kulthírek

  • Narancs
  • 2006. augusztus 3.

Trafik

kulthírek

GYÁSZ 86 éves korában elhunyt Zenthe Ferenc. A Kossuth-díjas színművész 1952 óta volt a Madách Színház társulatának tagja, tavaly, az elhunyt Bessenyei Ferenc helyére őt választották a Nemzet Színészei közé. (Nekrológunkat a 47. oldalon olvashatják.)

EGY KIRCHNER VISSZA A berlini Brücke Museum visszaszolgáltatta Ernst Ludwig Kirchner Berliner Strassenszene című, több mint 12 millió dollár értékűre becsült, 1913-as festményét annak a zsidó családnak, amely a világháború előtt kénytelen volt azt átadni a náciknak. Berlin városa 1980-ban, "jóhiszeműen" vásárolta meg a képet a frankfurti Staedel Museumtól.

DA VINCI-KÓD: IRÁNBAN BETILTVA Hívő keresztények írásos tiltakozásának eleget téve a teheráni kulturális minisztérium visszavonta A Da Vinci-kód megjelentetésére kiadott engedélyt: Dan Brown regénye a nyolcadik kiadásánál tart Iránban, ahol a betiltásról tudósító lap szerint már 30 ezer példány kelt el belőle. A feketepiacon persze továbbra is kapható a könyv video- és DVD-változata.

A TELJES ÚTON Jack Kerouac Úton című regénye megjelenésének 50. évfordulóján, jövő szeptemberben a Viking Press kiadja a mű teljes, csonkítatlan verzióját, az eredeti, 36 méteres gépirattekercs alapján, amely jelenleg amerikai könyvtárakban és múzeumokban "turnézik". Annak idején egyes szexuális és drogos részeket kicenzúráztak a szövegből, ezeket most visszaállítják.

BÕVÜL A TATE MODERN A 2012-es olimpiára készül el a londoni Tate Modern új épülete: a nemzetközi pályázaton nyertes svájci Jacques Herzog és Pierre de Meuron által tervezett üvegépület jóvoltából csaknem megkétszereződik a képtár kiállítási tere. Az 1,8 millió látogatóra tervezett, 2000-ben megnyílt Tate Modern látogatóinak száma évi 4 millió, és a bővítést a gyűjtemény gyarapodása és a bemutatásra érdemes nemzetközi kortárs művészi teljesítmények számának növekedése is indokolja.

TWYLA THARP DYLANJE "Semmi tehetségem a hízelgéshez, de Twyla művészete letaglóz" - nyilatkozta Bob Dylan annak apropóján, hogy dalai és életútja alapján Twyla Tharp musicalt írt, rendezett és koreografált The Times They Are A-Changin' címmel. A San Diegó-i közönségnek már megmutatták a darabot, amit szeptember végétől a New York-i Brooks Atkinson Theaterben játszanak. Twyla Tharpnak nem ez az első popzenei kirándulása, The Catherine Wheel című balettje zenéjét David Byrne írta, Nine Sinatra Songs címmel Frank Sinatra dalait koreografálta meg, a Billy Joel zenéjét használó Movin' Out című produkciója pedig Tony-díjat kapott.

TOTP: THE END Negyvenkét év után, szombaton lezárult egy fejezet a brit popzenében: a BBC utolsó alkalommal sugározta Top Of The Pops című heti slágerlistaműsorát. Jimmy Saville, a BBC Radio One egykori lemezlovasa, aki a legelső és most a 2204. adást vezette, a BBC honlapján úgy nyilatkozott, hogy a - stúdióbeli playbackre épülő - TOTP életének a televíziók által sugárzott videoklipek vetettek véget. Nem említette név szerint, de a kegyelemdöfést a Music TV és a nyomában indult többi zenei csatorna, valamint a zenék letöltését lehetővé tevő internet adta a program modernizálásával sikertelenül próbálkozó és hajdani jelentőségét elvesztett Top Of The Popsnak.

NÁCIK SZOBRÁSZA? Németországban vitát kavart, hogy Schwerin városában, a Schleswig-Holstein Haus termeiben átfogó kiállítást rendeztek Arno Breker életművéből: az 1991-ben, 90 éves korában elhunyt szobrász pályájára sötét árnyékot vet, hogy a hitleri korszak ünnepelt és sokat foglalkoztatott szobrásza volt. A náci pártba ugyan nem lépett be, de számos állami megbízást kapott, s 1942-ben ki is állított a megszállt Párizsban. Illusztrációnkon látható Párt illetve Hadsereg című ikerfigurái fogadták a birodalmi kancelláriára érkezőket, s az ő neoklasszikus szobraival díszítették a berlini olimpiai stadiont. Csaknem minden szobra túlélte a háborút, utána viszont a legtöbbjét elpusztították a szövetségesek. A mostani kiállítás hetven darabja pályája mindhárom korszakát reprezentálja: a görög-római hagyományból táplálkozó, finomabb, korai daraboktól a náci korszak izomemberein keresztül a háború utáni, személyesebb, elsősorban portrékban materializálódó művekig. Megmintázta Jean Cocteau-t és Salvador Dalít, akikkel jó kapcsolatot ápolt (másik képünkön Wagner feje és a szobrász). Az október 22-ig látható kiállítás megren-dezése ellen számos művész és galériás tiltakozott, a rendezők célja azonban nem a szerecsenmosdatás, hanem diskurzus kezdeményezése (egyébként tavalyról halasztották mostanra, mert nem akartak olyan látszatot kelteni, mintha provokatív céllal a háború befejeződésének 60. évfordulójára időzítették volna). Hozzászólt a vitához Günter Grass is: a Nobel-díjas író szerint a kiállítás hozzájárulhat a német történelem feldolgozásához; a berlini művészeti akadémia elnöke, Klaus Staeck viszont attól tart, hogy a kiállítás Breker rehabilitációjához vezet majd. Arno Brekernek egyébként 1985 óta múzeuma is van, Köln kö-zelében, a Nörvenich-kastélyban.

HIBAIGAZÍTÁS: CSAK KÉTSZER HALSZ MEG Fatális hiba csúszott be múlt heti számunkba: azt híreszteltük, hogy meghalt Ed McBain, holott emlékeznünk kellett volna, hogy ez pont egy éve történt, ráadásul 2005. július 14-i számunkban közöltük is a gyászhírt. Gondatlanságból elkövetett gyilkosság - nincs rá mentség. Szigorú bíránk, az olvasó természetesen joggal kérdezheti, hogyan történhetett meg ez. Nos, a tényállás a következő. Internetes bóklászásunk során illusztris holttestbe botlottunk: Mickey Spillane volt az, s rögtön mellette egy forró nyom, közvetlen kapcsolat, Ed McBain holttestéhez. Minő véletlen egybeesése a sorsnak, hogy két nagyszerű krimiíró is elhunyt júliusban, gondoltuk, és szemünk átsiklott a másik haláleset tavalyi dátumán. Enyhítő körülménynek sovány, de megpróbáljuk a hőségre kenni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.