GYÁSZ 84 éves korában elhunyt Agárdy Gábor Kossuth-díjas művész, a Pesti Magyar Színház tagja. Pályáját Miskolcon kezdte, majd néhány budapesti színházat megjárva, 1964-ben a Nemzeti társulatának tagja lett. Emlékezetes színpadi alakításai mellett tévéjátékok, mozifilmek és rádiókabarék rendszeres szereplője volt, legutóbb A gyertyák csonkig égnek című Márai-regényből készült darab és az ennek alapján forgatott film egyik főszerepét játszotta.
KAMPÁNYARCHÍVUM Miután a köztársasági elnök bejelentette az országgyűlési választás pontos időpontját, a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) újraindította elektronikus kampánylevél-archívumát. A számítógépes és mobiltelefonos kommunikáció választási tematikájú megjelenésére reagálva az OSA 2002-ben kezdte első íz-ben gyűjteni az ilyen e-maileket és SMS-eket. Most is ez a cél, kutatások támogatása végett. A cím: www.kampanyarchivum.hu.
MODERN MÚZEUM TÖRÖKORSZÁGBAN Decemberben volt egyéves Törökország legnagyobb modern és kortárs múzeuma, az Istanbul Modern Sanat Müzesi, melyet egy tengerészeti raktárból alakítottak ki a Boszporusz partján. Eddig mintegy félmillió érdeklődő kereste fel, ami vetekszik az Ottomán Birodalom kincseit őrző Topkapi látogatóinak számával. Legnagyobb idei látványossága a tavalyi velencei biennále anyagából válogatott kiállítás lesz.
PAMUK FELLÉLEGEZHET Megszüntették az eljárást Orhan Pamuk ellen, akit az örmény népirtás és a kurdok tömeges megölésének felemlítése miatt a törökség megsértésével vádoltak. A decemberben kezdődött pert februárra halasztották, de mivel az igazságügyi miniszter nem volt hajlandó állást foglalni az alkalmazandó jogszabályt illetően, a bíró az eljárás megszüntetése mellett döntött. A nemzetközi hírű író ügyén kívül több hasonló van még folyamatban, az európai közvélemény ezeket is a török véleménynyilvánítási szabadság próbakövének tekintheti.
FIKTÍV CIGÁNY ÉPÜLETEK, VAL"S EMLÉKEK Egy nép elképzelt kulturális öröksége megjelenítésének szentelte új ciklusát Ádám Zoltán, akinek Fiktív cigány épületek című kiállítása február 24-ig tart nyitva az acb galériában (Király u. 76.). A festőművész cigány portrékból álló korábbi sorozatát ugyanitt mutatta be. (Bővebben: Narancs, 2003. április 17.; www.acbgaleria.hu.)
Január 27-én, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának 61. évfordulóján, az ENSZ nemzetközi holokauszt-emléknapján megemlékezést tartanak a Páva utcában és a Kossuth téren, a Nyílt Társadalom Archívum Centrális Galériájában pedig Roma holokauszt és rasszizmus a mai Európában címmel nyílik meg a heidelbergi Német Szinti és Roma Dokumentációs és Kulturközpont és a budapesti Holokauszt Emlékközpont közös kiállítása. A középiskolásoknak külön ajánlott, a díjmentes kiállítás március 12-ig látható (Arany J. u. 32.; www.hdke.hu; www.archivum.ws).
MEGHALT WILSON PICKETT A soulzene 64 éves korában elhunyt legendás előadója az 1960-as években volt pályája csúcsán, olyan slágereket énekelt, mint a befutását jelentő In The Midnight Hour, majd a 634-5789, a Land Of 1,000 Dances, a Mustang Sally és a Funky Broadway. Alabamában született, kilenc testvérével együtt szegénységben éltek, ráadásul a prédikátor nagyapa el is verte, ha világi dalt énekelt. Tizenéves korában Detroitba ment, apja után. Bekerült a rhythm & blues világába (a Falcons nevű zenekarban a tavaly Bill Wymannel együtt Budapesten járt Eddie Floyd mellett énekelt), de karrierjét nem az ottani Motown, hanem az érdesebb hangvételt preferáló memphisi Stax, majd pedig az Atlantic Records lendítette fel. Az 1970-es és 80-as évek nem alakultak túl jól számára, 1991-ben azonban beiktatták a Rock & Roll Hírességek Csarnokába, a The Commitments című film pedig ismét ráirányította a közönség érdeklődését (a történetben szereplő dublini zenekar őt isteníti) - igaz, ekkor, majd két évvel később ismét összeütközésbe került a törvénnyel (ittas vezetés, kokain, lőfegyver). Utolsó albuma, az It's Harder Now 1999-ben jelent meg; ajánlott válogatás: A Man And A Half - The Best Of Wilson Pickett.
JELENTÉS A MÛKINCSLOPÁSFRONTR"L Szerencsés véget ért a bécsi Kunsthistorisches Museumból 2003 májusában ellopott, 1540-43 között készült Benvenuto Cellini-sótartó, a Saliera története: képünkön a múzeum egyik munkársa vizsgálja az 50 millió euróra becsült értékű műtárgyat, melyet egy faládában találtak meg röviddel azután, hogy a feltételezett tettes mobiltelefon-vásárlás során készült képét közzétették. A férfi feladta magát. Telefonját úgy sikerült azonosítani, hogy a remélt váltságdíj miatt SMS-en érintkezésbe lépett rajta a rendőrséggel.
A bécsi hepiend apropójából a BBC online hírszolgálata közzétette az FBI műkincslopásos toplistáját, aminek még ötödik helyén szerepelt Cellini arany sótartója. Íme:
1. 7-10 ezer eltulajdonított iraki műtárgy, 2003
2. 12 festmény, Boston, Isabella Stewart Gardner
Museum, 1990
3. Két Renoir és egy Rembrandt,
Svéd Nemzeti Múzeum, 2000 (kettő meglett)
4. Munch: Sikoly; Madonna, Oslo,
Munch Múzeum, 2004
5. Cellini: Saliera, Bécs, Kunsthistorisches
Museum, 2003
6. Caravaggio: Krisztus születése, Palermo, 1969
7. Egy Stradivari-hegedű, New York-i lakásból, 1995
8. Két Van Gogh, Amszterdam, Van Gogh
Múzeum, 2002
9. Cézanne auvers-sur-oise-i tájképe, Oxford,
Ashmolean Museum, 1999
10. Leonardo: Madonna fonálgombolyítóval, Skócia,
Drumlanrig-kastély, 2003
A spanyol rendőrség nyomozni kezdett Richard Serra 38 tonnás szobra után: a madridi Reina Sofia múzeum gyűjteményébe tartozó, 1986-ban készült, s egy évvel később megvásárolt, Equal-Parallel/Guernica-Bengasi című alkotást raktárhiány okán kölcsönadták egy Macarron nevű vállalatnak, s a hiányát nemrég fedezték fel, amikor a múzeum visszakérte.
