A folytatás május elején következik a Műhely Alapítvány és a MU Színház közös, 200% tánc című előadás-sorozatában, amelynek keretében fellép a belga Anne Teresa De Keersmaeker társulata, a Rosas, majd Duda Éva Lábán-díjas új előadását mutatják be Rumble - maszkulin monológok címmel, végül a Budapest Tánciskola új produkciója, a ?-ek zárja a sort.
KONFUCIUS ELTÛNT A pekingi Tienanmen térről eltávolították Konfucius közel tíz méter magas szobrát, amelyet az év elején állítottak fel a Nemzeti Múzeum előtt (lásd: Narancs, 2011. január 20.). Hivatalos magyarázat egyelőre nincs.
BICIKLITÁROLÓK A MÛCSARNOKNÁL Április 22-én adják át a nagyközönségnek a Műcsarnok előtti új kerékpártárolókat, amelyek tervezését a művészeti és építészhallgatók számára kiírt pályázaton nyerte el Máthé Dóra és Vígh Ágnes.
AZ ÉV FOTÓRIPORTERE Május 8-ig látható a Mai Manó Házban Huszti István válogatott fotóinak kiállítása. Lapunk egykori munkatársa a vörösiszap-katasztrófa idején készült képéért kapta meg a Magyar Fotóriporterek Társaságának díját.
IRÁNY CANNES Ha nem is a fesztivál hivatalos versenyében, de azért a jelentős figyelmet élvező Rendezők Két Hete rövidfilmes programjában idén is lesz magyar alkotás Cannes-ban: Till Attila Csicska című húszpercese egy tanyasi gazdálkodó és környezete viszonyáról szól, főbb szerepeit Thuróczy Szabolcs, Szitás Balázs és Balsai Móni alakítja, operatőre Juhász Imre. Ugyanitt, a nagyjátékfilmek között vetítik Rebecca Daly ír-holland-magyar koprodukcióban készült első filmjét: a The Other Side Of Sleep egy fiatal munkáslány története.
A 64. Cannes-i Filmfesztivál május 11-én kezdődik Woody Allen versenyen kívül vetített Midnight in Paris című filmjével. A versenyprogramban olyan nevek találhatók, mint Pedro Almodóvar, Nuri Bilge Ceylan, Jean-Pierre és Luc Dardenne, Aki Kaurismäki, Terence Malick, Radu Mihaileanu, Nanni Moretti, Paolo Sorrentino és Lars von Trier. Az Un Certain Regard sorozatot Gus van Sant Restless című filmjével indítják. Életműdíjjal jutalmazzák majd Bernardo Bertoluccit, Jean-Paul Belmondót pedig külön estével tisztelik meg.
BERLIN VÁRJA AI WEIWEIT A berlini művészeti egyetem vendégprofesszorként várja Ai Weiweit, akit április elején tartóztattak le Pekingben. Az egyetem elnöke, Martin Rennert elismerte, hogy ez a kínai művésszel való szolidaritás jeleként értelmezhető, de a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a meghívásra négy hónappal ezelőtt került sor. Ráadásul az sem volt titok, hogy Ai Weiwei már hosszabb ideje tervezte, hogy műteremnek alkalmas helyeket bérel a német fővárosban. Angela Merkel kancellár és az Amnesty International is kérte a kínai hatóságokat, engedjék szabadon.
TÖRÖK-ÖRMÉNY BÉKÉT(LENSÉG) Isztambulban megkéseltek egy török festőművészt. Bedri Baykamot, akit azóta már kiengedtek a kórház intenzív osztályáról, azt követően érte a támadás, hogy egy sajtóértekezleten elítélte a török-örmény megbékélést célzó szobor lebontását. Mehmet Aksoy török szobrász 35 méter magas alkotása a török-örmény határ közelében fekvő Kars városánál áll - már ameddig. A vita januárban pattant ki körülötte, amikor Erdogan török miniszterelnök becsmérlő módon nyilatkozott a még félkész emlékműről. A helyi hatóság ezután határozta el, hogy lebontják. A sajtóértekezleten, ami után Baykamot megkéselték, a kortárs török szobrászat egyik legnevesebb alkotójának számító Aksoy arról beszélt, hogy az Emberiesség emlékműve elbontásával a Buddha-szobrokat 2001-ben szétrobbantó afganisztáni tálibokhoz hasonlóan látja majd a törököket a világ művészetkedvelő és demokratikus közössége. Örményország és Törökország között nincs diplomáciai kapcsolat, a határ lezárva, s a megbékélés útját alapvetően megnehezíti, hogy homlokegyenest eltérően ítélik meg az első világháború idején történteket, a törökországi örmény lakosság százezreinek elüldözését és meggyilkolását.
KLIMT: VISSZA A TULAJNAK A salzburgi Museum der Moderne lemond gyűjteménye egyik legértékesebb darabjáról: Gustav Klimt 1915-ös festménye, a Litzlberg am Attersee visszakerülhet egykori tulajdonosa Kanadában élő, 83 éves unokájához, miután bebizonyosodott, hogy a mintegy 30 millió euró értékűre becsült képet a nácik rabolták el az 1941-ben Lengyelországba deportált és megölt Amalie Redlich bécsi lakásából. Ezután egy salzburgi műkereskedő megvásárolta, majd a salzburgi állami képtár kollekciójának egyik darabjára cserélte el. 1952-ben az intézmény jogutódja, a Residenzgalerie, majd a 2004-ben megnyitott Museum der Moderne tulajdonába került. "Nem kétséges, hogy rabolt műkincsről van szó" - jelentették ki a város és a múzeum vezetői, így az 1998-ban hozott restitúciós törvény értelmében bizonyára vissza is adják a néhai tulajdonos örökösének.
