chili & vanilia - Gyökeres változások előtt

  • .
  • 2008. február 28.

Trafik

Na, most jött el az a pillanat, amikor már igazán elegem van a télből. Február vége van, süt a nap, mi kell még, mindjárt itt a tavasz, s vele együtt a konyhánkba is megérkeznek a harsogó színek, zöldek, pirosak. A friss, zsenge karalábék, saláták, a retek, a spenót.

Na, most jött el az a pillanat, amikor már igazán elegem van a télből. Február vége van, süt a nap, mi kell még, mindjárt itt a tavasz, s vele együtt a konyhánkba is megérkeznek a harsogó színek, zöldek, pirosak. A friss, zsenge karalábék, saláták, a retek, a spenót. Ilyenkor legnehezebb a piacozás: az ember bolyong a standok között, gondolatban már a fentiek között válogat, a valóságban azonban még nyomuk sincs. Be kell érnünk a téli gyökérfélékkel. Milyen kár, hogy a sárgarépán, petrezselyemgyökéren, céklán, zelleren túl a választék nálunk viszonylag korlátozott - számos, más országokban elterjedt fajta pedig kitűnően felhasználható. Egyik kedvencem a feketegyökér. A Dél-Európában őshonos zöldség rendkívül jó ízű, leginkább spárga, karalábé, articsóka jellegzetességeire emlékeztet. Az ötvenes évekig állítólag gyakran volt kapható az alföldi piacokon, majd fokozatosan eltűnt. Remek leves vagy köret készíthető belőle; nagy örömmel látom, hogy kezd visszatérni. A kerekrépa Európában ínséges időkben nagyon fontos élelmiszer volt, ma viszont a csúcsgasztronómia használja. Magyarországon nemigen ismert, kivéve Zalában, ahol savanyítva rakják el. A karórépa az I. világháború alatt írta le magát, Németországban az 1916-17-es telet más élelmiszer híján ezzel vészelték át (még szavuk is van rá: Steckrübenwinter), azóta sem szerezte vissza jó hírét. A skandináv konyha ellenben ma is gyakran használja, a tengerentúlon pedig pár éve az összes menő étterem étlapján ott van. Bízzunk benne, hogy hamarosan nálunk is egyre szélesedő választékkal találkozunk majd, addig viszont kísérletezzünk sokoldalúan a meglévőkkel.

Langyos, sült gyökérzöldségek joghurtos öntettel

Hozzávalók:

Fejenként:

2 kisebb sárgarépa

1 közepes petrezselyemgyökér

egy kisebb gumó zeller fele

2-3 ek. olívaolaj

csipet őrölt római kömény

só, bors

Öntet:

3-4 ek. natúr joghurt

fél gerezd fokhagyma, reszelve

opcionális: 1 kk. tahini (szezámkrém, kapható közel-keleti élelmiszereket árusító üzletekben)

friss petrezselyemzöld, reszelt citromhéj

A sütőt előmelegítjük 200 ·C-ra. A sárgarépát, fehérrépát, zellert meghámozzuk és egyforma darabokra szeleteljük. A zellert karikákra, majd felekre, ill. negyedekre vágjuk. A zöldségeket összeforgatjuk az olívaolajjal, hogy egyenletesen befedje, sózzuk, borsozzuk, csipet őrölt római köményt szórunk rá. Alufóliával bélelt tepsiben kb. 25-30 perc alatt megsütjük, hogy kívül karamellizálódjon. A joghurtot simára keverjük a fokhagymával, kevés sóval és a tahinivel; a sült zöldségekre locsoljuk. Végül gazdagon megszórjuk finomra vágott petrezselyemzölddel és reszelt citromhéjjal.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk