mi a kotta? - Feltámadás az Andrássy úton

  • .
  • 2010. szeptember 2.

Trafik

"Maga az Andrássy út, mely a budapesti népéletben a szív aortáját képezi, Budapestnek valódi büszkesége. [...] Itt van Budapestnek valódi világvárost mutató képe.
A Váczi körúttól az oktogonig mind a két oldalát a palotasornak a legpazarabb boltkirakatok díszítik, fölváltva fényes berendezésű kávéházakkal és vendéglőkkel, melyek közt élénk forgalmat tart fönn az üzleti és vásárló közönség; délutánonként pedig egy nagy sétahellyé alakulnak át az aszfalt gyalogjárók, kocsipályává a faburkolatú utca, melyen úri fogatok és bérkocsik kerülgetik egymást élénk versenyzéssel..." Jókai Mór jellemezte ekképpen az ifjú Andrássy út életét a századvégen, a még Rudolf trónörökös (ha tetszik, Rezső királyfi) által megindított reprezentatív könyvsorozat, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben budapesti fejezetében, s a javarészt máig helytálló jellemzés ezúttal komoly zenei, sőt komolyzenei érdekkel bír. Vasárnap indul ugyanis az évfordulók ihlette Erkel, Mahler és Liszt belvárosa elnevezésű rendezvénysorozat, amely egyszerre ünnepli majd a két idei és az egy darab jövőre esedékes jubileumú komponistát, valamint Budapest ama korszakát, midőn ez a három férfiú a főváros flaszterén járt és kelt. Ráadásul a nyitóeseménynek éppenséggel az autóforgalomtól elrekesztett Andrássy út teljes hossza ad majd otthont, színpadokkal és kocsikázással, s persze mindennemű muzsikaszóval. Este pedig az Operában Gustav Mahler II. szimfóniájával ünnepelhetjük az évadnyitást (szeptember 5., fél nyolc). A Feltámadás melléknevű remekmű karmestere Fischer Ádám lesz, s az 'svilágosság címzetű negyedik tételben A fiú csodakürtje alábbi megrendítő passzusát hallhatjuk majd: "Ínség az ember sorsa. / Az embersors gyötrelem - / Bár lennék már a mennybe' fenn! / Széles úton jöttem egész idáig / Itt elállta az angyal utamat / Hiába jött; Nem hagyom én magamat! / Teremtőm az Isten, hozzá vágyom újra! / A Jóisten dicsfénye világol szívemben, / Örök üdvösségre vezet véle engem." (Ford.: Tandori Dezső)

Mahler (kinek dirigensi metódusát százéves rajzunk mutatja), valamint Erkel és Liszt mellett a héten két újabb évfordulós zeneszerző is részesül a tapsokból, hiszen csütörtök kora este a Rádió Márványtermében Nagy Péter zongoraművész és fiatal vonós kollégái a félszázada elhalt Weiner Leó és Dohnányi Ernő, továbbá a Dohnányira felfigyelő Johannes Brahms kamarazenéjét játsszák majd (szeptember 3., hat óra).

S végül a hét végén egy televíziós gigavállalkozás is ígérkezik, lévén Mantovából világközvetítés sugározza majd szerte a Rigolettót - a megátkozott bús bolond baritonszerepében Plácido Domingóval és Zubin Mehta dirigensi közreműködésével. A háromfelvonásos Verdi-opera élő filmváltozatát nálunk a Duna TV fogja közvetíteni - a produkció sajátos jellegének megfelelően három részletben (szeptember 4., háromnegyed kilenc, szeptember 5., kettő és negyed tizenkettő), jószerint a teljes hét végére programot kínálva.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.