étel, hordó - KNOSSOS

  • .
  • 2009. október 8.

Trafik

Németországi emberünk szerint bolond, aki hellén nemzeti eledelnek tekinti a gíroszt, mivel azt a hetvenes évek elején találták ki önállósodni kívánó görög vendégmunkások az NSZK-ban. A terméket a német közönség akkor már jól ismerte, ám a legendás török-görög barátságra való tekintettel az "úttörők" mégsem nevezhették kebabnak, bár ugyanarról volt szó.
Ha valaki másképp tudja, írjon bátran, hátha még az is kiderül - miként a kuttyogatás esetében (Bottal üthetik, Magyar Narancs, 2009. szeptember 17.) -, hogy már az Iliászban is történik rá utalás, és a törökök plagizáltak.

Mi viszont azért sem eszünk gíroszt, noha a Kossuth Klub mellett, a Múzeum utcában, a nyilvánvalóan görög étterem választékában kétszer is szerepel: előételként és főételként egyaránt. A Knossos honlapja azt ígéri, hogy "a krétai régmúlt egy idevarázsolt, újraálmodott szeletével szerettünk volna mementót állítani a jelennek, s a jövőnek - talán sok-sok itt múlatott kellemes órával, némi knossosi hangulattal s a hamisítatlan görög gasztronómiával". A hangsúly kétségtelenül a "némi"-n van. Igaz, hogy a kék-fehér kockás abroszos, mozaikfalas berendezés egy gyorsétkezdénél komolyabb létesítményt sejtet, mégis zavarban vagyunk. Mintha egy menzára érkeztünk volna, tilos a dohányzás, a felszolgáló hölgy kifejezetten meglepődik, hogy nem menüt rendelünk. És ahogy mondtuk: gíroszt sem.

Helyette a kolokhytakia tiganita nevű előétellel (780 Ft) indítunk, ami cukkini, sörtésztában kisütve. Élveznénk is, akár a hangulatfestő - ám kissé hangos - görög népies popzenét, ha kapnánk hozzá valamilyen öntetet. Már csak azért is jó lenne legalább a hűsítő tejföl, mert az egyébként reménykeltő labdacsok hőmérséklete - feltehetően az étterem tulajdonában lévő kiváló mikrohullámú sütőnek köszönhetően - a tüzes trónéval vetekszik. Leginkább azt tesztelhetjük az ízek helyett, hogyan védekezik nyelvünk és szájpadlásunk, ha ilyen forró támadás éri. A jouvarlakiával, vagyis a pikáns húsgombóclevessel (780 Ft) hasonlóképpen járunk. Mivel nincs a közelben napközis nevelő, aki figyelmeztetne: "Várjatok gyerekek, amíg ki nem hűl!", ismét csak a szenvedés marad. Persze lehettünk volna türelmesebbek is, de erre azt mondhatjuk: nem azért jár az ember étterembe, hogy belső égésű motorrá változzon.

A 2190 forintos muszakával (darált hús padlizsánnal, krumplival, besamellel leöntve) már munkavédelmi okokból vagyunk türelmesebbek. Percekig csak bámuljuk az ízléses cseréptálat, majd fokozatosan közelítjük meg villánkkal. Még mindig nagyon forró, de annyit azért megállapíthatunk, hogy frissen biztosan jó lehetett. Így viszont csak a török gyorsbüfék szokásos egytálételeit juttatja eszünkbe. Viszont ott legalább a szemünk láttára mikrózzák, és nem is kerül ilyen sokba.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.