerelvények csupán a hatvanas évek végéig közlekedtek, így az ÁMG-ben 1959-63 között gyártott pótkocsik java sokkal hosszabb karriert futott be selejtezése után, az építkezések lakókocsijaként, melegedőjeként vagy öltözőjeként, mint a pesti forgalomban. De épp ennek köszönhető, hogy legalább egy, igencsak leharcolt trolibuszos példány megmaradt mutatóba, amelyet évtizedes huzavona után végül felújítottak, és idén kiállítottak a BKV szentendrei múzeumában.

A negyvenszemélyes, eredetileg kalauzüléssel is felszerelt pótkocsiról csak az elismerés hangján szólhatunk, szebb, mint új korában. Mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek, ugyanis a múzeumban vontatójárművet, nevezetesen az Ikarus 60-as típusú trolit legfeljebb fényképen láthatunk. Pedig - a pótkocsihoz hasonlóan - egy ilyet is sokáig (vagy húsz évig) tárolt a BKV, de felújítása rendre elmaradt. Még szerencse, hogy mielőtt végleg megette volna a rozsda, sikerült elpasszolni Szegedre, ahol a helyi közlekedési cég nekilátott a restaurálásának. Csakhogy - tudomásunk szerint - a BKV illetékeseinek kérésére sem szándékoznak vonóhorgot szerelni a járműre.

Városi Tömegközlekedési Múzeum, Szentendre, HÉV-végállomás

(kizárólag a restaurálásért)

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."