(...) Így kezdődik Mozart Dies irae-je. A szapora és erős Bassusok azon Valóknak árnyékképeiket mutatják, mellyeknek borzasztó hangképét kell éltetni. Nem sokára a Sixtusi képet idézi a hallgatónak lelke elejébe, és a hangok keverékei mindig jobban kifejtődznek, és a képek mindenkor világosabbak, és világosabbak lesznek szemeink előtt." A Hasznos Mulatságok nevezetű sajtótörténeti vállalkozás egyik 1820-as írása rokonította ekképpen "Angelo Mihály" Utolsó ítéletét Mozart legutolsó, az excentrikus Walsegg gróf rendelésére írott művével, mely Requiem a halottak napjához közelítvén magától értetődő módon idén is több alkalommal felcsendül majd. Így a Mindenszenteket megelőző héten példának okáért a Mátyás-templom szolgáltat színhelyet, a MÁV Szimfonikusok pedig muzsikusokat a szintén 1791-es Ave verum corpus és az 1780-as Laudate Dominum társaságában elővezetett áhítatos gyászmisének (október 25., nyolc óra). Liszt Ferenc átiratában ugyancsak szerepelni fog két Requiem-részlet, a Confutatis és a Lacrymosa Bogányi Gergely MűPa-beli zongoraestjén, melynek kiadós programján a különféle Liszt-átiratok mellett egy sor Chopin-darab is feltalálható, s ráadásul a festői játékú művész a koncert előtt beszélgetésben osztja majd meg gondolatait a szerencsés jegytulajdonosokkal (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 25., fél hét, illetve fél nyolc).
Egy Mozart-mise, méghozzá az eszményszép c-moll zárja majd a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar hangversenyét is, ám emez este korántsem csak az istenfélők és hitetlenek által egyaránt adorált egyházzenei remek miatt érdemel említést, hanem Malcolm Bilson vendégszereplése okán is. Az épp e héten 73. születésnapját ünneplő tudós művész Mozart d-moll zongoraversenyének vezérdallamát veri majd ki fortepianóján Vashegyi György vezénylete alatt (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 27., fél nyolc), hogy azután két nappal később az Akadémia dísztermében megrendezendő szólóestjén immár a romantika korában tanyázzon le (október 29., fél nyolc).
Vendégművészről és szépségről szólván kedves kötelességünknek ismerjük jelezni, hogy az előttünk álló héten három ízben ad majd koncertet a felettébb dekoratív holland hegedűművésznő, Janine Jansen (képünkön mutatjuk). A nyirettyű bájos mestere az egyébiránt ugyancsak fotogén, s jelenleg a Liverpooli Királyi Filharmonikusok élén állomásozó Vaszilij Petrenko pálcája alatt, egyszersmind a Budapesti Fesztiválzenekar társaságában játssza majd Beethoven Hegedűversenyét Barrere nevű Stradivariusán, míg a hangversenyek obligát szimfóniája ezúttal mindháromszor Prokofjev közkedvelt Ötödikje lészen (Zeneakadémia, október 24. és 25., háromnegyed nyolc, illetve 26., fél négy).
S végül egy, a fellépők nacionáléját tekintve színmagyar koncert: kedden a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Kocsis Zoltán, valamint a Ránki-Klukon család három tagja lép majd fel (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 28., fél nyolc) Bartók, Mozart és Beetho-ven egy-egy művét elővezetve. Említetlenül hagynunk, vagy pláne elszalasztanunk alighanem nagy botorság lenne.
