kulthírek

  • .
  • 2008. október 23.

Trafik

kulthírek

GYÁSZ 72 éves korában elhunyt Levi Stubbs, a Four Tops szólóénekese: hangja olyan slágereket vitt a csúcsra, mint a Reach Out I'll Be There. Több mint 50 millió eladott lemezükkel a legsikeresebb Motown-előadók közé tartoztak.

Meghalt Guillaume Depardieu. A 37 éves francia színész, aki apja, Gérard Depardieu nyomában, s a vele való konfliktusok közepette építette karrierjét, egy romániai forgatás közben kapott tüdőgyulladás során fellépett komplikációk következtében vesztette életét.

Eltemették Marton Lászlót: a Kossuth-díjas szobrászművész, akinek a pesti Duna-korzó korlátján ülő Kiskirálylánya a fővárost felkereső turisták egyik kedvencévé vált, 83 éves korában hunyt el.

A VARÁZSLÓ KERTJE A Nemzeti Galériában látható Belső utak képei - Art brut Ausztriában és Magyarországon című kiállításhoz kapcsolódva, a helyszínen adják elő A varázsló kertje című színdarabot, melyben elhangzanak az író kéziratban fennmaradt zeneművei is: Csáth Géza szerepét Miklós Marcell alakítja, az előadást Jordán Tamás és Elek Szilvia rendezte.

KUNDERA FELJELENTETT? A Respekt című prágai hetilap szerint 58 évvel ezelőtt Milan Kundera feladott a rendőrségnek egy 1949-ben disszidált, majd nyugati hírszerzői feladattal visszatért fiatalembert, aki 14 évet le is ült 22 évre szóló büntetéséből. A lap egy 1950. márciusi rendőrségi dokumentumra alapozta közlését, mely név szerint említi az akkor még diák és párttag Kunderát. A Párizsban élő, 79 éves író a CTK cseh hírügynökség kérdésére mindezt hazugságnak nevezte.

AUKCIÓK 170 - a jutalékkal együtt 204 - millió forintért kelt el Bortnyik Sándor 1921-ben készült festménye, a Lámpagyújtó a Kieselbach Galéria őszi aukcióján. Kikiáltási ára 100 millió forint volt.

A Virág Judit Galéria árverésén 65 millióért cserélt gazdát Gulácsy Lajos Nő kék kancsóval című, 1909-es képe, 24 millióért Czóbel Béla 1908-as Csendélete (az előzményekről: Narancs, október 9.).

VELENCE 2009: FORGÁCS/RÉNYI Nyolc érvényes pályamű közül a zsűri a Forgács Péter-Rényi András művész-kurátor páros Col tempo / Idővel - A W. projekt című munkáját találta legígéretesebbnek, így ez képviselheti hazánkat a jövő évi képzőművészeti biennálén, Velencében. A cím első fele a La Vecchia című Giorgione-portrén látható öregasszony kezében tartott feliratot idézi, a cím másik fele pedig Josef Wastl 1939-43 között létrehozott archívumára utal. A bécsi antropológus hadifoglyok, deportálásra váró zsidók, katonatisztek, helyi civilek szemből és profilból rögzített fénykép- és filmfelvételeiből próbált "tudományos" következtetéseket levonni. A historikus anyagot feldolgozó videoinstalláció azonban nem történeti bemutató, hanem a látás, "a Másikat illető emberi tekintet" működésének vizsgálatával, a művészettörténeti hagyomány és a kortárs művészet metszetében reflektál "egyetemes és fokozottan aktuális társadalmi problémákra". A pályázati anyagok és a zsűri értékelése: mucsarnok.hu.

67-EN AZ OSCARÉRT Soha ennyien nem versengtek még a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért, mint most: 67 ország nevezett, köztük első ízben Jordánia, Amin Matalqa Captain Abu Raed című alkotásával. Bollók Csaba Iszka utazása című filmjének konkurensei között található az olasz Matteo Garrone Cannes-ban díjazott munkája is: a Gomorra alapjául szolgáló, több mint egymillió példányban elkelt regény szerzője, a már amúgy is két éve rendőri védelem alatt élő Roberto Saviano nemrég azt nyilatkozta, hogy a nápolyi maffia, a Camorra halálos fenyegetése miatt az ország elhagyására készül. A versenyben kivételesen Nagy-Britannia is elindult, Karl Francis walesi nyelven beszélő, Hope Eternal című filmjével. Az öt jelölt közé jutásban reménykedik A Karamazov testvéreket vászonra vivő cseh Petr Zelenka, a cannes-i arany pálmás francia Laurent Cantet (Entre le murs), a nyugatnémet szélsőbalos terrorizmus témájához nyúló Uli Edel (Der Baader Meinhof Komplex), továbbá az izlandi Baltasar Kormakur, a svéd Jan Troell, a török Nuri Bilge Ceylan, a koreai Tae-kyun Kim, az iráni Majid Majidi és a kínai Jun Gu.

DÍJESÕ La Hermandad de la Buena Suerte című detektívregényével Fernando Savater nyerte a Premio Planeta-díjat: a 820 ezer dollárnak megfelelő összeggel járó díj a legjobban fizető spanyol irodalmi elismerésnek számít. A baszk származású, de a szeparatizmust nyíltan ellenző, filozófiával is foglalkozó szerző műve egy nagy verseny előtt eltűnő zsokéról és az őt kerestető lótulajdonosról szól.

Der Turm című regényével Uwe Tellkamp érdemelte ki az idei Német Könyvdíjat, melyet a Frankfurti Könyvvásár alkalmából vehetett át a drezdai orvosból lett író. A közel ezeroldalas könyv három nemzedék sorsán keresztül adja vissza a keletnémet rendszer összeomlásának történetét. A most 39 éves szerző röviddel a rendszerváltás előtt politikai okból börtönben volt.

Az indiai Aravind Adiga kapta az idei Man Booker-díjat: az 50 ezer fonttal és jelentős példányszám-emelkedéssel járó elismerést The White Tiger című regényével érte el, melynek főhőse, egy riksakuli fia mindent elkövet, hogy kikerüljön a mélyszegénységből. A 33 éves írónak ez az első regénye.

FRANKFURT: JÖN AZ E-KÖNYV A verseny, hogy melyik cég gyártmánya lesz majd a piac kedvenc modellje, még nem dőlt el, de az idei Frankfurti Könyvvásár egyik fő üzenete, hogy az e-book áttörés előtt áll. A zsebkönyv méretű készülékekre már most 185 ezer cím tölthető le az Egyesült Államokban, s olvashatóságukat állítólag kellemesebbé tették az emberi szem számára. A potenciális vásárlók idegenkedésének legyőzésén kívül természetesen többféle akadályt kell még a gyártóknak és kiadóknak leküzdeniük: a gépek egyelőre elég drágák (200-600 euró), amihez jön még a letöltések ára (a keményfedeles kiadások árához hasonló összeg). Megoldandó továbbá a jogtisztaság kérdése, a kalózkodás kiszűrése, amivel az online terjesztésben jóval előbb járó zene- és filmipar évek óta küszködik, s éppoly hasznos tapasztalatokkal szolgálhat, mint a széles körű elterjedéshez szükséges egységes formátum kialakításának terén. Egy szerény szakmai becslés tíz évet ad, mire az elektronikus könyveladások összértéke lehagyja a papíralapú kiadásokét. Addigra megszülethetnek a szövegek linearitásán túllépő, mozgóképet, hangokat, az interneten és CD-ROM-okon, DVD-ken már megszokott lehetőségeket kínáló kiadványok is.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.