tévésmaci - A sün álma egy alma

  • .
  • 2007. július 12.

Trafik

Oh, most tematikusak leszünk, annyi baj legyen. Ne higgyenek a franciáknak. Berlinben kezdődött. A Skladanowsky fivérek, Max és Emil 1895. november elsején tartották meg Európa első nyilvános filmelőadását, fizetett publikum előtt a berlini Wintergarten Varietében.

Oh, most tematikusak leszünk, annyi baj legyen. Ne higgyenek a franciáknak. Berlinben kezdődött. A Skladanowsky fivérek, Max és Emil 1895. november elsején tartották meg Európa első nyilvános filmelőadását, fizetett publikum előtt a berlini Wintergarten Varietében. Max kísérletező kedvű fotográfus és üvegfestő volt, az első felvevőkamerát (Kurbelkasten!) 1892-ben építette, de csak három évre rá sikerült megszerkesztenie a vetítőgépet, a Bioskopot is. A Wintergartenban összesen 15 perces volt az előadás, nyolc rövidke filmet vetítettek élő zenei kísérettel, ilyesmiket, mint A bokszoló kenguru, Akrobatikus potpourri vagy A szerpentintáncosnő. Csak két hónappal később, 1895. december 28-án láthatta aztán Párizsban a közönség a Louis Jean és Auguste Lumiére filmjeiből álló előadást a Grand Caféban. 1896 áprilisában a Lumiére-cég megbízottai már Budapesten voltak, és a Royal szálló kávéházában tartottak filmvetítéseket, 50 krajcár volt a belépti díj. Kedvenc magyar mozimutatványosaim, Neumann József visszavonult cirkuszi erőművész és Ungerleider Mór, nagy múltú Király utcai kávésdinasztia sarja, eredetileg elektrotechnikus 1899-ben szereztek állandó vetítési engedélyt a Kerepesi (ma Rákóczi) út külső részén működő Velence kávéház számára. Később mozgófénykép-vállalatot is alapítottak, s a Velence kávéház főpincére, Bécsi úr a legenda szerint eleinte mint gépész serénykedett az előadásokon, majd buzgó operatőrként vette ki részét a cég első filmjeinek elkészítéséből. Bécsben állítólag a Práterban prezentáltak először "élő képeket", Josefine Kirbes mutatványosbódéjában. Ezt követte a "Lehr- und Versuchsanstalt für Fotografie und Reproduktionsverfahren"-ban 1896. március 20-án megtartott Lumiére-féle előadás, meghívott vendégekkel (hálás lennék, ha valaki megszerezné a vendéglistát.) A vetítések eztán leginkább a Práter mutatványosainál, vásárokon, vándor-mozikban és a Városi Panoptikumban mentek. A törvényi keretet mindehhez a már 1836-ban kibocsátott "Vagabund- és Mutatványos-törvény" szolgáltatta - a Monarchiában rend volt. A cseheknél Karlsbadban és Prágában vetítettek először filmeket, szintén 1896-ban, de a cseh fővárosban csak 1907-ben nyílt meg az első állandó moziterem. Addig mutatványosok járták az országot, rozoga cirkuszkocsikkal, kifeszített lepedőkön mutogatva a néhány perces filmeket. Menzel Mesés férfiak kurblival (szombat, m2, 20.35) c. 1978-as filmjének főszereplője, Pasparte igazándiból bűvész, és csak mutatványaihoz indítja be a kurblis vetítőgépet, lánya muzsikával kíséri. Aztán egyszer csak számos filmtekercset örököl, felfigyel a megszállott operatőr, Kolenaty műveire, s egy állandó mozi megnyitásáról kezd álmodozni. Ezúton üzenem a műsorszerkesztőknek, hogy a közeljövőben szeretném megnézni a tévében Wenders filmjét A Skladanowsky fivérekről, 1995-ből. Addig is megtanulom kívülről Heltai Jenő Mozi c. versét. De beszéljünk inkább a szexről, in medias res! Távol a mennyországtól (péntek, m1, 23.30) az ötvenes évek középosztálybeli Amerikájában - a feleség a fekete kertészhez vonzódik, a férj pedig a férfiakhoz. Beszélj a szerelemről (szombat, m1, 23.55), egy válás története Sophie Marceau rendezésében, hm, önéletrajzi elemekkel. A Vágyakozásban (vasárnap, m2, 20.30) elkényeztetett párizsi úriasszony férjének váratlan halála miatt egy nyomorúságos mexikói városkában ragad, kiszolgáltatott helyzetében egy lezüllött, alkoholista orvos áll mellé (Gérard Philippe). Ki hinné, szerelem szövődik köztük. A Moresby házaspár (Debra Winger és John Malkovich) is egzotikus utazásra indul, hogy tartalommal töltse meg kiüresedett kapcsolatukat, ám az afrikai Oltalmazó ég (vasárnap, tv2, 23.55) alatt ez a férj is halálát leli. Ha mindezeket abszolválták, desszertnek ott a Megszállottság (hétfő, m1, 23.45), Visconti első rendezése 43-ból (A postás mindig kétszer csengetre még 38 évet várni kell). Aki ugyanezt a témát kissé könnyedebb formában szeretné fogyasztani, annak Frigy vagy nem frigy (péntek, Film+, 17.50), angol vígjáték Colin Firthszel, az angol-amerikai Te meg én és minden ismerősünk (vasárnap, HBO, 22.25) vagy valami nagyon hasonló cseh-német-szlovák vonalon: Hétköznapi őrültségek (vasárnap, DunaTv, 22.20) és végül Nap, széna, erotika (hétfő, Filmmúzeum, 21.00). És témazáróként egy magyar filmtörténeti csemege: Alfa Rómeó és Júlia (szerda, m1, 20.15) Mamcserov Frigyes rendezésében, Latinovits és Ruttkai, egy műanyag májvezeték, valamint Laci kutya és egy díjnyertes spániellány főszereplésével. Akarnak ezek után tévézni?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.