kulthírek

  • .
  • 2007. augusztus 30.

Trafik

kulthírek
GYÁSZ Életének 81. évében elhunyt Lakatos Menyhért író, adta hírül a Roma Sajtóközpont. Tanácsi tisztviselőként és az MTA szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként dolgozott, mielőtt Füstös képek című regénye 1975-ben a cigány irodalom kiemelkedő képviselőjévé tette. Önéletrajzi ihletésű művét mintegy 30 országban adták ki. A továbbiakban szépprózai és verseskötetek mellett meséket is publikált (A paramisák ivadékai, Akik élni akartak, Csandra szekere, Tenyérből mondtál jövendőt, Hosszú éjszakák meséi, A titok), részt vett az első roma lap megalapításában (Romano Nyevipe), s közéleti, politikai funkciókat is vállalt.

SZARAJEVÓI FILMFESZTIVÁL A török Özer Kiziltan műve, a Takva (angol címén A Man's Fear of God) nyerte a legjobb film díját Szarajevóban, ahol a rövidfilmes zsűribe Kenyeres Bálint rendező, a fesztivál programjába pedig hét magyar alkotás kapott meghívást. Közülük kettő eredményesen térhet haza: a játékfilmes zsűri külön elismerésben részesítette Varga Máriát Bollók Csaba Iszka utazása című munkájában nyújtott alakításáért, s ugyanígy a rövidfilmes zsűri Szirmai Márton Szalontüdő című hétperces etűdjét (melyben fajsúlyosan néz olvasószerkesztőnk, Kovácsy Tibor). A Szarajevó Szíve elnevezésű elismerésben "a fesztivál régi barátja", Steve Buscemi amerikai színész részesült.

EMLÉKEZÕ MACSKAKÖVEK A júniusi, alföldi helyszínek (Szeged, Makó, Nagykőrös, Újfehértó, Mátészalka, Kisvárda) után augusztus 27-30. között Balatonfüreden, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Pécsett is a holokauszt áldozataira emlékeztető macskaköveket helyeznek el az utcán, az elhurcoltak egykori házai előtt. A német Gunter Demnig kezdeményezte akció során nemrég Salzburgban is letették az első feliratos rézlapokat, melyekből 268 településen mintegy 12 ezer darab van már.

LÜTZENBURGER-GYÛJTEMÉNY Szeptember 9-ig tekinthető meg a Kieselbach Galériában Thomas Lützenburger gyűjteménye: a német üzletember 1987-ben látott hozzá kortárs magyar képek vásárlásához, s most, két évtized elteltével úgy döntött, megválik a többek közt Lakner László, Nádler István, Bak Imre, Hencze Tamás, Klimó Károly, Fehér László, Birkás Ákos, Károlyi Zsigmond, Záborszky Gábor, El-Hassan Róza, Lakner Antal, Szűcs Attila és Benczúr Emese alkotásait tartalmazó kollekciótól.

YASMINA REZA SARKOZYRÕL Egy éven át, egészen a májusi választásig járta az országot Nicolas Sarkozyvel Franciaország egyik legismertebb drámaírója, aki most L'aube, le soir ou la nuit címmel adta közre az elnökké választott politikusról szóló könyvét. A képünkön látható Yasmina Reza, akinek legsikeresebb darabja a több mint harminc nyelvre lefordított Művészet éveken át telt házzal ment a pesti Katona József Színházban is, a Nouvel Observateurnek nyilatkozva elismerte, hogy mély benyomást tett rá Sarkozy, különleges intuícióval rendelkező, nagy formátumú politikusnak ismerte meg, sőt valamennyire meg is szerette. Ezzel együtt, leírása szerint akadnak műveltségbeli hiányosságai, gyermeki türelmetlenség jellemzi, azonban dühkitörést egy év alatt egyszer sem tapasztalt a részéről. Hamar elunja magát, folyton izeg-mozog, alkoholt nem iszik, viszont olykor csak úgy tömi magába az édességeket és szendvicseket. Yasmina Reza műve online megrendelései révén már megjelenése előtt bestseller lett, s úgy tartják, számításba jöhet majd az idei francia könyvdíjak odaítélésénél.

