kertész lesek - POCAKTANYA

  • .
  • 2009. szeptember 24.

Trafik

Külső-Zuglóba tévedtünk, az utcát Zoborhegynek hívják, a Miskolci útból nyílik, tömegközlekedés sehol. Elveszett, családi házas negyedben bolyongunk.
A falusias hangulatot apró kápolna fokozza, bár nem tudjuk, hogy az odabent gyakorlatozó kórus miért éppen a Mennyből az angyalt gyakorolja.

Mondanunk sem kell, hogy az interneten található térkép és egy főúti "jelzőtábla" ellenére sem könnyű megtalálni a "tanyát", igaz, arról előzetesen nem kaptunk tájékoztatást, hogy az étterem egy jellegzetes "vidéki" panzió részeként csalogatja a vendéget. Ilyenkor, nyár végén egészen elérzékenyülünk a mediterránosra vett, fehérre meszelt, cseréptetős kerítés, a kerti grillsütő és más szabadtéri installációk láttán, az étlap tartalma pedig azon nyaralások emlékét idézi, amikor kínosan feszengtünk házigazdánk vendégcsalogatónak szánt túlzásai láttán. Amikor a levesek "lélekmelegítők", a frissensültek "repkedők", "búúúúúúú-gatók" (így!) és "röfikék", a tészták pedig "lisztesek, madzagok", újfent megállapítjuk, hogy az ember legyen étteremtulajdonos vagy humorista, de feltétlenül csak az egyik. Ráadásul nemcsak a fejezetcímekben, az epizódokban is dominál a viccelődés. "Csőrike drámáját" mi nem éppen füstölt sajttal, sonkával és gombával töltött jércemellként képzeltük eddig, és azt sem nagyon értjük, hogy a szardíniás-kagylós pizza miért Döbrögi, a csirkés-oregánós pedig miért Tás?

A királyi gombalevessel (590 Ft) viszont nem viccelnek. Hatalmas tányérban érkezik, nevével ellentétben inkább raguleves gombával. Amolyan mindent bele bőségtál, a vegáknak meg ott a panaszkönyv. A mézes, csípős pácban érlelt csirkemell a Bivaly madár (1470 Ft) nevet kapta, ami valóban tökéletes megközelítése az ételnek. Szó sincs mézről, pácról, a két nagydarab hússzeletet ugyanis fűszerpaprikával borították be, de annyira, hogy az már a fogyaszthatóságát is megkérdőjelezi. Ellenben a - Kis Mukknak (!) nevezett - négysajtos pizza a közértből beszerzett rávalók dacára is egész jó (1190 Ft), úgy látszik, sikerült beszerezni egy jó kemencét, meg valakit, aki ért is hozzá. Mielőtt azonban nyugtával dicsérnénk a lenyugvó napot, és reklamálni kezdenénk a hiányos világítás miatt, megérkezik a desszert. A profiterolt (600 Ft) egy darabig inkább jégkrémnek mondanánk, de amikor felfedezzük a fagyott gombócok mélyén a szintén dermedt piskótát, rá kell döbbennünk, hogy csupán arról van szó, hogy a műtárgyat elfelejtették kiolvasztani.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.