mi a kotta? - Fiastyúk és nibelung

  • .
  • 2010. október 7.

Trafik

Valljuk meg őszintén, legkésőbb mióta az egri színtársulat elkészítette a maga mobiltelefonos darabját, a Csörgess meg! című vegyes fajú és egyszersmind díjnyertes színművet, papírformának számított, hogy végre-valahára az első ilyes tematikájú magyar opera is a közönség elé kerüljön. Nos, a korkívánalmaknak megfelelő dalmű ősbemutatója most szombaton, a Budapesti 'szi Fesztivál második estéjén lesz az Új Színházban, mely teátrum muzsikus igazgatója, Márta István megkomponálta a Csodálatos mobilvilágot (október 9., hét óra).
Operatórium hangokra és térerőre - ezt a találó megjelölést nyerte az új mű, amelyet Szikora János rendezésében láthatunk majd, ismert operaénekesek és jeles színművészek előadásában.

Az idei őszi fesztiválon természetesen nem ez lesz az egyetlen vadonatúj élmény, hiszen ősbemutatót és magyarországi premiert egyként kínál rögvest a rendezvény nyitó napja, közelebbről az 1962-es alapítású, jócskán világhírű Strasbourgi Ütőegyüttes vendégfellépése is (Thália, október 8., fél nyolc). A görög mitológia, a thai gongok családja és az idő fenomenológiai megközelítése egyaránt szerephez fog jutni ezen az estén, melynek programját a 2001-ben elhunyt Iannis Xenakis balettzenéje, a Plé•ades zárja majd. A Pleiászok, vagy másként az Atlantidák, amint az a nevükből is kitetszik, Atlasz és Pleioné leányai voltak, akik, hogy szabaduljanak az utóbb ugyancsak az égboltra feltelepedő "rión szerelmi üldözésétől, előbb galambbá, majd pedig a Fiastyúk csillagkép beltagjaivá változtak. (E heti illusztrációnk is a testületi zaklatásnak kitett hét nővért mutatja - az amerikai szimbolista, Elihu Vedder festményén.)

Az ógörögöt követően a germán mitológia a Metropolitan Operában megkezdődő új évadnak köszönhetően kerül hasábjainkra, hiszen szombaton este hétkor A Rajna kincsével újraindul a már megszokott világközvetítés-sorozat, melyet idén immár nemcsak a Művészetek Palotájában, de az Uránia Nemzeti Filmszínházban is megtekinthetünk.

S visszakötve az előbbiekhez, ugyancsak ősbemutatóval kecsegtet a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok évadnyitója is, hiszen a Rohmann Imre által igazított koncerten Mendelssohn és Haydn művei között Balassa Sándor kompozíciójával, a Xénia II. című művel is megkezdhetjük az alapozó ismerkedést (MTA Díszterem, október 9., hét óra). S bár Pécsre kell utaznunk hozzá, ám a kölni székhelyű kortárs zenei formáció, a musikFabrik végre csak elhozza hazánkba Stockhausen utolsó, befejezetlen, a nap óráit elősoroló ciklusának (Klang) két darabját, a 10. és a 12. órát (Pécsi Tudományegyetem, október 10., hét óra). S végezetül jöjjön néhány régóta bevett klasszikus: Richard Strauss Don Juanját és Brahms utolsó szimfóniáját a Concerto Budapest (Nemzeti Hangversenyterem, október 11., fél nyolc), míg Beethoven 7. szimfóniáját és G-dúr zongoraversenyét a Filharmóniai Társaság műsorán (Opera, október 11. és 12., fél nyolc) hallhatjuk - az utóbbi versenyművet éppenséggel Ránki Dezső bízvást remeknek ígérkező szólójával.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?