csontzene - I feel free - mondja Haydn

  • .
  • 2007. augusztus 30.

Trafik

"Ó, kedves Nagyságos Asszonyom! Mennyire édes is a szabadság! Jó hercegem volt, de időnként alantas lelkektől is függenem kellett. Gyakran sóhajtoztam a szabadságért, és ezt most némileg el is nyertem.
Érzem ennek jótékony hatását, bár szellemem több munka terheli. Ám a tudat, hogy nem vagyok többé megkötve, nem vagyok szolga, minden fáradságért kárpótol." Írja Haydn 1791-ben Londonból bécsi barátnőjének, Marianne von Genzingernek. Lehet, hogy a marxizáló zenetudósoknak igazuk volt, és Haydnt mégis jobban nyomasztotta a feudális függés, mint azt korábban e rovatban feltételeztük? Ki tudja. Annyi bizonyos, hogy a Bécsben nem túl rózsás anyagi helyzetben leledző és fonnyadásnak induló Luigia Polzelli ágytársnőjétől elbúcsúzva a nagy alkotások létrehozása mellett világiasb örömök karjába is vetette magát az angol metropolisban. Itt volt mindjárt Elizabeth Billington, a szép és elbűvölő hangú énekesnő, akiről megjegyzi: "Úgy tűnik, jelleme fogyatékos, de minden nő gyűlöli, mert szép." Ami azt jelent, hogy minden férfi imádja, mert szép. Vagyis nincs új a nap alatt. Haydnnak viszont rögtön jött egy bizonyos Mrs. Hodges, "aki legszebb nő, akit életemben láttam". Korábban a yorki hercegnőről írta, hogy a "világ legszeretetreméltóbb hölgye". Megkapó, ahogy a női trükkök terén kissé tapasztalatlan öregfiú kiszabadulva a nagyvilágba, azonnal és minden pillanatban kész lángra lobbanni. A legnagyobb londoni tüzet Rebecca Schroeter, egy szép özvegy keltette, őt majdnem feleségül vette Haydn, és - mint később bevallotta - ebben csak az gátolta meg, hogy már nős volt. Ausztriában maradt feleségéről kellemes szavakkal emlékezik meg: "Ez a bestia annyi mindent összeirkált, hogy azt kellett válaszolnom: soha nem megyek haza. Na ettől kezdve észre tért." És ott volt még Luigia is, akinek aztán 1800-ban, amikor Haydn megözvegyült, a következő olasz nyelvű ígérvényt (képünkön) állította ki: "Alulírott ígéretet teszek Loisa Polzelli asszonynak, hogy (az esetben, ha második házasságra gondolnék) senki mást, mint fent nevezett Loisa Polzellit feleségül nem veszek. Ha pedig özvegy maradok, ígérem, hogy halálom után fent nevezett számára élete végéig háromszáz, azaz 300 bécsi forint kegydíjat hagyományozok." Ekként nyeregben érezvén magát, a nő másik lovast választott, és tüstént feleségül ment egy Franchi nevű talján tenorhoz, akivel visszaköltözött a narancsos Itáliába, mire Haydn dührohamot kapott és az ígért kegydíjat a felére kurtította.

E kevéssé szép és veszedelmes viszonyok búvárlata után fordítsuk lovunk fejét Eszterháza irányába, ahol már javában tart a Haydn-fesztivál (részletes program: www.haydn-eszterhaza.hu). Mi - időlegesen feladván vidékellenes kampányunkat - az utolsó két estét látogatjuk: szeptember 1-jén a csembalista Zvi Meniker vezetésével Haydn-triókat hallhatunk, a záró esten, szeptember 2-án pedig az Il fondamento nevű régi zenés bandát, Paul Dombrecht pálcája alatt. Beszámoló a jövő héten várható, külön kitekintéssel a rendezvény flórájára és faunájára, a falu szociológiai, néprajzi viszonyaira, valamint esetleges gasztronómiai jellegzetességeire.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.