RÉGI KALÓZOK Médiapolitika, popzene és tengerhajózás - mindezek együtt adják össze a 40 évvel ezelőtti eseményeket: 1967 augusztusában lépett életbe az a brit törvény, amely kiparancsolta a hullámokból a part menti vizekről sugárzó kalózrádiókat. Erről - pontosabban a kalózok 1964-67 közötti fénykoráról - emlékezett meg a hétvégén a BBC essexi körzeti stúdiója, amikor is a korszak legendás dj-i játszották az akkori zenéket, kizárólag eredeti vinilről. Szeptember 8-án, Calais-ban ugyanez a témája az Euroradio 2007 elnevezésű rendezvénynek, ahol egyéb programok mellett levetítik a Radio Caroline-ról és a Radio Cityről szóló filmet, s bemutatják a Caroline által használt egyik hajó, a Mi Amigo másfél méteres makettjét.

A kalózadók közül a Radio Caroline a legismertebb - bár nem ez kezdte. Alapítója, az 1940-ben született ír Ronan O'Rahilly, egy gazdag ír család sarja a 60-as évek legelején szállt be a bizniszbe (zenés klubja volt, rövid ideig, még Andrew Oldham előtt a Stonest is menedzselte, egyengette az Animals, Alexis Korner és Georgie Fame útját), de amint a saját maga által kiadott lemezeket el akarta juttatni a közönséghez, a BBC, illetve a kontinensről sugárzó Radio Luxembourg monopóliumába ütközött: az egyébként is igen kevés popzenét sugárzó közszolgálati és a nagy kiadók által kézben tartott kereskedelmi adónál egyaránt le voltak osztva a lapok. Kénytelen volt megcsinálni a saját rádióját, de mivel frekvenciát nem kaphatott, skandináv és holland minták nyomán a brit felségvizek három mérföldes határán - és egyúttal a brit törvények hatályán - kívül horgonyzó hajón rendezte be rádióját. A Caroline nevet Kennedy elnök kislánya ihlette, aki egy Life-képriport tanúsága szerint aggályok nélkül meg mert zavarni egy amerikai kormányülést - kábé így akart betörni ő is a zárt médiapiacra. Az első lépést egy hasonlóképp gondolkozó ausztrál vállalkozóval karöltve és egyúttal rivalizálva tette meg: megállapodásukat megszegve az ország déli vizeire küldte hajóját a kisebb hirdetési piaccal kecsegtető észak helyett, így behozhatatlan hallgatottsági előnyre tett szert. A Radio Caroline sikere nyomán egymás után futottak ki a kalózrádió-hajók, a kormány mérgesen, de tehetetlenül figyelte a fejleményeket. Lesújtani csak azután tudtak, amikor a fiatal fogyasztóréteget megcélzó hirdetési bevételekért folyó konkurenciaharc egy alkalommal emberölésig fajult - a fénykorában 10 millió fölötti hallgatósághoz szóló Caroline-nak ebben nem volt része, de a következményeket mindenki közösen szenvedte meg: a brit felségvizekre való besugárzást is szankcionáló Marine Offences Act nyomán 1967. augusztus 14. után el kellett hallgatniuk a kalózoknak (a Caroline, egyedüliként, hónapokig kitartott). A brit rádiózás azonban nem maradhatott olyan, mint azelőtt, nőtt a fiataloknak szánt adásidő, elindították a zenére specializálódó BBC One-t, a legális adók felszívták a kalózoknál népszerűvé vált műsorkészítőket - s idővel kiderült, hogy mégiscsak léteznek kiosztható frekvenciák.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.