Oh, most tematikusak leszünk, annyi baj legyen. Ne higgyenek a franciáknak. Berlinben kezdődött. A Skladanowsky fivérek, Max és Emil 1895. november elsején tartották meg Európa első nyilvános filmelőadását, fizetett publikum előtt a berlini Wintergarten Varietében. Max kísérletező kedvű fotográfus és üvegfestő volt, az első felvevőkamerát (Kurbelkasten!) 1892-ben építette, de csak három évre rá sikerült megszerkesztenie a vetítőgépet, a Bioskopot is. A Wintergartenban összesen 15 perces volt az előadás, nyolc rövidke filmet vetítettek élő zenei kísérettel, ilyesmiket, mint A bokszoló kenguru, Akrobatikus potpourri vagy A szerpentintáncosnő. Csak két hónappal később, 1895. december 28-án láthatta aztán Párizsban a közönség a Louis Jean és Auguste Lumiére filmjeiből álló előadást a Grand Caféban. 1896 áprilisában a Lumiére-cég megbízottai már Budapesten voltak, és a Royal szálló kávéházában tartottak filmvetítéseket, 50 krajcár volt a belépti díj. Kedvenc magyar mozimutatványosaim, Neumann József visszavonult cirkuszi erőművész és Ungerleider Mór, nagy múltú Király utcai kávésdinasztia sarja, eredetileg elektrotechnikus 1899-ben szereztek állandó vetítési engedélyt a Kerepesi (ma Rákóczi) út külső részén működő Velence kávéház számára. Később mozgófénykép-vállalatot is alapítottak, s a Velence kávéház főpincére, Bécsi úr a legenda szerint eleinte mint gépész serénykedett az előadásokon, majd buzgó operatőrként vette ki részét a cég első filmjeinek elkészítéséből. Bécsben állítólag a Práterban prezentáltak először "élő képeket", Josefine Kirbes mutatványosbódéjában. Ezt követte a "Lehr- und Versuchsanstalt für Fotografie und Reproduktionsverfahren"-ban 1896. március 20-án megtartott Lumiére-féle előadás, meghívott vendégekkel (hálás lennék, ha valaki megszerezné a vendéglistát.) A vetítések eztán leginkább a Práter mutatványosainál, vásárokon, vándor-mozikban és a Városi Panoptikumban mentek. A törvényi keretet mindehhez a már 1836-ban kibocsátott "Vagabund- és Mutatványos-törvény" szolgáltatta - a Monarchiában rend volt. A cseheknél Karlsbadban és Prágában vetítettek először filmeket, szintén 1896-ban, de a cseh fővárosban csak 1907-ben nyílt meg az első állandó moziterem. Addig mutatványosok járták az országot, rozoga cirkuszkocsikkal, kifeszített lepedőkön mutogatva a néhány perces filmeket. Menzel Mesés férfiak kurblival (szombat, m2, 20.35) c. 1978-as filmjének főszereplője, Pasparte igazándiból bűvész, és csak mutatványaihoz indítja be a kurblis vetítőgépet, lánya muzsikával kíséri. Aztán egyszer csak számos filmtekercset örököl, felfigyel a megszállott operatőr, Kolenaty műveire, s egy állandó mozi megnyitásáról kezd álmodozni. Ezúton üzenem a műsorszerkesztőknek, hogy a közeljövőben szeretném megnézni a tévében Wenders filmjét A Skladanowsky fivérekről, 1995-ből. Addig is megtanulom kívülről Heltai Jenő Mozi c. versét. De beszéljünk inkább a szexről, in medias res! Távol a mennyországtól (péntek, m1, 23.30) az ötvenes évek középosztálybeli Amerikájában - a feleség a fekete kertészhez vonzódik, a férj pedig a férfiakhoz. Beszélj a szerelemről (szombat, m1, 23.55), egy válás története Sophie Marceau rendezésében, hm, önéletrajzi elemekkel. A Vágyakozásban (vasárnap, m2, 20.30) elkényeztetett párizsi úriasszony férjének váratlan halála miatt egy nyomorúságos mexikói városkában ragad, kiszolgáltatott helyzetében egy lezüllött, alkoholista orvos áll mellé (Gérard Philippe). Ki hinné, szerelem szövődik köztük. A Moresby házaspár (Debra Winger és John Malkovich) is egzotikus utazásra indul, hogy tartalommal töltse meg kiüresedett kapcsolatukat, ám az afrikai Oltalmazó ég (vasárnap, tv2, 23.55) alatt ez a férj is halálát leli. Ha mindezeket abszolválták, desszertnek ott a Megszállottság (hétfő, m1, 23.45), Visconti első rendezése 43-ból (A postás mindig kétszer csengetre még 38 évet várni kell). Aki ugyanezt a témát kissé könnyedebb formában szeretné fogyasztani, annak Frigy vagy nem frigy (péntek, Film+, 17.50), angol vígjáték Colin Firthszel, az angol-amerikai Te meg én és minden ismerősünk (vasárnap, HBO, 22.25) vagy valami nagyon hasonló cseh-német-szlovák vonalon: Hétköznapi őrültségek (vasárnap, DunaTv, 22.20) és végül Nap, széna, erotika (hétfő, Filmmúzeum, 21.00). És témazáróként egy magyar filmtörténeti csemege: Alfa Rómeó és Júlia (szerda, m1, 20.15) Mamcserov Frigyes rendezésében, Latinovits és Ruttkai, egy műanyag májvezeték, valamint Laci kutya és egy díjnyertes spániellány főszereplésével. Akarnak ezek után tévézni?
tévésmaci - A sün álma egy alma
Oh, most tematikusak leszünk, annyi baj legyen. Ne higgyenek a franciáknak. Berlinben kezdődött. A Skladanowsky fivérek, Max és Emil 1895. november elsején tartották meg Európa első nyilvános filmelőadását, fizetett publikum előtt a berlini Wintergarten Varietében.
