csontzene - Megy a gőzös...

  • .
  • 2007. július 12.

Trafik

Szombathelyen július 7. és 19. között rendezik a hagyományos és roppant magas színvonalú Bartók Szeminárium és Fesztivált
, olyan előadókkal, mint Kim Kashkashian, Kokas Klára, Nagy Péter, Peskó Zoltán, Marcus Stockhausen; mesterkurzust tart többek közt Jeney Zoltán (zeneszerzés), Marcus Stockhausen (trombita), Csengery Andrienne (ének), Nagy Péter (zongora); a zenetudomány híveit pedig Wilheim András és Vikárius László szórakoztatja (a részletes programról az interneten tájékozódhatunk). De mi - ahogy már a múlt héten Bartók szarvasaival együtt leszögeztük - nem megyünk. "Mert a mi szarvunk / ajtón be nem térhet, / csak betér az völgyekbeÉ" Stb.

Meg aztán: minek a sok utazgatás, világlátás? A Zenegyűlölő szerint aligha van igaza Thomas Mann zeneszerző főhősének, aki a Doktor Faustusban ezt a régi német dalt idézi Szőllőssy Klára fordításában: "Ki istennek útját járja, / embert s világot megláttya, / sohult asztat meg nem bánnya."

Maga Bartók nem volt egy passzionátus utazó (húgának írt lapját a "Megy a gőzösÉ" dallamával lásd képünkön), kivéve, ha népdalgyűjtésről volt szó. Akkor mindent elviselt, a török-arab-román- magyar-szlovák falvak piszkát, a kunyhók elviselhetetlen bűzét, az állatokat, a rettenetes utazási körülményeket, az európai embernek alig felfogható szokásokat, a tolakodó kérdéseket, a bizalmatlanságot. De ha mondjuk egy világvárosba keveredett, már meglehetősen elveszett volt, és nemigen tudta, mit is kellene megnéznie, min kellene csodálkoznia. 1905-ben első párizsi útjáról így számol be édesanyjának: "Képzeld el a következőket: a Szajna jobb partján egymásba nyílnak a Champs-Élysées, Tuileries, Place de la Concorde (ahol a forradalom idejében a nyaktilózások folytak) és a Louvre, olyan formán, hogy mindegyiknek hossztengelye együttvéve egy 2800 m hosszú egyenest képez." És aztán folytatódnak a mániákusan számon tartott számok, no meg az állandó hazagondolás: "Hát még a Louvre! Ez a világ legnagyobb épülete. Termeinek csupán végigjárása 2 órát vesz igénybe. A Bois de Boulogne-on meglátszik, hogy Városligetünknek mintájául szolgált - persze nem nagyságával. Mert bizony hossza 4 Km (az Andrássy út mindössze 2,2 Km) szélessége 1 Km. Van benne tó, sziget, pázsit, művirág, vadvirág, sűrű erdő, sok ember!" Az egész leírás egy bédekkerből kimásolt közhelygyűjtemény és egy naiv ifjú szájtátiságának furcsa keveréke. És pár nap múlva a vallomás, szintén Párizsból: "Én, dacára, hogy 20 kubai, dél- és észak-amerikai, holland, spanyol, angol emberrel ebédelek, hogy németekkel és törökökkel kirándulok - elhagyatott vagyok! És megjövendölöm, előre tudom, hogy az én sorsom ez a lelki elhagyatottság lesz!" Na, ezért igazán nem volt olyan fontos kimozdulni a lakásból. De aki mégis valami beláthatatlan következményű kalandra vágyik, az menjen 14-én szombaton Martonvásárra, ahol este hétkor a Nemzeti Filharmonikusoktól Beethovent hallgathat Kovács János vezényletével, a B-dúr zongoraversenyt pedig Hauser Adrienne játssza.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.