étel, hordó - KÉK RÓZSA

  • .
  • 2009. április 2.

Trafik

Reggelig sorolhatnánk a hozzávalókat, még sincs receptje annak, hogy egy vendéglátóhely mitől válik népszerűvé. Emlegethetünk fantasztikus konyhát, emelgethetjük poharunkat a remek kiszolgálásra, kiengedhetjük a palackból a hely szellemét, mégis meggyőződésünk, hogy a legfontosabb az időzítés.
Jó időben, jó helyen kell nyitni, a többi már megy magától.

Persze nem árt egy kis meglepetést okozni. Amikor úgy tizenöt évvel ezelőtt a Wesselényi utcában megnyílt a Kék Rózsa, még Hegedűs Belló volt az etalon a hazai vendéglátásban. Az újdonsült tulajok szinte kizárólag puccos pénzmosodákban, Patyomkin-restaurantokban gondolkodtak, a McDonald's lenyomta a lordok házát, a kisvendéglők helyére bankok települtek. A Kék Rózsa igazából semmi különöset nem vállalt - szerény vendéglátást, tisztességes áron -, és mivel az akkori körülmények között ezt könnyedén tudta teljesíteni, óriási sikert aratott. "Legendáját" még inkább táplálta, hogy a Lonely Planet Budapestről szóló kötete is ezt az éttermet ajánlotta külföldi, pórul járni nem kívánó turisták figyelmébe.

Természetesen Ten Years After dübörög az mp3-lejátszónkban a vasárnapi ebédidőben, de amint belépünk az ajtón és arcunkba csap az a döbbenetes ételszag, ami a Kék Rózsához korábban is ugyanúgy hozzátartozott, mint a névadóhoz a tövis, úgy véljük, illőbb lett volna, ha kazettás magnót hozunk. De nemcsak a levegő "páratartalma", más egyéb sem változott! Szerény berendezés, a falon utánnyomott régi plakátok, olcsó bútor, szerény teríték. Mintha a felszolgáló hölgyeken sem fogott volna az idő, mintha évtizede is ugyanők lettek volna, ugyanennyi idősen, ami persze képtelenség, de ha nem látnánk az étlapon az árakat, akkor az egészet képtelenségnek fognánk fel. De azt is, hogy alig kapunk helyet. Vajon hogy tudott ez a vitatható minőségű állandóság ennyire megcsontosodni?

Biztosan nem a konyha miatt. A francia hagymalevesből, rántott camembert-ből és Gundel-palacsintából álló vegetáriánus menüvel (1900 Ft) nemcsak az a baj, hogy egy igazi vegánál kicsapná a biztosítékot; olyan érzésünk támad, hogy ennél már csak a börtönkoszt lehet unalmasabb. Egyetlen emlékezetes íz, egyetlen figyelemre méltó falat nincs a három fogásban, legszívesebben ásítanánk, ha nem félnénk, hogy torkunkon akad egy darabka smirgliszerű panír. Igaz, hogy az ún. Kék Rózsa menü (3800 Ft) maceszgombóclevese jó meleg, és a gombóc is kellemes, ám a roston sült libamáj krumplipürével és rántott hagymakarikával megint csak komoly félreértés. A krumpli száraz, a hagyma olajfaló, a máj bizonyos részei - különösen a szélek - pedig Csoszogit, az öreg susztert juttatják eszünkbe. A meggyes, diós, habos Kék Rózsa-palacsintáról azt mondanánk, szódával elmegy, csakhogy mi szénsavmentes vizet rendeltünk.

Ám mégis az a legszomorúbb, hogy alapvetően nincs ezekkel az ételekkel semmi baj. Hozzák a magyar átlagot, vagyis fájdalmat nem okoznak, jól lehet velük lakni, a vendég elégedetten távozik. Sajnáljuk, hogy a Kék Rózsában sem jutottak ennél többre a hosszú évek alatt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.