étel, hordó - DZSUNGEL

  • .
  • 2010. június 3.

Trafik

A rendszerváltást követően - amikor azt hitték, hogy mindenre van vevő, és többnyire volt is - néhányan pesti bérházakba telepített magánállatkerttel próbáltak szerencsét. A főleg terráriumokra kihegyezett természetismereti vállalkozás azonban nem jött be, a célközönség inkább az újjászülető kisállat-kereskedésekbe ment, ha varánuszban, ugróegérben vagy óriáspókban akart gyönyörködni.
Ott ugyanis fizetni sem kellett, vagy ha mégis, azzal már tulajdonossá vált a nézelődő, hazavihetett mondjuk egy gekkót.

Úgy tűnik, az árukapcsolás akkoriban szóba se jöhetett, bár azt nem tudnánk megmondani, hogy ebben a Köjál vagy a kreativitás hiánya volt-e a ludas, de nem is fontos. A lényeg, hogy ma már más szelek fújnak. Például a Jókai utcában található egykori Crazy Café már jó ideje Dzsungel néven, minden ízében igyekszik elterelni arról a figyelmünket, hogy mégis egy étteremben vagyunk. A tágas pincehelyiséget négy "témára" hegyezték ki - az egyik maga a névadó, a másik három: Szavanna, Kalózok, "ceán - a dekorációt pedig élő állatok mutogatásával is hangsúlyozzák.

Nekünk a Szavannában jut hely, elvileg különböző gyíkokban gyönyörködhetnénk, de azok olyan jól álcázzák magukat, hogy mozgást csak azokban az alumíniumtálakban tapasztalunk, amelyekbe a táplálékférgeket helyezték. Most inkább az étlapot tanulmányoznánk. Itt is a négyes játszik. Először a szavannai menüből választunk, és bár a "baobabfa kérge" fantázianevű előétel (1590 Ft) nem más, mint padlizsánkrémes, fetás, pestós, rokfortos és salsaszószos pirítós, nem lehet rossz szavunk. Ugyanez áll a cipóban tálalt sajtos fokhagymakrémlevesre (690 Ft), ami persze olyan egyszerű, mint a bot. (Csak arra lennénk kíváncsiak, miért hívják sárga veszedelemnek?) Azt viszont egyből értjük, miért szaharai álom az egyébként kiváló cézársaláta (1790 Ft) - a szénsavmentes ásványvizet nem hívhatják így. A "maki-verem" (1790 Ft) tulajdonképpen szintén cézársaláta, csak pirítós helyett cipóban jár, joghurtos-kapros mártást adnak hozzá.

Talán jobb, ha evezünk kicsit, bár az óceáni menüből kiválasztott hullámok hercege (2790 Ft) lazacsteak előbb juttatja eszünkbe a sarki hipermarketet, mint egy norvég halpiacot. Viszont a garnélarákos mártás és a rozmaringos krumpli kedves emlék marad. Ahogy Kalóz-mama krémese (650 Ft) és a "névtelen" csokis brownie (690 Ft). Hogy aztán gyorsan elfelejtsük.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.