étel, hordó - ASTORIA/MIRROR

  • .
  • 2009. november 19.

Trafik

Talán már az is valamiféle - utólagosan belemagyarázott - történelmi lecke, hogy éppen 1914-ben nyílt meg a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán Gellér Mihály szállodája, aki egyébként a hotel nevében előző munkahelyére, a New York-i Waldorf-Astoriára emlékezett. (Gellérnek már csak azért sem nevezhette, mert mindenki összekeverte volna a Gellérttel.) Csakhogy amíg a tengerentúli intézményben sohasem alakult-ülésezett minisztertanács, és nem szállták meg forradalmárok sem, a pesti hotel már az átadása után négy évvel hasonló kalandokat élhetett át: 1918-ban nagyjából itt jött létre az első magyar köztársaság kormánya, ráadásul a számos tennivaló miatt a miniszterelnök, Károlyi Mihály be is költözött az egyik lakosztályába - hogy aztán néhány hónap múlva átadja a terepet ilyen-olyan népbiztosoknak, akik a gördülékenyebb ügyintézést könnyítendő néhány politikai foglyot is itt szállásoltak el - vélhetően szobaszerviz nélkül.
Az Astoria a második világháború idején is kénytelen volt profilt váltani, akkor a Gestapo főhadiszállásaként működött, jelentős sérüléseket viszont 1956-ban szerzett. Pár évvel később - a Duna InterContinental 1969-es megnyitásáig - a legjobb pesti szállodának mondták, 1970-ben metróállomást neveztek el róla, a Magyar Rádió pedig évtizedekig "kapcsolta a hallját", mivel napi rendszerességgel innen közvetítették a Ki nyer ma? című komolyzenei villámvetélkedőt.

Ilyen előzetes után természetesen csodára várva érkeztünk az Astoria Mirrornak nevezett éttermébe. Volt is rengeteg tükör, de ennél sokkal fontosabb, hogy a régi időkre emlékeztető klasszikus berendezést sikerült - a hagyományoktól eltérően - stílben tartani, nincsenek barmolások, olcsó megoldások. Egyszóval, pazar. A teríték is tökéletes, súlyos evőeszközök, damasztszalvéta, makulátlan abrosz. A háttérben diszkrét zeneszó, a személyzet is válogatott legénységnek tűnik, és már az étlap olvasása bizonyos ingereket gerjeszt. Ha csak egy kávét rendelnénk, akkor is elégedettek lehetnénk, mivel ekkora békességet ritkán tapasztalhatunk manapság Budapesten. Ezek után persze az lenne a meglepő, ha az ököruszályleves (850 Ft) zavaros volna. Nem az. Ráadásul hazai ízeket idéz, legfeljebb az elegáns porceláncsésze-tálalás megtévesztő: az ilyesmit - ami legalább annyira gyógyszer, mint étel - általában befőttesüvegből, a kórházi ágy szélén ülve szokás fogyasztani. Viszont a zsemlegombócos vargányapörkölthöz (2250 Ft) még hasonlót sem ettünk soha. "Vadas" íz, ám sokkal szerényebb fűszerezés, a gombócról pedig csak annyit, hogy egyszerre kemény és lágy, sós és édes, voltaképpen megmagyarázhatatlan, de annál finomabb. A tanulság: a paprikás és a pörkölt nem ugyanazt jelenti. A kacsamájat (kis adag: 2350 Ft) sem így képzeltük eddig. Különleges tányéron érkezik, és leginkább egy sütire emlékeztet, viszont a szerénynek tűnő adag éppen annyi, amennyi még jólesik, izgalmas ízesítésének köszönhetően pedig nem csak külsőségeiben számít rendhagyónak. Ehhez képest a profiterol (1570 Ft) csak hab a tortán, mivel meglepetést nem tartogat, csupán megkérdőjelezhetetlen minőséget.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.