kulthírek

  • .
  • 2011. október 6.

Trafik

Digitális Akadémia: új tagok A Digitális Irodalmi Akadémia tagjainak egyhangú szavazataival Darvasi László, posztumusz pedig Páskándi Géza lett a DIA új tagja. Megfelelő előkészítés után az ő műveik is fölkerülnek a Petőfi Irodalmi Múzeum keretei között működő intézmény honlapján elérhető, nélkülük eddig 72 szerző műveit tartalmazó, folyamatosan bővülő adatbázisba (dia.pim.hu). Frankfurt: könyvvásár előtt Rethink.
Renew - a dolgok átgondolására, megújítására hívó mottóval rendezik meg az idei Frankfurti Könyvvásárt. Az október 12-től 16-ig tartó esemény díszvendége, Izland kb. 40 szerzővel képviselteti magát (köztük Andri Snzr Magnason, Gudrún Eva Mínervudóttir, a krimiszerző Arnaldur Indridason és Yrsa Sigurdardóttir és az idei Nordic irodalmi díj nyertese, Gyrdir Elíasson). Az irodalmi bemutatkozást képzőművészeti és fotókiállítások, filmes, zenés, színházi, építészeti, divat- és formatervezési programok egészítik ki.

Beatles: árverés, halál 23 ezer dollárért kelt el egy Los Angeles-i aukción a Beatles 1965-ös szerződése, amelyben kikötötték: nem játszanak szegregált közönség előtt.

71 éves korában elhunyt Robert Whitaker: a brit fotós az 1964-es ausztrál turnén dolgozott először a zenekarral. ' örökítette meg 1966-os New York-i fellépésüket is a Shea Stadiumban - de fotózott háborúban is (Vietnam, Kambodzsa, Banglades).

Gyász 75 éves korában elhunyt Sylvia Robinson: 1957-ben, még Little Sylvia néven tűnt fel a Love is Strange című számával (társszerző: Bo Diddley), 1973-ban a Pillow Talk című korai diszkóslágerrel nyitott utat Donna Summer szexi dalaihoz, majd 1979-ben megalapította Sugar Hill Records nevű cégét: a Rapper's Delighttal innen indult világhódító útjára az oldschool rap (Grandmaster Flash & The Furious Five).

DesignHét Szeptember végén kezdődtek, és október 9-ig még tartanak a 8. Budapesti Design Hét programjai - katt: designhet.hu.

Milosz: 100 Reméljük, hogy Czeslaw Milosz születésének századik évfordulója esélyt ad arra, hogy újra foglalkozzunk munkásságával, amely régóta arra késztet, hogy kreatívan reflektáljunk világunk állapotára - e szerény óhajjal indították útjára az író, költő, esszéista centenáriumi évét, amely ugyan a májusi krakkói Milosz Fesztivállal ért tetőpontjára, de a Lengyelország EU-elnökségéből fakadó lehetőséggel élve rendezvények egész sora húzódik át az esztendő második felére is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban október 11-én nemzetközi konferenciát rendeznek Czeslaw Milosz közép-európai identitása és az európai kultúrában elfoglalt helye címmel, a budapesti Lengyel Intézettel és a varsói Adam Mickiewicz Irodalmi Múzeummal közösen. Mellé egy kiállítás is dukál: Czeslaw Milosz 1911-2004. Számos műve olvasható magyarul, legutóbb A lengyel irodalom története jelent meg, ezt már kaliforniai emigrációjában írta, s várható még a Szülőhazám, Európa hangoskönyv kiadása is. Novemberben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is tervez egy konferenciát. A szülőhazáját, Litvániát, Európa számos országát, Kanadát és Amerikát is érintő Milosz-év eddigi és hátralévő eseményeiről részletesen: milosz365.eu. Illusztráción: az első fotó, amely azt követően készült, hogy 1980-ban Milosz értesült: neki ítélték a Nobel-díjat.

