csontzene - A Tisza-parton mit keresek?

  • .
  • 2007. augusztus 2.

Trafik

Kérdezte anno a Költő, de a válasz ezúttal egyszerű: a parton a klavírhuszároké és klavírhuszárnőké a terep, hiszen augusztus 4. és 8. között rendezik Tiszadobon "A zongora ünnepe keleten" című, mindig magas színvonalú fesztivált.

Kérdezte anno a Költő, de a válasz ezúttal egyszerű: a parton a klavírhuszároké és klavírhuszárnőké a terep, hiszen augusztus 4. és 8. között rendezik Tiszadobon "A zongora ünnepe keleten" című, mindig magas színvonalú fesztivált. Fellép Hauser Adrienne, Bogányi Gergely, Borbély László, Csalog Gábor, Kemenes András, Kocsis Zoltán, a külföldi sztárok közül pedig az orosz Nikolai Lugansky, aki nagy műsort ad, akkorát, hogy talán feladjuk elvünket: vidékre ne! Mert kapjuk első renden Schumanntól a Bécsi karnevált, aztán jön Ravel legnagyobb zongoraműve, az ördögi Gaspard de la nuit, a második részre pedig Chopin kolosszális h-moll szonátája teszi fel a koronát (augusztus 7., 19.30). Aki túlzottnak érzi e műsort, idézze eszébe régen hallott Péterfy Jenőnk egyik cikkét, melyből kiderül, hogy Hans von Bülow (képünkön) Budapesten, 1881-ben egy koncerten 15 (!!) Liszt-művet adott elő, köztük a h-moll szonátát! De ez még semmi: "Pénteken a jeles művész Beethovent fogja játszani, éspedig Beethoven utolsó hat legnehezebb szonátáját." Kocsisunk se a "Szeretnék szántani"-val készült, Schubert, Haydn, Mozart moll műveivel akar melankóliába ejteni (augusztus 8., 19.30). És bár a Zenegyűlölő botanikai érdeklődése szerénynek mondható, azért őt sem hagyják hidegen az Andrássy-kastély parkjában árnyat adó kocsányos tölgyek. És ha vörösborral túltöltekezett agyunk előtt a lombok közt megjelenik Ravel vízi tündére, Ondine, vagy a gonosz manó, Scarbo, netán a kétes holdfényben előtűnik a második tétel tárgya, az akasztófa, Le Gibet, ne lankadjunk még egy pohárral elűzni e látományokat. Vagy ellenkezőleg: fogadjuk őket a kromatikától és mozgó orgonapontoktól nem megriadó szívvel, és még egy palackot rájuk!

Aki meg retteg kimozdulni szeretett fővárosából, az menjen a Rolla János vezette Liszt Ferenc Kamarazenekar estjére (Kiscelli Múzeum udvara, augusztus 4., 20.00), ahol állatokkal találkozhat (Weiner Leó: Rókatánc, Johann Strauss: A denevér - nyitány), ha még nem volt elege a tömegközlekedés faunájából.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.