mi a kotta? - Élmény és opera

  • .
  • 2011. július 28.

Trafik

"A dallami inventió gyenge, nem nemes, hanem a helyzet erélyes kézzel van megragadva. A dallam-alkotás nem kielégítő, nem jellemzetes, de e hiány igen szellemesen van palástolva; érdekes és meglepő a harmónia, a pikans rhytmus, a hangszerelés, hol ingerlő, hol behízelgő; szóval minden el van követve, hogy a kevéssé jelentékeny eszmék érdekesen legyenek kendőzve.
A hol erős érzelmeket kell kifejezni, ott a tehetség cserbenhagyja Bizetet. Erő- és életteljesen kezeli a kar- és táncdalokat; nyugodtabb zenerészei csak ritkán gyakorolnak mélyebb hatást..."

A szórakoztató zenetörténeti munkák alighanem legnépszerűbb vitatémái közé tartozik, hogy vajon valóban megbukott-e Georges Bizet főműve, a Carmen a párizsi ősbemutatón, avagy sem. Magunk a kérdés megválaszolását elpasszolnánk, ám amint az a Zenészeti Lapok fentebb idézett 1875-ös (azaz még a párizsi premier évében kinyomtatott) értékeléséből is kiolvasható, az opera megítélése körül szégyenszemre még a hozzáértők is elkövethettek jó néhány baklövést. A tanulság persze korántsem a hajdan volt ítészek korlátoltságának felismerésében rejlik, hanem sokkal inkább annak tudatosításában, hogy a kritika tétovasága szükségképp örök a kortárs alkotások megítélésében. Az ember esendő - hangzik a falvédőre kívánkozó aranyigazság, s ez még a kritikusokra is igaz, függetlenül attól, hogy róluk szólva olyik szakmabeli tán az "esendő" jelzőt, olyik megbírált pedig a túlontúl hízelgőnek vélt "ember" megjelölést vitatná.

A mindmáig legkedveltebb francia dalmű az elkövetkező napokban a szegedi Dóm térre települ majd, méghozzá az "élményopera" elnevezés alatt, köszönhetően a rendező, Kerényi Miklós Gábor dús fantáziájának (július 29. és 30., kilenc óra; esőnap: július 31.). A tavalyi nagy sikert követően okkal megújrázott produkció dirigense idén is Kesselyák Gergely, címszereplője pedig Mester Viktória lesz, míg az önállóságára büszke cigánylány szerelméért két külhoni vendégénekes, a fiatal lengyel tenor, Arnold Rutkowski, valamint egy új beálló, az impresszív küllemű afroamerikai bariton, Nmon Ford (képünk mutatja) fog majd megküzdeni.

Budapesthez végre jóval közelebb, egy Carmenhez hasonlóan, s mégis egészen másként atipikus operai nőalak, a Fidelio hős Leonórája sejlik majd föl előttünk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar martonvásári hangversenyének kezdetén (július 30., hét óra; esőnap: július 31.). A Medveczky Ádám által levezénylendő Beethoven-koncert nyitószáma ugyanis a 3. Leonóra-nyitány lesz, melynek nyomában előbb a Sümegi Eszter hangján kifakadó koncertária, az Ah! Perfido, majd az ötös sorszámú "Sors" szimfónia teljesíti ki a népszerű programot. Hétfőn azután valahára Budapesten is koncerthez juthatunk, már amennyiben kilátogatunk a városligeti Vajdahunyadvárhoz, hiszen ott augusztus legelső estéjén a Szenthelyi Miklóst kísérő Magyar Virtuózok Kamarazenekar ad majd barokk műsort - Antonio Vivalditól Johann Sebastian Bachig és vissza, A négy évszak örök slágerével zárva a szabadtéri műsort.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.