Mondanunk sem kell, hogy az interneten található térkép és egy főúti "jelzőtábla" ellenére sem könnyű megtalálni a "tanyát", igaz, arról előzetesen nem kaptunk tájékoztatást, hogy az étterem egy jellegzetes "vidéki" panzió részeként csalogatja a vendéget. Ilyenkor, nyár végén egészen elérzékenyülünk a mediterránosra vett, fehérre meszelt, cseréptetős kerítés, a kerti grillsütő és más szabadtéri installációk láttán, az étlap tartalma pedig azon nyaralások emlékét idézi, amikor kínosan feszengtünk házigazdánk vendégcsalogatónak szánt túlzásai láttán. Amikor a levesek "lélekmelegítők", a frissensültek "repkedők", "búúúúúúú-gatók" (így!) és "röfikék", a tészták pedig "lisztesek, madzagok", újfent megállapítjuk, hogy az ember legyen étteremtulajdonos vagy humorista, de feltétlenül csak az egyik. Ráadásul nemcsak a fejezetcímekben, az epizódokban is dominál a viccelődés. "Csőrike drámáját" mi nem éppen füstölt sajttal, sonkával és gombával töltött jércemellként képzeltük eddig, és azt sem nagyon értjük, hogy a szardíniás-kagylós pizza miért Döbrögi, a csirkés-oregánós pedig miért Tás?
A királyi gombalevessel (590 Ft) viszont nem viccelnek. Hatalmas tányérban érkezik, nevével ellentétben inkább raguleves gombával. Amolyan mindent bele bőségtál, a vegáknak meg ott a panaszkönyv. A mézes, csípős pácban érlelt csirkemell a Bivaly madár (1470 Ft) nevet kapta, ami valóban tökéletes megközelítése az ételnek. Szó sincs mézről, pácról, a két nagydarab hússzeletet ugyanis fűszerpaprikával borították be, de annyira, hogy az már a fogyaszthatóságát is megkérdőjelezi. Ellenben a - Kis Mukknak (!) nevezett - négysajtos pizza a közértből beszerzett rávalók dacára is egész jó (1190 Ft), úgy látszik, sikerült beszerezni egy jó kemencét, meg valakit, aki ért is hozzá. Mielőtt azonban nyugtával dicsérnénk a lenyugvó napot, és reklamálni kezdenénk a hiányos világítás miatt, megérkezik a desszert. A profiterolt (600 Ft) egy darabig inkább jégkrémnek mondanánk, de amikor felfedezzük a fagyott gombócok mélyén a szintén dermedt piskótát, rá kell döbbennünk, hogy csupán arról van szó, hogy a műtárgyat elfelejtették kiolvasztani.
