"Hohmecolás is lesz" - Czeizel Gábor rendező

  • .
  • 2011. augusztus 25.

Trafik

rés a présen: Hány Spinoza Fesztiválon vettél már részt? Czeizel Gábor: A Spinozában két fesztivál is szokott lenni: ősz elején a "nagy" Zsidó Fesztivál után közvetlenül a Spinoza Fesztivál, ami idén kilencedszer zajlik - egyidős a házzal - szeptember 5-e és 18-a között. A másikat tavasszal szervezik, az zenei jellegű: ez a Síppal-Dobbal Fesztivál.
Mindkettőn vettek már részt előadásaim, így a Kishon-humoreszkekből szerkesztett A színház kész kabaré és a Rómeóné és Júlia ura, valamint a Jentl, amit tavaly tavasszal a zenei fesztiválon mutattunk be.

rap: Milyen szálon kötődsz egyébként a házhoz?

CG: Én rendeztem ott az első prózai színházi előadást. Egész véletlenül alakult ki a kapcsolatunk. Két színésztanítványommal a Kolibriben elkezdtünk dolgozni egy nagyon nehéz darabon, de az őszi bemutató meghiúsulni látszott, mert egyiküket felvették az egyetemre. Olvastam, hogy akkor nyílik a Spinoza, és írtam Sándor Annának - mert tudtam, hogy ha nem mutatjuk be a nyáron, akkor kárba vész a munkánk. Anna bizalmat adott, és az egyik legfontosabb előadásom jött így létre, Bernard-Marie Koltés A gyapotmezők magányában című darabjából Pál Andrással és Gémes Antossal. Azóta majdnem minden évben rendezek a Spinozában, van, hogy a ház felkérésére, de van, hogy én viszek oda előadást. Jó ott dolgozni. A legközelebbi bemutatóm is ott lesz októberben: Frida Kahlóról egy új kupléopera.

rap: A Magam asszonya vagyok... című 2005-ös előadásod még mindig megy. Mi a titka ennek?

CG: Valóban ez a leghosszabban tartó és legnagyobb visszhangot kiváltó darab. Tavasszal volt a 60. előadása, játszottuk sokfelé vidéken és még Újvidéken is kétszer. Kiszámíthatatlan, mi sül el jól. Jó, ez egy bravúrszerep: monodráma, 35 karaktert játszik benne Várnai Szilárd, de közben egy igazi 20. századi történet. Amit itt, Közép-Európában talán még jobban is lehet érteni, átérezni, mint Amerikában, ahol a darab született. Évek óta a Stúdió K-ban játsszuk, ahol igazán otthonra lelt az előadás.

rap: Idén a Jentl felújításával veszel részt a fesztiválon.

CG: A Spinoza kért fel erre, és szívesen vállaltam el, mert szerettem a filmet és a Singer-novellát. Izgat az a zárt, tradicionális világ, ami megjelenik a műben - még ha az ellene való harc formájában is. Ez végül is az önmegvalósítás, a hagyományok tisztelete melletti lázadás története. Tavaly márciusban mutattuk be, és a próbák kezdetén derült ki, hogy Jentl alakítója, Klein Judit gyermeket vár. Ezért akkor csak pár előadást tudtunk tartani. Most folytatjuk. Nem ugyanaz lesz az előadás, mint másfél éve.

rap: Mit ajánlanál még a Spinoza Fesztiválból?

CG: Minden nap jó lesz, más és más műfajú programokkal, színházi bemutatókkal - Székhelyi József például Királyhegyi Pált idézi meg -, külföldi vendégjátékokkal, zenés programokkal és izgalmas színpadi eszmecserékkel - Heller Ágnessel, Ungvári Tamással. És amit nagyon szeretek: hohmecolás is lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.