mi a kotta? - Fiastyúk és nibelung

  • .
  • 2010. október 7.

Trafik

Valljuk meg őszintén, legkésőbb mióta az egri színtársulat elkészítette a maga mobiltelefonos darabját, a Csörgess meg! című vegyes fajú és egyszersmind díjnyertes színművet, papírformának számított, hogy végre-valahára az első ilyes tematikájú magyar opera is a közönség elé kerüljön. Nos, a korkívánalmaknak megfelelő dalmű ősbemutatója most szombaton, a Budapesti 'szi Fesztivál második estéjén lesz az Új Színházban, mely teátrum muzsikus igazgatója, Márta István megkomponálta a Csodálatos mobilvilágot (október 9., hét óra).
Operatórium hangokra és térerőre - ezt a találó megjelölést nyerte az új mű, amelyet Szikora János rendezésében láthatunk majd, ismert operaénekesek és jeles színművészek előadásában.

Az idei őszi fesztiválon természetesen nem ez lesz az egyetlen vadonatúj élmény, hiszen ősbemutatót és magyarországi premiert egyként kínál rögvest a rendezvény nyitó napja, közelebbről az 1962-es alapítású, jócskán világhírű Strasbourgi Ütőegyüttes vendégfellépése is (Thália, október 8., fél nyolc). A görög mitológia, a thai gongok családja és az idő fenomenológiai megközelítése egyaránt szerephez fog jutni ezen az estén, melynek programját a 2001-ben elhunyt Iannis Xenakis balettzenéje, a Plé•ades zárja majd. A Pleiászok, vagy másként az Atlantidák, amint az a nevükből is kitetszik, Atlasz és Pleioné leányai voltak, akik, hogy szabaduljanak az utóbb ugyancsak az égboltra feltelepedő "rión szerelmi üldözésétől, előbb galambbá, majd pedig a Fiastyúk csillagkép beltagjaivá változtak. (E heti illusztrációnk is a testületi zaklatásnak kitett hét nővért mutatja - az amerikai szimbolista, Elihu Vedder festményén.)

Az ógörögöt követően a germán mitológia a Metropolitan Operában megkezdődő új évadnak köszönhetően kerül hasábjainkra, hiszen szombaton este hétkor A Rajna kincsével újraindul a már megszokott világközvetítés-sorozat, melyet idén immár nemcsak a Művészetek Palotájában, de az Uránia Nemzeti Filmszínházban is megtekinthetünk.

S visszakötve az előbbiekhez, ugyancsak ősbemutatóval kecsegtet a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok évadnyitója is, hiszen a Rohmann Imre által igazított koncerten Mendelssohn és Haydn művei között Balassa Sándor kompozíciójával, a Xénia II. című művel is megkezdhetjük az alapozó ismerkedést (MTA Díszterem, október 9., hét óra). S bár Pécsre kell utaznunk hozzá, ám a kölni székhelyű kortárs zenei formáció, a musikFabrik végre csak elhozza hazánkba Stockhausen utolsó, befejezetlen, a nap óráit elősoroló ciklusának (Klang) két darabját, a 10. és a 12. órát (Pécsi Tudományegyetem, október 10., hét óra). S végezetül jöjjön néhány régóta bevett klasszikus: Richard Strauss Don Juanját és Brahms utolsó szimfóniáját a Concerto Budapest (Nemzeti Hangversenyterem, október 11., fél nyolc), míg Beethoven 7. szimfóniáját és G-dúr zongoraversenyét a Filharmóniai Társaság műsorán (Opera, október 11. és 12., fél nyolc) hallhatjuk - az utóbbi versenyművet éppenséggel Ránki Dezső bízvást remeknek ígérkező szólójával.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.