mi a kotta? - Após és vő

  • .
  • 2011. július 14.

Trafik

"Paulini Béla [...] azt hiszem, a köztudatban valami ős és eredeti humornak művésze. Valami olyan humornak, ami inkább kedély, bárha a bölcseknek szokott enyhe kis keserűsége színezi.
Valami olyan humornak, aminek az ötlet csak esetlegessége, bárha él vele, de ha nem élne, akkor is azt érezzük, teljes hatásában kapnánk őt." Tersánszky Józsi Jenő jellemezte ezekkel a szavakkal az író, illusztrátor és Gyöngyös Bokréta-alapító Paulini Bélát, aki a húszas évek elején elsőként gondolt a Garay-féle Obsitos színpadi adaptációjára. Az ő kezdeményezésének végeredménye lett azután a már általunk is ismert Háry János: a rutinos Harsányi Zsolt szövegkönyvírói társszerzőségével, Hevesi Sándor Nemzeti Színháza helyett immár az operaháznak szánva, s persze az eredetileg csupán a tervezett népszínműszerűség zenés betétszámainak szerzőjéül szánt Kodály Zoltán megdicsőülésével. Kodály, Paulini és Harsányi emlegetése annál is indokoltabb, hiszen akárcsak egy héttel korábban, úgy a soros pénteken is belakja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot a debreceniek - Vidnyánszky Attila által megrendezett - Háry-produkciója (július 15., fél kilenc; esőnap: július 17.).

A Napóleon és Ferenc császár (austerlitzi találkozójuk festményünkön) mesésített figuráját is felléptető daljáték mellett az előttünk álló hét szabadtéri koncertjei ugyancsak e korszak tájára, a bécsi klasszika, a biedermeier, valamint kitekintésképp a telivér (nemzeti) romantika világába muzsikálnak el bennünket. Így a Vajdahunyadvár esedékes hangversenyén a Kollár Imre vezényelte MÁV Szimfonikusok a Sors szimfóniát húzzák majd, miután teljesítették kiadós Liszt-adagjukat: az előjáték gyanánt szolgáló Les préludes szimfonikus költeményt, továbbá Jandó Jenőt kísérve az Esz-dúr zongoraversenyt meg a "Magasan repül a daru" és a "Koltói csárdás" motívumait cifrázó Magyar fantáziát (július 14., fél kilenc; esőnap: július 15.). A Pesti Vármegyeháza díszudvarán zongorához telepedő Hegedűs Endre pedig a nagy triász, a Haydn-Mozart-Beethoven belső hármas népszerű szonátáinak dallamait veri ki hangszerén (július 20., fél nyolc).

Vas megyében mindeközben lepereg a 27. Nemzetközi Bartók Fesztivál hátralévő fele - Szombathelyen, Sárváron és a jáki templom falai között. Liszt, Bartók, Sosztakovics és Kurtág műveiből például Nagy Péter és a brácsás Kim Kashkashian ad majd kamaraestet (Szombathelyi Képtár, július 16., nyolc óra), míg a karmesterkurzus résztvevői a zárókoncert programját osztják föl egymás között: Bartók - Székely Zoltán felkérésére szerzett - II. hegedűversenyének tételeit és Liszt Faust szimfóniáját (Bartók Terem, július 18., nyolc óra).

S persze túl mindezeken választhatjuk a televíziós opciót is, hiszen csak a szombat estén mindjárt két, egymással versengő program kecsegtet: a Salzburgi Ünnepi Játékok 2010-es nyitóhangversenye (3SAT, július 16., negyed kilenc) és egy zürichi Rózsalovag (Mezzo, július 16., fél kilenc). Az előbbi, Beethoventől Boulez művéig ívelő koncertet Daniel Barenboim, míg a Straussnak szentelt estét Franz Welser-Möst dirigálta, ami csak tovább nehezíti a választás dolgát. Vagy mégis ne nézzünk inkább Szegeden Víg özvegyet (Dóm tér, július 15. és 16., kilenc óra; esőnap: július 17.)?

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.