csontzene - Köszönet és ave atque vale

  • .
  • 2008. szeptember 25.

Trafik

Az elmúlt alkalommal megelőlegeztük ezt a hetet, amennyiben nyomatékosan felhívtuk minden kedves zenegyűlölő figyelmét Kocsis Zoltán és Vadim Repin hegedű-zongora estjére, melyen Bartók-, Brahms- és Beethoven-műveket játszanak (Zeneakadémia, szeptember 26.). Megismételjük: bűnt követ el, aki ezt kihagyja.
A koncertre a nagy múltú, de mára kicsit megkopott fényű Budapesti Zenei Hetek keretében kerül sor, ahol azért akad még jó pár jelentősnek ígérkező hangverseny, mint például a MusikFabrik vendégszereplése, akik hajtépőset nyomnak, így többek közt Karlheinz Stockhausen Hoffnung című örömzenéjét (Trafó, szeptember 28., 19.30). És ezen a szomorú héten búcsúzik a koncertélettől és a budapesti közönségtől a világ egyik legnagyobb és legokosabb zongoraművésze, az 1931-ben született Alfred Brendel (képünkön), aki a Budapesti Fesztiválzenekar kíséretével, Fischer Iván dirigálásával Mozart c-moll zongoraversenyét (K. 491) adja elő (MűPa, szeptember 26. és 27., 19.45, illetve Zeneakadémia, szeptember 28., 15.30).

És eljött egy másik búcsú pillanata is, a Fizetőpincér összegezte és benyújtotta a rettentő, majdnem három- (vagy négy-?) éves számlát, a Csontzene rovat teljes summáját. Végül is méltányos összeg volt, és kiegyenlítésébe remélhetőleg senki, sem az olvasók, sem a szerzők és szerkesztők nem rokkantak bele. Mindezek után pedig csakis a köszönet szavai szólhatnak, köszönet a három év közreműködőinek, mindenekelőtt persze a zeneszerzőknek. És a fényesen kivilágított vendéglő ajtajában máris ott sorakozik Bach, Beethoven, Mozart, Schubert, Wagner, Haydn, Stravinsky, Bartók, vagyis a Zenegyűlölő szívében a Legnagyobbak, de szorosan mögöttük jelentkeznek a Kisebbek is, Rameau, Brahms, Mahler, Johann Strauss, Schumann, Schönberg, Webern, Berg, Muszorgszkij, Verdi, Rossini, Puccini, Mendelssohn, Chopin, Kurtág, Ligeti, Liszt és egye fene, ebben az ünnepi órában helyet foglalhat az asztalnál még Csajkovszkij, Richard Strauss, sőt Sosztakovics is. És persze díszhelyet kapnak a szellemi segítők, E. T. A. Hoffmann, Eduard Hanslick, Péterfy Jenő, Leibniz, Kripke, Hegel, Schopenhauer, Nietzsche, Goethe, Wittgenstein, Kant, Hume, Quintilianus, Thomas Bernhard, Kierkegaard, Ady, Lukács, Petri - a számla bizonyára hiányos és rendszertelen, de ki tudná felsorolni mindazokat a mestereket, akik a segítségünkre voltak hétről hétre, hogy eligazítsanak a Szellem kaotikus vendéglátóiparában. Aki a seregszámlából kimaradt, bizonnyal megbocsátja majd, annál inkább, mivel aligha tehet mást.

De a legfőbb köszönet az olvasókat illeti, akik kitartottak a Zenegyűlölő rögeszméi mellett, és türelmesen viselték olykor eszelős és szándékosan igazságtalan kirohanásait. Mindamellett talán nem volt egészen haszontalan közös virtuális kocsmázásunk a legmagasabb rendű művészet, a Musica jegyében. Ebben a reményben búcsúzik most e sorozat szerzője, Csont András és a szerkesztő, Bán Zoltán András.

Figyelmébe ajánljuk

Skócia-Magyarország 0-1, életben maradtak a továbbjutási esélyek

  • narancs.hu

Az újpesti Csoboth Kevin utolsó percben lőtt góljával győztünk. 3 ponttal a harmadik helyen zárta a csoportot a válogatott, a következő napokban dől el, hogy ez elég lesz-e a továbbjutáshoz, a többi csoport végeredményétől függ. A meccsen Varga Barnabás súlyos sérülést szenvedett, mentő vitte el.

Mi fán terem az ökoirodalom?

A hetvenes években felforgató versekben olvastunk olyat, amit ma a Facebook-kommentelők megfogalmaznak a klímakatasztrófáról. De mi kell ahhoz, hogy az irodalom hitelesen szóljon az ember és a természet kapcsolatáról? Csabai Máté írását vettük elő az Ásatás-sorozatban.