kulthírek

  • .
  • 2007. augusztus 30.

Trafik

kulthírek
GYÁSZ Életének 81. évében elhunyt Lakatos Menyhért író, adta hírül a Roma Sajtóközpont. Tanácsi tisztviselőként és az MTA szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként dolgozott, mielőtt Füstös képek című regénye 1975-ben a cigány irodalom kiemelkedő képviselőjévé tette. Önéletrajzi ihletésű művét mintegy 30 országban adták ki. A továbbiakban szépprózai és verseskötetek mellett meséket is publikált (A paramisák ivadékai, Akik élni akartak, Csandra szekere, Tenyérből mondtál jövendőt, Hosszú éjszakák meséi, A titok), részt vett az első roma lap megalapításában (Romano Nyevipe), s közéleti, politikai funkciókat is vállalt.

SZARAJEVÓI FILMFESZTIVÁL A török Özer Kiziltan műve, a Takva (angol címén A Man's Fear of God) nyerte a legjobb film díját Szarajevóban, ahol a rövidfilmes zsűribe Kenyeres Bálint rendező, a fesztivál programjába pedig hét magyar alkotás kapott meghívást. Közülük kettő eredményesen térhet haza: a játékfilmes zsűri külön elismerésben részesítette Varga Máriát Bollók Csaba Iszka utazása című munkájában nyújtott alakításáért, s ugyanígy a rövidfilmes zsűri Szirmai Márton Szalontüdő című hétperces etűdjét (melyben fajsúlyosan néz olvasószerkesztőnk, Kovácsy Tibor). A Szarajevó Szíve elnevezésű elismerésben "a fesztivál régi barátja", Steve Buscemi amerikai színész részesült.

EMLÉKEZÕ MACSKAKÖVEK A júniusi, alföldi helyszínek (Szeged, Makó, Nagykőrös, Újfehértó, Mátészalka, Kisvárda) után augusztus 27-30. között Balatonfüreden, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Pécsett is a holokauszt áldozataira emlékeztető macskaköveket helyeznek el az utcán, az elhurcoltak egykori házai előtt. A német Gunter Demnig kezdeményezte akció során nemrég Salzburgban is letették az első feliratos rézlapokat, melyekből 268 településen mintegy 12 ezer darab van már.

LÜTZENBURGER-GYÛJTEMÉNY Szeptember 9-ig tekinthető meg a Kieselbach Galériában Thomas Lützenburger gyűjteménye: a német üzletember 1987-ben látott hozzá kortárs magyar képek vásárlásához, s most, két évtized elteltével úgy döntött, megválik a többek közt Lakner László, Nádler István, Bak Imre, Hencze Tamás, Klimó Károly, Fehér László, Birkás Ákos, Károlyi Zsigmond, Záborszky Gábor, El-Hassan Róza, Lakner Antal, Szűcs Attila és Benczúr Emese alkotásait tartalmazó kollekciótól.

YASMINA REZA SARKOZYRÕL Egy éven át, egészen a májusi választásig járta az országot Nicolas Sarkozyvel Franciaország egyik legismertebb drámaírója, aki most L'aube, le soir ou la nuit címmel adta közre az elnökké választott politikusról szóló könyvét. A képünkön látható Yasmina Reza, akinek legsikeresebb darabja a több mint harminc nyelvre lefordított Művészet éveken át telt házzal ment a pesti Katona József Színházban is, a Nouvel Observateurnek nyilatkozva elismerte, hogy mély benyomást tett rá Sarkozy, különleges intuícióval rendelkező, nagy formátumú politikusnak ismerte meg, sőt valamennyire meg is szerette. Ezzel együtt, leírása szerint akadnak műveltségbeli hiányosságai, gyermeki türelmetlenség jellemzi, azonban dühkitörést egy év alatt egyszer sem tapasztalt a részéről. Hamar elunja magát, folyton izeg-mozog, alkoholt nem iszik, viszont olykor csak úgy tömi magába az édességeket és szendvicseket. Yasmina Reza műve online megrendelései révén már megjelenése előtt bestseller lett, s úgy tartják, számításba jöhet majd az idei francia könyvdíjak odaítélésénél.

