étel, hordó - STEFÁNIA KULTURÁLIS KÖZPONT

  • .
  • 2008. november 6.

Trafik

Valaha a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának (MNMH) nevezték a Stefánia (akkor Népstadion) úti Stefánia-palotához ragasztott bumfordi építészeti baklövést, ami akkoriban (hetvenes-nyolcvanas évek fordulója) a modernizmust próbálta kifejezésre juttatni. De nemcsak építészetileg, "tartalmában" is.
Mozijában premier előtti filmeket vetítettek, éttermét legendák övezték. Az újdonság erejével hatott az is, hogy az MNMH-ba már egyszerű civil is betehette lábát, bár kétségtelen, hogy a ház haszonélvezői elsősorban a honvéd tisztikar tagjai (illetve hozzátartozóik) voltak, akik hatalmas kedvezményekkel vehették igénybe a szolgáltatásokat.

Mondhatnánk, hogy az elmúlt húsz évben az idő nem múlt el nyomtalanul, csak éppenséggel nem lenne igaz. A házban ma már nem vetítenek premier előtti filmeket, és vélhetően a katonatisztek sem tudnak bevacsorálni 25 forintból, de az a bizonyos atmoszféra - amiről az idősebbeknek az emberarcú szocializmus kifejezés ugrik be -, úgy tűnik, átütött minden fékezésen és kanyaron. Elég, ha annyit mondunk: "hétvégenként Arató-disco" (bővebben: Szőnyei Tamás: Nyilván tartottak, Magyar Narancs-Tihany-Rév 2005, 655-656. o.), máris elfog valamiféle kéjes borzongás. Ráadásul látogatásunk idején épp egy termékforgalmazós, táplálékkiegészítős, kisegyházi szertartásra emlékeztető konferencia zajlik, egy rakás jegyzetelő konditerem-akrobatával.

Az étteremben viszont teljesen más közönség foglal helyet a szinte világítóan fehér abrosszal borított asztaloknál. Megállapíthatjuk, hogy a Stefánia-palota családi ebédek kedvelt színhelye. Ha nem rideg, energiatakarékos izzók szórnák a fényt, akár elegánsnak mondhatnánk az egészet, így azonban a makulátlanság ellenére is valamiféle menzajelleg dominál.

Ezek után nem csoda, hogy napi menüt kérünk, ami - meglepő módon - szombaton is kapható. A paszternákkrémlevesből, rukkolás salátaágyon heverő csirkemellből és kávéhabos piskótából álló sor mindössze 1500 Ft, és nincsen rá egy rossz szavunk sem. Mennyisége megfelelő, "műfajában" párját ritkítja, sőt megkockáztatjuk, hogy más súlycsoportban (ahol már nem csak az "ehetőség" a kritérium) is eséllyel indulna. Sajnos ugyanez nem mondható el a maceszgombóclevesről (650 Ft), az pontosan olyan, mint egy közepes májgombócleves. A harcsapaprikásról még kevésbé (2150 Ft), azt a kapros sztrapacska sem menti meg a teljes érdektelenségtől. Ellenben a csülkös, káposztás sztrapacska (1390 Ft) érdekes. Ahogy az lenni szokott, előre gyártottnak tűnő galuskát kapunk, viszont a feltétekre nem panaszkodhatunk. A hús, a káposzta és a juhtúró összeállt, mint a tehetséges rocktrió, hogy aztán erőteljes és reményekre jogosító produkciót mutasson be egy igen silány színpadon.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.