Gyász Előre megmondta: 67 éves korában fog meghalni ("Boncolást nem kérek", Magyar Narancs, 2009. augusztus 13.) - szavatartó ember volt: 67 éves korában meghalt Geoszabó László (eredeti nevén Szabó László Attila) tanár (II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, 70-es évek), fogoly (Gyorskocsi utca, 1979), szakács (Fészek klub, Gyöngy vendéglő, 80-as évek), majd újból tanár, sőt, Petri György szavaival élve polipedagógus (csepeli Karácsony Sándor Ált. Isk.). Mindemellett költő, grafikus - és az utóbbi években kvázi hajléktalan. Tanítványok, képek és versek százai maradtak utána. Barátsága Petri Györggyel, Pap Zsolttal (osztálytársak voltak a Toldy gimnáziumban) és később Hajnóczy Péterrel jelentősen meghatározta életvitelét - így halálának okát is.

Emberjogi Predrag Stakic nyerte az emberi jogok nemzetközi emblémájának tervezésére kiírt pályázatot: a Belgrádban élő, 32 éves szerb grafikus galamb formájú kezet ábrázoló, ötezer euróval jutalmazott munkáját 15 ezer online pályázat közül választották ki, ezek 190 országból érkeztek. A német külügyminisztérium által kezdeményezett verseny zsűrijében olyan személyiségek kaptak helyet, mint Erik Spiekerman grafikus, Ai Wei Wei képzőművész, Jimmy Carter volt amerikai és Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnök, Aung San Suu Kyi burmai emberjogi aktivista, és Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója.

Nobel-esélyek Lapunk utcai megjelenésének napján, október 6-án jelentik be Stockholmban, ki nyerte az idei irodalmi Nobel-díjat, így az olvasó már a végeredmény ismeretében böngészheti az alábbi listát, a londoni Ladbrokes fogadóiroda ajánlatát, amely szerint a legtöbb esélye a szíriai származású, Párizsban élő, arabul író költőnek, Adonisnak van (róla valamivel bővebben: Narancs, szeptember 1.). A negyedik helyre Nádas Pétert tippelték, gyakorlatilag a teljes kortárs világirodalmat megelőzve (zárójelben az oddsok). Kertész Imre 2002-es díjára és néhány más esetre gondolva nem irreális az, hogy viszonylag rövid idő elteltével egyazon országból két írót is kitüntessenek: Czeslaw Milosz (1980) után jött Wislawa Szymborska (1996), a dél-afrikai Nadine Gordimer (1991) után J. M. Coetzee (2003), az angol Harold Pinter (2005) után Doris Lessing (2007), a német Günter Grass (1999) és az osztrák Elfriede Jelinek (2004) után pedig a Romániából kivándorolt Herta Müller (2009). Íme az október 3-i élcsoport:

Adonis (szír költő, 4/1)

Tomas Tranströmer (svéd író, 6/1)

Murakami Haruki (japán író, 8/1)

Nádas Péter, 10/1

Assia Djebar (algériai írónő, 12/1)

Ko Un (dél-koreai költő, 14/1)

Thomas Pynchon (amerikai író, 16/1)

Les Murray (ausztrál költő, 16/1)

Nuruddin Farah (szomáliai író, 20/1)

A lista igen hosszú, a 100/1-es oddsig tart, az itt felsoroltak alatt olyan hírességek szerepelnek, mint Philip Roth, Cormack McCarthy, Claudio Magris, Amos Oz, Milan Kundera, Ismail Kadare, Michel Tournier, Václav Havel, Viktor Pelevin, Paul Auster és még sokan mások, köztük a magyar származású Gitta Sereny (az Albert Speer küzdelme az igazsággal szerzője, 50/1), akinek a győzelme ugyanannyit fizetne, mintha Ian McEwan, Salman Rushdie, Umberto Eco vagy Bob Dylan jönne be.

Figyelmébe ajánljuk