csontzene - Az egyik kocsmából a másik kocsmába

  • .
  • 2008. szeptember 18.

Trafik

Ha kocsmában vagy kávéházban akarta múlatni a drága időt, Beethovennek szerencséjére nem kellett az asszonykájától egy kis kimenőt kérni, mivel nem volt felesége, és idősödő korában termékenyen élte azt a teljesen magányos, családtól, barátoktól, szeretőktől, egyáltalán majdnem minden emberi kapcsolattól mentes életformát, mely a szellem embereihez egyedül méltó: solo, solissimo, ahogy Péterfy Jenő mondta önmagáról. És most senki ne jöjjön azzal, hogy Péterfy főbe puffantotta magát, Beethoven meg a végére szinte teljesen megőrült.
Ha ugyanis ez az ára, akkor ezt is gondolkodás nélkül meg kell fizetni.

Ám Ludwigunk "A Hattyúhoz" címzett bejzliben olykor még akkor is fizetési szándékkal zaklatta a Fizetőpincért, amikor semmit sem fogyasztott, ki tudja, talán éppen a Missa solemnis "Et vitam venturi" szakaszán gondolkozott. Az esetet a jeles zenetudós, Theodor von Frimmel írja le a Neues Beethoven-Jahrbuch 1924-1930-as kötetében, melyre a Zenegyűlölő Beethoven unokaöccse tettei után szimatoló kutatásai közben bukkant véletlenül, és amely a sokatmondó, "Beethoven, a bécsi vendéglőjáró" címet viseli. Ebben aztán német alapossággal tárul fel a Mester változatos ital- és ételfogyasztásának minden mozzanata, és első életrajzírója, Anton Schindler mindhiába bizonygatja, hogy "a Mi Mesterünk" csak olykor, mintegy csupán az étel mellé konzumált egy-egy pohár sört, netán bort, a tények ellene mondanak ennek - Beethoven kocsmahuszár volt, nincs ezen mit tépelődni. Na, de a megfeszített és szakadatlan munka után (nem győzzük ismételgetni az utolsó évtized termését: Missa solemnis, 9. szimfónia, az 5 utolsó vonósnégyes, az 5 utolsó zongoraszonáta, Diabelli-variációk) miért is ne járt volna éttermekbe, kávéházakba az a tök süket férfiú, akinek rendes otthona nem volt, tévéje és asszonykája még kevésbé, legfeljebb kurvája olykor, de ahhoz is el kellett menni hazulról. Így aztán elment a "Vademberbe", onnan a "Fekete Tevéhez", a "Hattyú" sem maradt ki, az "Aranykörte" is hívogatta, nem is szólva a "Barna Szarvasról". De legyen ennyi elég, hadd maradjon valami a jövő hétre is!

Állandóan játszott alkotásaiból a Hegedűversenyre kerül a sor a héten, a világ egyik legjelentősebb nyírettyűse, Vadim Repin játssza, Kocsis Zoltán dirigálásával a Nemzeti Filharmonikusok kíséri (MűPa, szeptember 25.). És bár időben már nem tartozik ide, hadd hívjuk itt fel a figyelmet a másnapi koncertjükre, melyen Kocsisunk maga elé rántja a zongoráját; szonátaestjén a két zseni, Bartók és Brahms művei mellett Beethoventől a "Kreutzer"-szonátát viszi színre - feltehetően az évad egyik legjelentősebb kamaraestje lesz (Zeneakadémia, szeptember 26.).

Végül még egy baráti ajánlat: a fiatal zongoraművésznő, Marczi Mariann (képünkön) most tartja DLA-koncertjét (Zeneakadémia, szeptember 22. 16.00), ahol ugyan Beethoven nem lesz, de lesz Haydn, Debussy, Liszt, és lesz feltehetően jó hangulat, noha bort a színpadon aligha árusítanak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.