mi a kotta? - Após és vő

  • .
  • 2011. július 14.

Trafik

"Paulini Béla [...] azt hiszem, a köztudatban valami ős és eredeti humornak művésze. Valami olyan humornak, ami inkább kedély, bárha a bölcseknek szokott enyhe kis keserűsége színezi.
Valami olyan humornak, aminek az ötlet csak esetlegessége, bárha él vele, de ha nem élne, akkor is azt érezzük, teljes hatásában kapnánk őt." Tersánszky Józsi Jenő jellemezte ezekkel a szavakkal az író, illusztrátor és Gyöngyös Bokréta-alapító Paulini Bélát, aki a húszas évek elején elsőként gondolt a Garay-féle Obsitos színpadi adaptációjára. Az ő kezdeményezésének végeredménye lett azután a már általunk is ismert Háry János: a rutinos Harsányi Zsolt szövegkönyvírói társszerzőségével, Hevesi Sándor Nemzeti Színháza helyett immár az operaháznak szánva, s persze az eredetileg csupán a tervezett népszínműszerűség zenés betétszámainak szerzőjéül szánt Kodály Zoltán megdicsőülésével. Kodály, Paulini és Harsányi emlegetése annál is indokoltabb, hiszen akárcsak egy héttel korábban, úgy a soros pénteken is belakja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot a debreceniek - Vidnyánszky Attila által megrendezett - Háry-produkciója (július 15., fél kilenc; esőnap: július 17.).

A Napóleon és Ferenc császár (austerlitzi találkozójuk festményünkön) mesésített figuráját is felléptető daljáték mellett az előttünk álló hét szabadtéri koncertjei ugyancsak e korszak tájára, a bécsi klasszika, a biedermeier, valamint kitekintésképp a telivér (nemzeti) romantika világába muzsikálnak el bennünket. Így a Vajdahunyadvár esedékes hangversenyén a Kollár Imre vezényelte MÁV Szimfonikusok a Sors szimfóniát húzzák majd, miután teljesítették kiadós Liszt-adagjukat: az előjáték gyanánt szolgáló Les préludes szimfonikus költeményt, továbbá Jandó Jenőt kísérve az Esz-dúr zongoraversenyt meg a "Magasan repül a daru" és a "Koltói csárdás" motívumait cifrázó Magyar fantáziát (július 14., fél kilenc; esőnap: július 15.). A Pesti Vármegyeháza díszudvarán zongorához telepedő Hegedűs Endre pedig a nagy triász, a Haydn-Mozart-Beethoven belső hármas népszerű szonátáinak dallamait veri ki hangszerén (július 20., fél nyolc).

Vas megyében mindeközben lepereg a 27. Nemzetközi Bartók Fesztivál hátralévő fele - Szombathelyen, Sárváron és a jáki templom falai között. Liszt, Bartók, Sosztakovics és Kurtág műveiből például Nagy Péter és a brácsás Kim Kashkashian ad majd kamaraestet (Szombathelyi Képtár, július 16., nyolc óra), míg a karmesterkurzus résztvevői a zárókoncert programját osztják föl egymás között: Bartók - Székely Zoltán felkérésére szerzett - II. hegedűversenyének tételeit és Liszt Faust szimfóniáját (Bartók Terem, július 18., nyolc óra).

S persze túl mindezeken választhatjuk a televíziós opciót is, hiszen csak a szombat estén mindjárt két, egymással versengő program kecsegtet: a Salzburgi Ünnepi Játékok 2010-es nyitóhangversenye (3SAT, július 16., negyed kilenc) és egy zürichi Rózsalovag (Mezzo, július 16., fél kilenc). Az előbbi, Beethoventől Boulez művéig ívelő koncertet Daniel Barenboim, míg a Straussnak szentelt estét Franz Welser-Möst dirigálta, ami csak tovább nehezíti a választás dolgát. Vagy mégis ne nézzünk inkább Szegeden Víg özvegyet (Dóm tér, július 15. és 16., kilenc óra; esőnap: július 17.)?

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.