Magyarán: Grigorij Szokolov koncertjén a végszükség esetén ilyen, teszem azt, Mozart arcképével díszített hamukártyákkal fogunk megjelenni, hiszen két szonátáját is eljátssza a nagy orosz, a második részben pedig a repertoár egyik legmélyebb sorozata, Chopintől a 24 prelűd kerül sorra. Mint mindig, ezúttal is hat ráadás lesz feltehetően (Zeneakadémia, április 28.).
Nietzsche barátunk a fent leírt bajor ötlettől nyilván a falnak ment volna, hiszen köztudottan sportot űzött a németek utálatából ("egyik büszkeségem, hogy par excellence németmegvető vagyok"), és amúgy sem volt jeles dohányos, és alkohollal sem élt, legfeljebb minimális olasz vörösbort löttyintett könnyű ebédje mellé: "egy pohár bor vagy sör elég nekem, hogy siralomvölggyé változtassa az életet - Münchenben élnek az antipódusaim." Szerinte egy németnek fogalma sincs a zenéről, na persze, Bachot azért kiemelte. A Zenegyűlölő sem tesz mást, és mindenkinek komolyan a lelkére köti, hogy menjen el a Kocsis Zoltán által dirigált koncertre, ahol kizárólag Bach-műveket hallgathat (MűPa, április 25.). És mivel itt elhelyeztek az utcán és a teraszon hamutartókat, semmi sem zavarhatja élvezeteinket. Ha csak az nem, amikor ránézünk az úgynevezett biztonsági őrség tagjaira.
