mi a kotta? - Após és vő

  • .
  • 2011. július 14.

Trafik

"Paulini Béla [...] azt hiszem, a köztudatban valami ős és eredeti humornak művésze. Valami olyan humornak, ami inkább kedély, bárha a bölcseknek szokott enyhe kis keserűsége színezi.
Valami olyan humornak, aminek az ötlet csak esetlegessége, bárha él vele, de ha nem élne, akkor is azt érezzük, teljes hatásában kapnánk őt." Tersánszky Józsi Jenő jellemezte ezekkel a szavakkal az író, illusztrátor és Gyöngyös Bokréta-alapító Paulini Bélát, aki a húszas évek elején elsőként gondolt a Garay-féle Obsitos színpadi adaptációjára. Az ő kezdeményezésének végeredménye lett azután a már általunk is ismert Háry János: a rutinos Harsányi Zsolt szövegkönyvírói társszerzőségével, Hevesi Sándor Nemzeti Színháza helyett immár az operaháznak szánva, s persze az eredetileg csupán a tervezett népszínműszerűség zenés betétszámainak szerzőjéül szánt Kodály Zoltán megdicsőülésével. Kodály, Paulini és Harsányi emlegetése annál is indokoltabb, hiszen akárcsak egy héttel korábban, úgy a soros pénteken is belakja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot a debreceniek - Vidnyánszky Attila által megrendezett - Háry-produkciója (július 15., fél kilenc; esőnap: július 17.).

A Napóleon és Ferenc császár (austerlitzi találkozójuk festményünkön) mesésített figuráját is felléptető daljáték mellett az előttünk álló hét szabadtéri koncertjei ugyancsak e korszak tájára, a bécsi klasszika, a biedermeier, valamint kitekintésképp a telivér (nemzeti) romantika világába muzsikálnak el bennünket. Így a Vajdahunyadvár esedékes hangversenyén a Kollár Imre vezényelte MÁV Szimfonikusok a Sors szimfóniát húzzák majd, miután teljesítették kiadós Liszt-adagjukat: az előjáték gyanánt szolgáló Les préludes szimfonikus költeményt, továbbá Jandó Jenőt kísérve az Esz-dúr zongoraversenyt meg a "Magasan repül a daru" és a "Koltói csárdás" motívumait cifrázó Magyar fantáziát (július 14., fél kilenc; esőnap: július 15.). A Pesti Vármegyeháza díszudvarán zongorához telepedő Hegedűs Endre pedig a nagy triász, a Haydn-Mozart-Beethoven belső hármas népszerű szonátáinak dallamait veri ki hangszerén (július 20., fél nyolc).

Vas megyében mindeközben lepereg a 27. Nemzetközi Bartók Fesztivál hátralévő fele - Szombathelyen, Sárváron és a jáki templom falai között. Liszt, Bartók, Sosztakovics és Kurtág műveiből például Nagy Péter és a brácsás Kim Kashkashian ad majd kamaraestet (Szombathelyi Képtár, július 16., nyolc óra), míg a karmesterkurzus résztvevői a zárókoncert programját osztják föl egymás között: Bartók - Székely Zoltán felkérésére szerzett - II. hegedűversenyének tételeit és Liszt Faust szimfóniáját (Bartók Terem, július 18., nyolc óra).

S persze túl mindezeken választhatjuk a televíziós opciót is, hiszen csak a szombat estén mindjárt két, egymással versengő program kecsegtet: a Salzburgi Ünnepi Játékok 2010-es nyitóhangversenye (3SAT, július 16., negyed kilenc) és egy zürichi Rózsalovag (Mezzo, július 16., fél kilenc). Az előbbi, Beethoventől Boulez művéig ívelő koncertet Daniel Barenboim, míg a Straussnak szentelt estét Franz Welser-Möst dirigálta, ami csak tovább nehezíti a választás dolgát. Vagy mégis ne nézzünk inkább Szegeden Víg özvegyet (Dóm tér, július 15. és 16., kilenc óra; esőnap: július 17.)?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.