csontzene - A Tisza-parton mit keresek?

  • .
  • 2007. augusztus 2.

Trafik

Kérdezte anno a Költő, de a válasz ezúttal egyszerű: a parton a klavírhuszároké és klavírhuszárnőké a terep, hiszen augusztus 4. és 8. között rendezik Tiszadobon "A zongora ünnepe keleten" című, mindig magas színvonalú fesztivált.

Kérdezte anno a Költő, de a válasz ezúttal egyszerű: a parton a klavírhuszároké és klavírhuszárnőké a terep, hiszen augusztus 4. és 8. között rendezik Tiszadobon "A zongora ünnepe keleten" című, mindig magas színvonalú fesztivált. Fellép Hauser Adrienne, Bogányi Gergely, Borbély László, Csalog Gábor, Kemenes András, Kocsis Zoltán, a külföldi sztárok közül pedig az orosz Nikolai Lugansky, aki nagy műsort ad, akkorát, hogy talán feladjuk elvünket: vidékre ne! Mert kapjuk első renden Schumanntól a Bécsi karnevált, aztán jön Ravel legnagyobb zongoraműve, az ördögi Gaspard de la nuit, a második részre pedig Chopin kolosszális h-moll szonátája teszi fel a koronát (augusztus 7., 19.30). Aki túlzottnak érzi e műsort, idézze eszébe régen hallott Péterfy Jenőnk egyik cikkét, melyből kiderül, hogy Hans von Bülow (képünkön) Budapesten, 1881-ben egy koncerten 15 (!!) Liszt-művet adott elő, köztük a h-moll szonátát! De ez még semmi: "Pénteken a jeles művész Beethovent fogja játszani, éspedig Beethoven utolsó hat legnehezebb szonátáját." Kocsisunk se a "Szeretnék szántani"-val készült, Schubert, Haydn, Mozart moll műveivel akar melankóliába ejteni (augusztus 8., 19.30). És bár a Zenegyűlölő botanikai érdeklődése szerénynek mondható, azért őt sem hagyják hidegen az Andrássy-kastély parkjában árnyat adó kocsányos tölgyek. És ha vörösborral túltöltekezett agyunk előtt a lombok közt megjelenik Ravel vízi tündére, Ondine, vagy a gonosz manó, Scarbo, netán a kétes holdfényben előtűnik a második tétel tárgya, az akasztófa, Le Gibet, ne lankadjunk még egy pohárral elűzni e látományokat. Vagy ellenkezőleg: fogadjuk őket a kromatikától és mozgó orgonapontoktól nem megriadó szívvel, és még egy palackot rájuk!

Aki meg retteg kimozdulni szeretett fővárosából, az menjen a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar estjére (Kiscelli Múzeum udvara, augusztus 4., 20.00), ahol állatokkal találkozhat (Weiner Leó: Rókatánc, Johann Strauss: A denevér - nyitány), ha még nem volt elege a tömegközlekedés faunájából.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.