GYÁSZ 74 éves korában elhunyt Mercedes Sosa: az argentin folkénekesnő 1979 után - amikor a katonai junta rendőrsége a színpadon vette őrizetbe - 1982-ig franciaországi emigrációban élt. Negyven albuma közül a legutóbbit hármat Latin Grammy-díjra jelölték - de ez már csak posztumusz lehet számára, mert a nyertesek nevét novemberben hirdetik ki.
ARNULF RAINER MÚZEUMA Szülővárosa, Baden bei Wien önálló múzeummal tisztelte meg Arnulf Rainert: az idén 80 éves festőművész személyesen vett részt az eredetileg női fürdőként szolgált épület átalakításában. Az 1949-61 közötti évek kb. 600 művét bemutató, Aller Anfang ist schwer című nyitókiállítás jövő márciusig látható.
MAGYAR-ANGOL Az 1953-as londoni 6:3-ról is megemlékeztek a magyar és az angol íróválogatott barátságos meccsén, Alsóörsön, ahol - a díszvendég Szepesi György szeme láttára - a hét évvel fiatalabb átlagéletkorú vendégek fegyelmezett játékkal 1:1-es döntetlent értek el az Európa-bajnok hazaiak ellen. A találkozó angol nyelvű irodalmi esttel ért véget a Merlinben.
FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁR "Nem azért jöttünk ide, hogy kioktassanak a demokráciáról" - közölte a korábbi németországi kínai nagykövet az október 14-18. közötti, 61. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásárt fölvezető szimpóziumon. Aztán tisztázták a problémát, s folytatódott a párbeszéd. "A Frankfurti Könyvvásár nem a demokrácia tanfolyamát kínálja, hanem maga a demokrácia, működés közben - reagált Jürgen Boos, a könyvvásár igazgatója. - Nem könnyű megteremteni a dialógus feltételeit, de a dialógus az egyetlen és a helyes út." A szimpózium apropóját az adta, hogy az ázsiai ország a rendezvény díszvendége: több mint 450 program (a szépirodalomtól a harcművészetig), 300 kiadó és 50 szerző képviseli Kínát, ahol már több mint 500 állami kiadót ért el a privatizáció, egyre több a kulturális magánvállalkozás, s a bestsellerek ötöde az interneten fut fel. "A Frankfurti Könyvvásár egyik feladata, hogy felmutassa és bátorítsa ezt a kulturális nyitást" - nyilatkozta Jürgen Boos, és hangsúlyozta, hogy itt, a gondolatok szabad piacán, ahol 100 ország 7000 kiadója kínálja portékáit, s ahonnan tízezer újságíró tudósít, nem lehetséges a cenzúra. Ezt illusztrálja a hazájában betiltott, Párizsban élő Nobel-díjas író, Gao Xingjian, a Londonban élő költő, Yang Lian és az Ujgur PEN Club svéd emigrációban élő elnöke, Abdulrusul ÖzHun meghívása - a hivatalos kínai küldöttségen kívül -, vagy a Könyvek Kínáról című nemzetközi kiállítás 26 ország 2500 kötetéből álló kínálata, köztük kb. 350 friss német nyelvű munka.
A nyitónapon hirdetik ki Stockholmban az irodalmi Nobel-díj nyertesének nevét. A Ladbrokes brit fogadóirodától az izraeli Amos Oz kapta a legtöbb esélyt az algériai Assia Djebar és az amerikai Joyce Carol Oates előtt. Egy biztos: az 50 évvel ezelőtti kitüntetett, Günter Grass ott lesz Frankfurtban: felolvas a Bádogdobból, majd levetítik a regényből készült Schlöndorff-filmet.
JUNG VÖRÖS KÖNYVE A pszichológia történetének valószínűleg legnagyobb hatású, mindeddig publikálatlan munkája - e szavakkal harangozzák be Carl Gustav Jung (1875-1961), a modern pszichológia egyik meghatározó alakja 1914-30 között készült művét, melyet mostanáig sem a nagyközönség, sem a szűk szakma nem ismerhetett. A német és latin nyelven, gyönyörű kalligráfiával írott, saját festményeivel illusztrált, vörös bőrbe kötött könyvet The Red Book címmel, fakszimile kiadásban, angol fordításával kiegészítve jelentette meg a W. W. Norton & Company. Az élénk színekkel festett képek a középkori kódexek, a közel- és távol-keleti képzőművészet és a buddhista mandalák hatását mutatják, a szöveg pedig - mely Jung szavai szerint a tudatalattijából feltörvén, rejtélyes folyamként sodorta magával - mindazt magában hordozza, amit később tudományosan kidolgozott. Az egyetlen példányban készült könyvmunkát egy svájci bankban őrizték, majd a legkorszerűbb technikával beszkennelték (a YouTube-on kisfilm látható erről). A három fordító egyike, Sonu Shamdasani írta a kötetben közölt tanulmányt és jegyzeteket. A publikációhoz időzítve az eredeti példányt a Himalája-vidék kulturális örökségére specializálódott New York-i Rubin Museum of Art mutatja be Jung legelső, 1916-os mandalájával és a kötethez készült vázlataival, krétarajzaival, festményeivel és kézirataival együtt. A január 25-ig nyitva tartó kiállítás idején pódiumbeszélgetéseket rendeznek egy-egy pszichoanalitikus és művész (John Adams zeneszerző, Marina Abramovic performer, John Boorman filmrendező, David Byrne és Billy Corgan rockzenészek, Alice Walker író és mások) részvételével, és a jungi tematikához kapcsolódó filmeket vetítenek (Bunuel, Fassbinder, Almodóvar, Lynch, Antonioni stb.).
BUSÓJÁRÁS: VILÁGÖRÖKSÉG A UNESCO Abu-Dzabiban ülésező bizottsága 76 tételt vett fel az emberiség sérthetetlen kulturális örökségének reprezentatív listájára, ahol immár 76 ország és a palesztin területek összesen 166 népszokása, mestersége és hagyományos művészeti megnyilvánulása található. Az újonnan beiktatott értékek között szerepel a mohácsi busójárás is. A 76 újdonságból 21 reprezentálja az ősi kínai kultúra mérhetetlen gazdagságát (a papírmetszet művészetétől a Jangce sárkányhajó-fesztiválján és a belső-mongóliai khöömei torokéneklésen át a tibeti operáig), de Japán sincs sokkal lemaradva a maga 13 kiemelt tradíciójával (mint a gagaku táncművészet vagy a cseresznyevirágzást köszöntő parádé). Az argentin-uruguayi tangó, a török Karagöz árnyjáték és a román Doina-dalok mellett hét horvát népszokás is felkerült a listára.
