csontzene - Goethe és a csodagyerek

  • .
  • 2007. október 11.

Trafik

A tavaly nálunk járt Vagyim Repin után egy újabb Vagyim nevű csodahegedűs, mégpedig Gluzman lép pódiumra, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével eljátssza Beethoven Hegedűversenyét (MűPa, október 12-én). Szünet után az ifjú Mendelssohn nagyszerű műve, az Oktett hangzik el.

Bár a harmadik, scherzo tételt maga a komponista hangszerelte át teljes vonószenekarra, az egész mű nagyzenekari előadása vitatható vállalkozás, hiszen éppen a kamarazene és a szimfónia közti finom átmenetet öli ki a darabból. Na de majd meghalljuk.

Mendelssohn valódi csodagyerek volt, pelyhedző állal írta első remekeit (a Szentivánéji álom nyitányát tizenhét évesen), és a zsidó emancipáció egyik élharcosának tekinthető bankárcsaládja révén (ne feledjük, a nagy filozófus, Lessing barátja, Moses Mendelssohn a zeneszerző nagyapja volt) már legkorábban arra törekedett, hogy megtalálja a kapcsolatot kora szellemfejedelmeivel. 1821-ben, azaz tizenkét évesen látogatta meg Mendelssohn először Goethét, hogy aztán 1825-ben visszatérjen, és heteket töltsön a titkos tanácsos házában; 1830-ig összesen ötször kereste fel az agguló Zeuszt. Goethét lenyűgözte a külsőleg is elbűvölő kamasz, egy levelében így emlékszik a tőle kapott zenetörténeti leckékre: "Ugyan ki érthet meg bármilyen jelenséget, ha az nincsen alaposan beágyazva a saját fejlődésének menetébe egészen napjainkig? A legtöbbet az jelentette számomra, hogy Felix készségesen bemutatta ezt a haladást: Bach korával kezdte, majd Haydnt, Mozartot és Gluckot keltette életre, elmagyarázta az újabb korok nagy mestereinek technikáját, és végül saját kompozícióival zárta a sort." Kétségtelen, hogy Goethe és Mendelssohn a 35. Gozzi-féle drámai helyzetben leledzett ekkor, melynek neve "egymásra találás". A öregfiú sírt, amikor Felix bejelentette, hogy el kell utaznia - tényleg megkapó jelenet lehetett. És aligha teljesen kalandos feltételezés, hogy a Faust második részében fellépő Euphorion, a Faust és Heléna házasságából született csodagyerek alakját (a közismerten alapmodellként szolgáló Byron mellett) talán a kamasz Felix is ihlette. "Mily szilaj! Mily fékeveszett! Nincs remény, hogy abbahagyja" - kiáltanak az aggódó szülők Kálnoky László fordításában, és a vakmerő Euphorion féktelenül egyre magasabbra hág; valódi istenek kedvence. A 30. helyzet, a "nagyratörő becsvágy" egyik alesete volt ez. De törekvéseit siker koronázta, ma Mendelssohn a romantika egyik legrokonszenvesebb komponistájaként él szívünkben, és él mindaddig, amíg atyai barátja, Goethe. Vagyis örökké.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.