mi a kotta? - Ember lesz az én kisunokám!

  • .
  • 2010. június 3.

Trafik

Jó néhány hónappal ezelőtt átmeneti búcsút vettünk a Zeneakadémia nagytermétől, s úgy rémlik, a generális felújítás tán még el sem kezdődött igazán, ám most mégis visszatérhetünk egy estére kedvelt koncertszálánkba. Méghozzá egy nem is akármilyen hangverseny erejéig, hiszen pénteken Vashegyi György és az Orfeo Zenekar ezúttal a Debreceni Kodály Kórus együttműködését bírva lát Monteverdi Mária vecsernyéjéhez, azaz a Vespro della Beata Vergine című vokális egyházzenei remekéhez (június 4., fél nyolc).
Mely alkotás egyébiránt kerek évfordulóhoz ér idén nyáron, miután éppen négyszáz éve, 1610 júliusában nyomtatták ki Velencében, ahol - meglehet, részben e műnek is köszönhetően - Monteverdi alig pár évvel később elnyerte élete állását. Ám 1610-ben még nem a Szent Márk-székesegyház kötelékében állt, hanem Mantova hercegének, I. Vincenzo Gonzagának a szolgálatában (képünk mutatja). Mint köztudomású, ez a nagyúr a tizenöt éves háború idején megfordult Magyarországon (s muzsikusát is elhozta Esztergomba), ami nem is oly meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a Monteverdi mellett Tassót, Rubenst és Galileit is felkaroló mecénás magyar királyi vér, I. Ferdinánd unokája és egyszersmind II. Ulászló, vagy másként Dobzse László dédunokája volt.

Pénteken amúgy egy másik évfordulós koncertet is választhatunk, igaz, szolidabb, kamarazenei kivitelben: az 1960-ban elhunyt két magyar zeneszerző, Weiner Leó és Dohnányi Ernő kompozícióit az Accord Vonósnégyes és társai adják majd a Francia Intézetben (június 4., fél nyolc). S ugyanekkor még egy harmadik választás is kínálkozik, immár kerek évforduló nélkül, hiszen az Olasz Kultúrintézet estjén a tavalyi ünnepelt Händel és a jövőre emlegethető Vivaldi (270 esztendő vajon kereknek bizonyul-e?) műveit váltogatják majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar érdemes tagjai (június 4., fél nyolc).

A nyárias-szellős koncertprogram azután szerdán ismét öszszesűrűsödik, amikor a Nagymező utca egyik oldalán a MÁV Szimfonikus Zenekar, míg átellenben a Concerto Budapest lát munkához. Az előbbi együttes műsorának centrumába Beethoven c-moll zongoraversenye kerül - Jandó Jenővel (Operettszínház, június 9., hét óra), az utóbbi hangászkompánia pedig két Mozart-versenyművet állít az est középpontjába: az 1777-es, Jeunehomme melléknévvel emlegetett salzburgi Esz-dúr zongoraversenyt, s a fél évtizeddel később, immár Bécsben komponált C-dúr versenyművet - Alekszej Ljubimov szólójával (Thália, június 9., fél nyolc). S végül ezen az estén tartja nyitóhangversenyét a 10. Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, amelynek programját idén a tágra nyitott Bartók+Európa tematika határozza meg. Ezen az első gálaestén a Pannon Filharmonikusokat bolgár karmester dirigálja majd, s a tavalyi operai Májusünnepen Violettaként megdicsőült román-svájci szoprán, Elena Mosuc egy fiatal barcelonai tenor oldalán vonul be a Miskolci Nemzeti Színház színpadára (június 9., nyolc óra). Másnap aztán megindul a dalműáradat, ám ennek elősorolása már a jövő heti kötelmeink közé számoltatik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.