étel, hordó - HIMALAYA

  • .
  • 2010. szeptember 2.

Trafik

Nem hallottunk még olyan Himalája-expedícióról szóló beszámolót, ami a nepáli konyha dicsőségét zengte volna, s ez teljesen érthető. Bizonyos magasság felett az ember simán beéri avval, ha levegőt tud venni.
Desszert? Ne már! Pedig a nepáli konyha elméletileg legalább annyira különleges, mint a magyar, hiszen amíg minálunk a német és a balkáni/török vonal összegubancolódása okozta a diadalt, Nepálban az indiai meg a kínai keveredett, amiből ugyancsak kisülhet valami jó is. A Csengery utcában, a Dob és a Király utca között már hosszú évek óta ikerpince csalogat, az egyikben az első indiai étteremként számon tartott Maharaja, a másikban a ma is egyedülinek számító nepáli Himalaya kapott helyet. Persze akkor lenne teljes a kép, ha még egy kínai büfé is felzárkózna, de tudjuk, amit tudunk: a tulaj indiai, a himalájás ötlet meg onnan jött, hogy az első Maharaja-szakácsok nepáliak voltak, és amikor igazi indiai séfeket sikerült szerződtetni, ők térhettek volna haza.

Szokatlan, hogy a Himalayához lefelé vezet a lépcső, de az sem hétköznapi, hogy mielőtt helyet foglalnánk, a konyhába is betekintést nyerünk, ami azért a frenetikus élménytől igen messze van. Ez áll az étterem berendezésére is: a szokásos kelet-ázsiai miliő, színes falak, istenes, elefántos, füstölős dekoráció. Legfeljebb a piros neon Coca-Cola felirat tűnik stílustörésnek, ám az meg olyan régimódi, hogy már műtárgynak hat a gyarmati időkből.

Az étlapon megannyi ismeretlen kifejezés, szerencsénkre bőséges magyarázattal, vagyis teljesen mindegy, hogy khasiko masut vagy currys bárányt mondunk. (És akkor még ott vannak a sorszámok is.) A levesek közül a tarkariko rast (vegyes zöldség; 600 Ft) és a dalko rast (lencse; 600 Ft) választjuk, mindkettő ehető, az előbbi Kínát, az utóbbi Indiát idézi, nem érezzük a keveredést, de azt sem, hogy felfedeztünk volna valamit. A malai koftát (sajtgolyók; 1800 Ft) és naram khasiko tarkart (bárányhús joghurtos pácban; 2800 Ft) is inkább a falánk jógi asztalán tudjuk elképzelni, mint egy serpa piknikkosarában, bár úgynevezett nepáli fűszerekkel ígérik. (Hogy mik lennének ezek, arra nem jöttünk rá.) Ettől persze még kifogástalan ez is, az is, csak hát nem ilyen utazásra fizettünk be. Viszont a momo palak (2600 Ft) valóban érdekes: főtt tésztából készült batyuba töltött fűszeres spenót. Kívül Kína, belül India, valószínűleg ez lenne a megtestesült Nepál, tény, hogy soha nem ettünk ehhez hasonlót. Az már más étlapra tartozik, hogy az összes közül ez a legunalmasabb: csupán gőze van, lángja alig-alig.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.