kertész lesek - NÉGY ORSZÁG

  • .
  • 2009. július 9.

Trafik

Pestújhely valaha a vendéglátóipar fellegvárának számított, valószínű, hogy az egy négyzetméterre jutó kocsmák, kávéházak száma a II. világháborúig itt volt a legmagasabb az országban.
Ma már szó sincs erről, Pestújhely csupán a XV. kerület egyik, nem is a legnagyobb része, igazán sűrű vendéglátással csupán egyetlen területen, a Kolozsvár utcai piacon találkozhatunk, ami "papíron" már Rákospalota, de valójában mégsem. Ennél jóval érdekesebb, hogy a piacon legalább annyi kocsma van, mint zöldséges, és itt áll Bábelék legendás Pléhcsárdája, a mennyiség diadalának szentélye is: állítólag egy-egy adag elfogyasztásához minimum három emberre van szükség. Ilyen környezetben "igazi" éttermet nyitni kockázatos vállalkozás, de mint látható, nem elképzelhetetlen.

A Négy Ország már nem a piacon, inkább annak - konkrétan egy trikotázsnak - az árnyékában álló családi házban működik, muskátlis kerthelyiséggel. Tulajdonosai korábban kifőzdével próbálkoztak, ám úgy látszik, a közeli konkurencia miatt magasabbra kellett tenniük a lécet. A négy ország természetesen négy konyhát jelent, a hazai mellett olaszt, csehet és bajort, ám a bőséges választékot látva olyan érzésünk támad, hogy az étlap szerkesztőitől az irónia sem áll távol. A magyar kínálatban szerepel például a camembert kókuszbundában, a bajor specialitások között a bécsi szelet. Ami mégis a legszebb, hogy a majdnem közös halmazt a vajhal jelenti: eszerint roston, tejszínes, citromos spárgával magyar, grillezett zöldségekkel, citromfűmártásban olasz, majonézes káposztával pedig bajor specialitás. Mindig tanulunk valami újat.

Azt viszont már régóta tudjuk, hogy az előítéletek nem vezetnek jóra. Ki gondolta volna például, hogy a pultot támasztó ingpulóveres, melegítőnadrágos férfi lesz a pincérünk, akiről elsőre az ugrik be, hogy nem a konyha miatt törzsvendég? Ráadásul roppant udvarias, és a külsőségeket leszámítva tökéletesen végzi a dolgát.

A bevezetésnek szánt erdingeni búzasörös sajtleves csülökkel, piritóssal (680 Ft) nemcsak azért bájos, mert "Erdingen" valójában csak Erding; a tányérunkban sajt helyett inkább csak a forró sör keservét érezzük, ami az egyébként kiváló csülökkel igen érdekes kombinációt alkot. A káposztás sztrapacskában (1190 Ft) viszont nincsenek extravagáns vonások, Budapesten mindenképpen megállja a helyét, miként a sokhagymás csirkesült knédlivel (1790 Ft) is, amit vélhetően csak viccből hívnak "matesy"-nak, hiszen a cseheknél egy különleges hagymás-olajos halas sörkorcsolyát neveznek így. De nevezzék bárhogy, a knédli, a mártás vállalható, a hús pedig minimum nagyszerű. Az olasz frontot a gorgonzolás spenóttal és grillezett zöldségekkel tálalt bélszínjavával (3290 Ft) járjuk meg, Isonzó eszünkbe sem jut. Legfeljebb annyi, hogy az egyébként tökéletes steakre egy leheletnyivel kevesebb fűszer is kerülhetett volna. A legvégén is Itáliában maradva tartjuk magunkat régi szokásunkhoz: a tiramisuról (690 Ft) jót vagy semmit.

Mindent összeadva mégis azt mondhatjuk, hogy a Négy Ország a nyilvánvaló félreértések ellenére is roppant szimpatikus, kifejezetten hangulatos hely - persze csak azoknak, akik egy jót szeretnének enni, de nem veszik halálosan komolyan a gasztronómiát.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.