GYÁSZ 88 éves korában elhunyt Arthur Penn: az Oscar-díjra háromszor is jelölt, de azt soha el nem nyerő amerikai rendező nevéhez olyan klasszikus mozidarabok fűződnek, mint az 1967-es Bonnie és Clyde (Warren Beatty és Faye Dunaway címszereplésével) és az 1970-es Kis nagy ember (Dustin Hoffmann főszereplésével, ismét Faye Dunaway mellett).
Egy nappal Penn halála után, 85 éves korában elhunyt Tony Curtis: a magyar származású filmsztár olyan sikerdarabokban szerepelt, mint A megbilincseltek (Sidney Poitier mellett), a Van, aki forrón szereti (Marilyn Monroe-val) vagy a Spartacus (Kirk Douglas és Laurence Olivier mellett).
ANDRÉ KERTÉSZ FOTÓI PÁRIZSBAN Magyarország, Franciaország, Amerika - e hármas tagolásban mutatják be a párizsi Jeu de Pomme termeiben André Kertész retrospektív kiállítását. A több mint 300 felvétel a korai, itthoni vidéki és első világháborús képektől a késői polaroidokig átfogja egész pályáját. Kertész Andor, aki 1925-ben érkezett Párizsba, s André Kertész néven a 20. századi fotográfia megkerülhetetlen nagysága vált belőle, 1936-ban emigrált az Egyesült Államokba. A halála után 25 évvel megrendezett kiállítás a New York-i André and Elizabeth Kertész Foundation, a párizsi Médiathéque de l'Architecture et du Patrimoine, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Párizsi Magyar Intézet együttműködésében valósult meg, a február 6-i zárás után a winterthuri Fotomuseumot és a berlini Martin Gropius Baut követően egy év múlva a Nemzeti Múzeumban is látható lesz. Illusztrációnkon a kiállítás plakátja a párizsi metróban, Kertész egyik legismertebb felvételével, a Groteszk táncosnővel, azaz Förstner Magdával.
FILM A JUD SÜSSRÕL Februárban a Berlinale közönsége kifütyülte Oskar Roehler Jud Süss - Film ohne Gewissen (Film lelkiismeret nélkül) című alkotását, mely a náci korszak legsikeresebb antiszemita játékfilmje készítésének hátterét szándékozik megmutatni. Szeptemberben - épp 70 évvel azután, hogy 1940-ben, a Velencei Filmfesztiválon Arany Oroszlánnal jutalmazták, majd forgalmazni kezdték Veit Harlan Jud Süssét - a német mozik műsorra tűzték a filmről szóló filmet. Oskar Roehler alkotása annak a színésznek a nézőpontjából idézi fel a történetet, aki Joseph Goebbels propagandaminiszter kérésére-nyomására elvállalta a Jud Süss főszerepét. Tobias Moretti, Martina Gedeck, Moritz Bleibtreu és Justus von Dohnanyi mellett egy kisebb szerepben Marozsán Erika is feltűnik benne. Az 1738-ban, koholt vádak alapján kivégzett zsidó pénzember, Süss Oppenheimer történetét először Wilhelm Hauff írta meg, száz évvel később, 1925-ben Lion Feuchtwanger írt belőle regényt, 1934-ben a brit Lothar Mendes tisztességes alapállással vitte filmre, Veit Harlan antiszemita verziója pedig hat évvel később készült el. Ez 1945 óta be van tiltva Németországban, vetítését csak történelmi kontextusba helyező magyarázat kíséretében engedik. (A háttérről bővebben: Narancs, 2008. augusztus 28.)
BUDAPESTI MESTERMÛVEK LONDONBAN Miközben a Szépművészeti Múzeum a kolumbiai Fernando Botero korpulens alakjaival és a Gustav Klimttel fémjelzett bécsi szecesszió látványosságaival várja a látogatókat, a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria gyűjteményének értékes darabjaiból a londoni Royal Academy of Arts termeiben nyílt kiállítás. A december 12-ig nyitva tartó Treasures from Budapest: European Masterpieces from Leonardo to Schiele című kiállításon a jelzett mesterek mellett Raffaello, El Greco, Goya, Ribera, Murillo, Corot, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Picasso, Chagall, Munkácsy, Rippl-Rónai, Csontváry, Vaszary János, Markó Károly, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly és mások több mint kétszáz alkotása látható.
A Nuda Veritas című szecessziós kiálítás január 9-ig, Botero január 23-ig tekinthető meg, utána a tervek szerint a múzeum bezár, és kezdetét veszi a bővítését célzó beruházás.
FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁR Október 6-10. között rendezik meg a 62. Frankfurti Könyvvásárt. A világ legnagyobb könyves eseményének előzetes adatai tavalyhoz képest némi visszaesést mutatnak: néhány százzal kevesebb a német és a külföldi kiállító, a részt vevő országok száma 113-ról 110-re csökken, s az egyébként kereken 310 ezer címből álló kínálat 90 ezerrel kevesebb a tavalyinál. Mindeközben a kiállítási felület ugyanakkora maradt, a hangsúly pedig minden eddiginél határozottabban tolódik a digitális szektor irányába. Az e-könyvek és okostelefonok mellett természetesen két lábon járó sztárok is lesznek Frankfurtban. Ken Follett, Bret Easton Ellis, Günter Grass, Franz Beckenbauer és Vlagyimir Klicsko nevét emelik ki az előzetesek, s a díszvendég, a függetlenségének 200. évfordulóját ünneplő Argentína is igyekszik kitenni magáért több mint 60 szerzővel és több mint 300 eseménnyel, a Cultura en Movimiento mottó jegyében.
A frankfurti nyitány elé időzítve jelentették be: a Német Könyvdíj idei nyertese Melinda Nadj Abonji. A vajdasági születésű, Svájcban élő, 42 éves írónő önéletrajzi ihletésű második regényével (Tauben fliegen auf - Galambok röppennek fel) érdemelte ki a díjat - ő az első olyan kitüntetett, akinek nem anyanyelve a német.
