GYÁSZ 86 éves korában elhunyt Zenthe Ferenc. A Kossuth-díjas színművész 1952 óta volt a Madách Színház társulatának tagja, tavaly, az elhunyt Bessenyei Ferenc helyére őt választották a Nemzet Színészei közé. (Nekrológunkat a 47. oldalon olvashatják.)
EGY KIRCHNER VISSZA A berlini Brücke Museum visszaszolgáltatta Ernst Ludwig Kirchner Berliner Strassenszene című, több mint 12 millió dollár értékűre becsült, 1913-as festményét annak a zsidó családnak, amely a világháború előtt kénytelen volt azt átadni a náciknak. Berlin városa 1980-ban, "jóhiszeműen" vásárolta meg a képet a frankfurti Staedel Museumtól.
DA VINCI-KÓD: IRÁNBAN BETILTVA Hívő keresztények írásos tiltakozásának eleget téve a teheráni kulturális minisztérium visszavonta A Da Vinci-kód megjelentetésére kiadott engedélyt: Dan Brown regénye a nyolcadik kiadásánál tart Iránban, ahol a betiltásról tudósító lap szerint már 30 ezer példány kelt el belőle. A feketepiacon persze továbbra is kapható a könyv video- és DVD-változata.
A TELJES ÚTON Jack Kerouac Úton című regénye megjelenésének 50. évfordulóján, jövő szeptemberben a Viking Press kiadja a mű teljes, csonkítatlan verzióját, az eredeti, 36 méteres gépirattekercs alapján, amely jelenleg amerikai könyvtárakban és múzeumokban "turnézik". Annak idején egyes szexuális és drogos részeket kicenzúráztak a szövegből, ezeket most visszaállítják.
BÕVÜL A TATE MODERN A 2012-es olimpiára készül el a londoni Tate Modern új épülete: a nemzetközi pályázaton nyertes svájci Jacques Herzog és Pierre de Meuron által tervezett üvegépület jóvoltából csaknem megkétszereződik a képtár kiállítási tere. Az 1,8 millió látogatóra tervezett, 2000-ben megnyílt Tate Modern látogatóinak száma évi 4 millió, és a bővítést a gyűjtemény gyarapodása és a bemutatásra érdemes nemzetközi kortárs művészi teljesítmények számának növekedése is indokolja.
TWYLA THARP DYLANJE "Semmi tehetségem a hízelgéshez, de Twyla művészete letaglóz" - nyilatkozta Bob Dylan annak apropóján, hogy dalai és életútja alapján Twyla Tharp musicalt írt, rendezett és koreografált The Times They Are A-Changin' címmel. A San Diegó-i közönségnek már megmutatták a darabot, amit szeptember végétől a New York-i Brooks Atkinson Theaterben játszanak. Twyla Tharpnak nem ez az első popzenei kirándulása, The Catherine Wheel című balettje zenéjét David Byrne írta, Nine Sinatra Songs címmel Frank Sinatra dalait koreografálta meg, a Billy Joel zenéjét használó Movin' Out című produkciója pedig Tony-díjat kapott.
TOTP: THE END Negyvenkét év után, szombaton lezárult egy fejezet a brit popzenében: a BBC utolsó alkalommal sugározta Top Of The Pops című heti slágerlistaműsorát. Jimmy Saville, a BBC Radio One egykori lemezlovasa, aki a legelső és most a 2204. adást vezette, a BBC honlapján úgy nyilatkozott, hogy a - stúdióbeli playbackre épülő - TOTP életének a televíziók által sugárzott videoklipek vetettek véget. Nem említette név szerint, de a kegyelemdöfést a Music TV és a nyomában indult többi zenei csatorna, valamint a zenék letöltését lehetővé tevő internet adta a program modernizálásával sikertelenül próbálkozó és hajdani jelentőségét elvesztett Top Of The Popsnak.
NÁCIK SZOBRÁSZA? Németországban vitát kavart, hogy Schwerin városában, a Schleswig-Holstein Haus termeiben átfogó kiállítást rendeztek Arno Breker életművéből: az 1991-ben, 90 éves korában elhunyt szobrász pályájára sötét árnyékot vet, hogy a hitleri korszak ünnepelt és sokat foglalkoztatott szobrásza volt. A náci pártba ugyan nem lépett be, de számos állami megbízást kapott, s 1942-ben ki is állított a megszállt Párizsban. Illusztrációnkon látható Párt illetve Hadsereg című ikerfigurái fogadták a birodalmi kancelláriára érkezőket, s az ő neoklasszikus szobraival díszítették a berlini olimpiai stadiont. Csaknem minden szobra túlélte a háborút, utána viszont a legtöbbjét elpusztították a szövetségesek. A mostani kiállítás hetven darabja pályája mindhárom korszakát reprezentálja: a görög-római hagyományból táplálkozó, finomabb, korai daraboktól a náci korszak izomemberein keresztül a háború utáni, személyesebb, elsősorban portrékban materializálódó művekig. Megmintázta Jean Cocteau-t és Salvador Dalít, akikkel jó kapcsolatot ápolt (másik képünkön Wagner feje és a szobrász). Az október 22-ig látható kiállítás megren-dezése ellen számos művész és galériás tiltakozott, a rendezők célja azonban nem a szerecsenmosdatás, hanem diskurzus kezdeményezése (egyébként tavalyról halasztották mostanra, mert nem akartak olyan látszatot kelteni, mintha provokatív céllal a háború befejeződésének 60. évfordulójára időzítették volna). Hozzászólt a vitához Günter Grass is: a Nobel-díjas író szerint a kiállítás hozzájárulhat a német történelem feldolgozásához; a berlini művészeti akadémia elnöke, Klaus Staeck viszont attól tart, hogy a kiállítás Breker rehabilitációjához vezet majd. Arno Brekernek egyébként 1985 óta múzeuma is van, Köln kö-zelében, a Nörvenich-kastélyban.
HIBAIGAZÍTÁS: CSAK KÉTSZER HALSZ MEG Fatális hiba csúszott be múlt heti számunkba: azt híreszteltük, hogy meghalt Ed McBain, holott emlékeznünk kellett volna, hogy ez pont egy éve történt, ráadásul 2005. július 14-i számunkban közöltük is a gyászhírt. Gondatlanságból elkövetett gyilkosság - nincs rá mentség. Szigorú bíránk, az olvasó természetesen joggal kérdezheti, hogyan történhetett meg ez. Nos, a tényállás a következő. Internetes bóklászásunk során illusztris holttestbe botlottunk: Mickey Spillane volt az, s rögtön mellette egy forró nyom, közvetlen kapcsolat, Ed McBain holttestéhez. Minő véletlen egybeesése a sorsnak, hogy két nagyszerű krimiíró is elhunyt júliusban, gondoltuk, és szemünk átsiklott a másik haláleset tavalyi dátumán. Enyhítő körülménynek sovány, de megpróbáljuk a hőségre kenni.
