étel, hordó - KNOSSOS

  • .
  • 2009. október 8.

Trafik

Németországi emberünk szerint bolond, aki hellén nemzeti eledelnek tekinti a gíroszt, mivel azt a hetvenes évek elején találták ki önállósodni kívánó görög vendégmunkások az NSZK-ban. A terméket a német közönség akkor már jól ismerte, ám a legendás török-görög barátságra való tekintettel az "úttörők" mégsem nevezhették kebabnak, bár ugyanarról volt szó.
Ha valaki másképp tudja, írjon bátran, hátha még az is kiderül - miként a kuttyogatás esetében (Bottal üthetik, Magyar Narancs, 2009. szeptember 17.) -, hogy már az Iliászban is történik rá utalás, és a törökök plagizáltak.

Mi viszont azért sem eszünk gíroszt, noha a Kossuth Klub mellett, a Múzeum utcában, a nyilvánvalóan görög étterem választékában kétszer is szerepel: előételként és főételként egyaránt. A Knossos honlapja azt ígéri, hogy "a krétai régmúlt egy idevarázsolt, újraálmodott szeletével szerettünk volna mementót állítani a jelennek, s a jövőnek - talán sok-sok itt múlatott kellemes órával, némi knossosi hangulattal s a hamisítatlan görög gasztronómiával". A hangsúly kétségtelenül a "némi"-n van. Igaz, hogy a kék-fehér kockás abroszos, mozaikfalas berendezés egy gyorsétkezdénél komolyabb létesítményt sejtet, mégis zavarban vagyunk. Mintha egy menzára érkeztünk volna, tilos a dohányzás, a felszolgáló hölgy kifejezetten meglepődik, hogy nem menüt rendelünk. És ahogy mondtuk: gíroszt sem.

Helyette a kolokhytakia tiganita nevű előétellel (780 Ft) indítunk, ami cukkini, sörtésztában kisütve. Élveznénk is, akár a hangulatfestő - ám kissé hangos - görög népies popzenét, ha kapnánk hozzá valamilyen öntetet. Már csak azért is jó lenne legalább a hűsítő tejföl, mert az egyébként reménykeltő labdacsok hőmérséklete - feltehetően az étterem tulajdonában lévő kiváló mikrohullámú sütőnek köszönhetően - a tüzes trónéval vetekszik. Leginkább azt tesztelhetjük az ízek helyett, hogyan védekezik nyelvünk és szájpadlásunk, ha ilyen forró támadás éri. A jouvarlakiával, vagyis a pikáns húsgombóclevessel (780 Ft) hasonlóképpen járunk. Mivel nincs a közelben napközis nevelő, aki figyelmeztetne: "Várjatok gyerekek, amíg ki nem hűl!", ismét csak a szenvedés marad. Persze lehettünk volna türelmesebbek is, de erre azt mondhatjuk: nem azért jár az ember étterembe, hogy belső égésű motorrá változzon.

A 2190 forintos muszakával (darált hús padlizsánnal, krumplival, besamellel leöntve) már munkavédelmi okokból vagyunk türelmesebbek. Percekig csak bámuljuk az ízléses cseréptálat, majd fokozatosan közelítjük meg villánkkal. Még mindig nagyon forró, de annyit azért megállapíthatunk, hogy frissen biztosan jó lehetett. Így viszont csak a török gyorsbüfék szokásos egytálételeit juttatja eszünkbe. Viszont ott legalább a szemünk láttára mikrózzák, és nem is kerül ilyen sokba.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.