mi a kotta? - Élmény és opera

  • .
  • 2011. július 28.

Trafik

"A dallami inventió gyenge, nem nemes, hanem a helyzet erélyes kézzel van megragadva. A dallam-alkotás nem kielégítő, nem jellemzetes, de e hiány igen szellemesen van palástolva; érdekes és meglepő a harmónia, a pikans rhytmus, a hangszerelés, hol ingerlő, hol behízelgő; szóval minden el van követve, hogy a kevéssé jelentékeny eszmék érdekesen legyenek kendőzve.
A hol erős érzelmeket kell kifejezni, ott a tehetség cserbenhagyja Bizetet. Erő- és életteljesen kezeli a kar- és táncdalokat; nyugodtabb zenerészei csak ritkán gyakorolnak mélyebb hatást..."

A szórakoztató zenetörténeti munkák alighanem legnépszerűbb vitatémái közé tartozik, hogy vajon valóban megbukott-e Georges Bizet főműve, a Carmen a párizsi ősbemutatón, avagy sem. Magunk a kérdés megválaszolását elpasszolnánk, ám amint az a Zenészeti Lapok fentebb idézett 1875-ös (azaz még a párizsi premier évében kinyomtatott) értékeléséből is kiolvasható, az opera megítélése körül szégyenszemre még a hozzáértők is elkövethettek jó néhány baklövést. A tanulság persze korántsem a hajdan volt ítészek korlátoltságának felismerésében rejlik, hanem sokkal inkább annak tudatosításában, hogy a kritika tétovasága szükségképp örök a kortárs alkotások megítélésében. Az ember esendő - hangzik a falvédőre kívánkozó aranyigazság, s ez még a kritikusokra is igaz, függetlenül attól, hogy róluk szólva olyik szakmabeli tán az "esendő" jelzőt, olyik megbírált pedig a túlontúl hízelgőnek vélt "ember" megjelölést vitatná.

A mindmáig legkedveltebb francia dalmű az elkövetkező napokban a szegedi Dóm térre települ majd, méghozzá az "élményopera" elnevezés alatt, köszönhetően a rendező, Kerényi Miklós Gábor dús fantáziájának (július 29. és 30., kilenc óra; esőnap: július 31.). A tavalyi nagy sikert követően okkal megújrázott produkció dirigense idén is Kesselyák Gergely, címszereplője pedig Mester Viktória lesz, míg az önállóságára büszke cigánylány szerelméért két külhoni vendégénekes, a fiatal lengyel tenor, Arnold Rutkowski, valamint egy új beálló, az impresszív küllemű afroamerikai bariton, Nmon Ford (képünk mutatja) fog majd megküzdeni.

Budapesthez végre jóval közelebb, egy Carmenhez hasonlóan, s mégis egészen másként atipikus operai nőalak, a Fidelio hős Leonórája sejlik majd föl előttünk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar martonvásári hangversenyének kezdetén (július 30., hét óra; esőnap: július 31.). A Medveczky Ádám által levezénylendő Beethoven-koncert nyitószáma ugyanis a 3. Leonóra-nyitány lesz, melynek nyomában előbb a Sümegi Eszter hangján kifakadó koncertária, az Ah! Perfido, majd az ötös sorszámú "Sors" szimfónia teljesíti ki a népszerű programot. Hétfőn azután valahára Budapesten is koncerthez juthatunk, már amennyiben kilátogatunk a városligeti Vajdahunyadvárhoz, hiszen ott augusztus legelső estéjén a Szenthelyi Miklóst kísérő Magyar Virtuózok Kamarazenekar ad majd barokk műsort - Antonio Vivalditól Johann Sebastian Bachig és vissza, A négy évszak örök slágerével zárva a szabadtéri műsort.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.