mi a kotta? - Após és vő

  • .
  • 2011. július 14.

Trafik

"Paulini Béla [...] azt hiszem, a köztudatban valami ős és eredeti humornak művésze. Valami olyan humornak, ami inkább kedély, bárha a bölcseknek szokott enyhe kis keserűsége színezi.
Valami olyan humornak, aminek az ötlet csak esetlegessége, bárha él vele, de ha nem élne, akkor is azt érezzük, teljes hatásában kapnánk őt." Tersánszky Józsi Jenő jellemezte ezekkel a szavakkal az író, illusztrátor és Gyöngyös Bokréta-alapító Paulini Bélát, aki a húszas évek elején elsőként gondolt a Garay-féle Obsitos színpadi adaptációjára. Az ő kezdeményezésének végeredménye lett azután a már általunk is ismert Háry János: a rutinos Harsányi Zsolt szövegkönyvírói társszerzőségével, Hevesi Sándor Nemzeti Színháza helyett immár az operaháznak szánva, s persze az eredetileg csupán a tervezett népszínműszerűség zenés betétszámainak szerzőjéül szánt Kodály Zoltán megdicsőülésével. Kodály, Paulini és Harsányi emlegetése annál is indokoltabb, hiszen akárcsak egy héttel korábban, úgy a soros pénteken is belakja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot a debreceniek - Vidnyánszky Attila által megrendezett - Háry-produkciója (július 15., fél kilenc; esőnap: július 17.).

A Napóleon és Ferenc császár (austerlitzi találkozójuk festményünkön) mesésített figuráját is felléptető daljáték mellett az előttünk álló hét szabadtéri koncertjei ugyancsak e korszak tájára, a bécsi klasszika, a biedermeier, valamint kitekintésképp a telivér (nemzeti) romantika világába muzsikálnak el bennünket. Így a Vajdahunyadvár esedékes hangversenyén a Kollár Imre vezényelte MÁV Szimfonikusok a Sors szimfóniát húzzák majd, miután teljesítették kiadós Liszt-adagjukat: az előjáték gyanánt szolgáló Les préludes szimfonikus költeményt, továbbá Jandó Jenőt kísérve az Esz-dúr zongoraversenyt meg a "Magasan repül a daru" és a "Koltói csárdás" motívumait cifrázó Magyar fantáziát (július 14., fél kilenc; esőnap: július 15.). A Pesti Vármegyeháza díszudvarán zongorához telepedő Hegedűs Endre pedig a nagy triász, a Haydn-Mozart-Beethoven belső hármas népszerű szonátáinak dallamait veri ki hangszerén (július 20., fél nyolc).

Vas megyében mindeközben lepereg a 27. Nemzetközi Bartók Fesztivál hátralévő fele - Szombathelyen, Sárváron és a jáki templom falai között. Liszt, Bartók, Sosztakovics és Kurtág műveiből például Nagy Péter és a brácsás Kim Kashkashian ad majd kamaraestet (Szombathelyi Képtár, július 16., nyolc óra), míg a karmesterkurzus résztvevői a zárókoncert programját osztják föl egymás között: Bartók - Székely Zoltán felkérésére szerzett - II. hegedűversenyének tételeit és Liszt Faust szimfóniáját (Bartók Terem, július 18., nyolc óra).

S persze túl mindezeken választhatjuk a televíziós opciót is, hiszen csak a szombat estén mindjárt két, egymással versengő program kecsegtet: a Salzburgi Ünnepi Játékok 2010-es nyitóhangversenye (3SAT, július 16., negyed kilenc) és egy zürichi Rózsalovag (Mezzo, július 16., fél kilenc). Az előbbi, Beethoventől Boulez művéig ívelő koncertet Daniel Barenboim, míg a Straussnak szentelt estét Franz Welser-Möst dirigálta, ami csak tovább nehezíti a választás dolgát. Vagy mégis ne nézzünk inkább Szegeden Víg özvegyet (Dóm tér, július 15. és 16., kilenc óra; esőnap: július 17.)?

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.