csontzene - Megint végszavak

  • .
  • 2007. április 5.

Trafik

A posztmodern korszak egyik legsikeresebb és legbefolyásosabb filozófusa, Paul Feyerabend (eszméiről és életéről bővebben a 30-31. oldalon) élete végén, 1994-ben írt önéletrajzának már a címe is beszédes: Zeitverschwendung, azaz "Időpocsékolás".

A posztmodern korszak egyik legsikeresebb és legbefolyásosabb filozófusa, Paul Feyerabend (eszméiről és életéről bővebben a 30-31. oldalon) élete végén, 1994-ben írt önéletrajzának már a címe is beszédes: Zeitverschwendung, azaz "Időpocsékolás". Életére viszszatekintve felfoghatatlannak tartja, hogy előadásokat tartott, könyveket és cikkeket írt, egy időben két egyetemen is tanított, Zürichben és a Kaliforniában lévő Berkeley-n, és öt helyen volt professzor, többek között a Yale-en. Mindez időpocsékolás volt, állítja. Olyan obskúrus filozófiai fogalmakkal dolgozott, mint a "valóság, a realitás vagy az objektivitás", ahelyett, hogy a tenger bámulásával, minestrone- és spagettievéssel, olvasással, színházlátogatással és zenehallgatással töltötte volna idejét, imádott olasz felesége, Grazia társaságában. Így az eszes Paul. Halála előtt írt mondataihoz nem szükséges kommentár: "Talán ezek az utolsó napjaim. Örülünk minden egyesnek. Legutóbbi agyvérzésem bénulást okozott. Szeretném, ha távozásom után nem cikkek és végső filozófiai magyarázatok maradnának utánam, hanem szeretet. Remélem, elmúlásom békés lesz, talán kómába esem, és haláltusám nem hagy hátra rossz emlékeket. Történjék bármi is, kis családunk örök életre képes - Grazia, én és a szerelmünk. Igen, ezt kívánom magamnak, hogy ne a szellemem éljen tovább, hanem csakis a szeretet."

Akit pedig e Szókratész ajkára méltó szavak sem győznek meg, az menjen el 6-án a Művészetek Palotájába, és hallgassa meg a Kanténál is erősebb istenbizonyítékot, vagyis Bachtól a Máté-passiót, melyet a Nemzeti Filharmonikusok élén Schiff András ad elő.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.