RÉGI KALÓZOK Médiapolitika, popzene és tengerhajózás - mindezek együtt adják össze a 40 évvel ezelőtti eseményeket: 1967 augusztusában lépett életbe az a brit törvény, amely kiparancsolta a hullámokból a part menti vizekről sugárzó kalózrádiókat. Erről - pontosabban a kalózok 1964-67 közötti fénykoráról - emlékezett meg a hétvégén a BBC essexi körzeti stúdiója, amikor is a korszak legendás dj-i játszották az akkori zenéket, kizárólag eredeti vinilről. Szeptember 8-án, Calais-ban ugyanez a témája az Euroradio 2007 elnevezésű rendezvénynek, ahol egyéb programok mellett levetítik a Radio Caroline-ról és a Radio Cityről szóló filmet, s bemutatják a Caroline által használt egyik hajó, a Mi Amigo másfél méteres makettjét.

A kalózadók közül a Radio Caroline a legismertebb - bár nem ez kezdte. Alapítója, az 1940-ben született ír Ronan O'Rahilly, egy gazdag ír család sarja a 60-as évek legelején szállt be a bizniszbe (zenés klubja volt, rövid ideig, még Andrew Oldham előtt a Stonest is menedzselte, egyengette az Animals, Alexis Korner és Georgie Fame útját), de amint a saját maga által kiadott lemezeket el akarta juttatni a közönséghez, a BBC, illetve a kontinensről sugárzó Radio Luxembourg monopóliumába ütközött: az egyébként is igen kevés popzenét sugárzó közszolgálati és a nagy kiadók által kézben tartott kereskedelmi adónál egyaránt le voltak osztva a lapok. Kénytelen volt megcsinálni a saját rádióját, de mivel frekvenciát nem kaphatott, skandináv és holland minták nyomán a brit felségvizek három mérföldes határán - és egyúttal a brit törvények hatályán - kívül horgonyzó hajón rendezte be rádióját. A Caroline nevet Kennedy elnök kislánya ihlette, aki egy Life-képriport tanúsága szerint aggályok nélkül meg mert zavarni egy amerikai kormányülést - kábé így akart betörni ő is a zárt médiapiacra. Az első lépést egy hasonlóképp gondolkozó ausztrál vállalkozóval karöltve és egyúttal rivalizálva tette meg: megállapodásukat megszegve az ország déli vizeire küldte hajóját a kisebb hirdetési piaccal kecsegtető észak helyett, így behozhatatlan hallgatottsági előnyre tett szert. A Radio Caroline sikere nyomán egymás után futottak ki a kalózrádió-hajók, a kormány mérgesen, de tehetetlenül figyelte a fejleményeket. Lesújtani csak azután tudtak, amikor a fiatal fogyasztóréteget megcélzó hirdetési bevételekért folyó konkurenciaharc egy alkalommal emberölésig fajult - a fénykorában 10 millió fölötti hallgatósághoz szóló Caroline-nak ebben nem volt része, de a következményeket mindenki közösen szenvedte meg: a brit felségvizekre való besugárzást is szankcionáló Marine Offences Act nyomán 1967. augusztus 14. után el kellett hallgatniuk a kalózoknak (a Caroline, egyedüliként, hónapokig kitartott). A brit rádiózás azonban nem maradhatott olyan, mint azelőtt, nőtt a fiataloknak szánt adásidő, elindították a zenére specializálódó BBC One-t, a legális adók felszívták a kalózoknál népszerűvé vált műsorkészítőket - s idővel kiderült, hogy mégiscsak léteznek kiosztható frekvenciák.

Neked ajánljuk