mi a kotta? - Főzik és keverik

A legutóbbi alkalommal az Aida hervadatlan népszerűségét méltatta ajánlónk, s mivel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon e hét péntekén is (július 24., fél kilenc) Verdi Nílus-parti operája szerepel a műsoron, így hát most tovább taglalható és ecsetelhető akkor megkezdett témánk. A komponistákat Eötvös Pétertől Elton Johnig alkotásra sarkalló, a címszerepben Sophia Lorentől Oláh Ibolyáig oly sokakat felléptető Aida kedveltségére jellemző lehet, hogy nemcsak valóságos operabarátokat, de még regényalakokat is hatása alá von.

Filipp Filippovics Preobrazsenszkij, Bulgakov Kutyaszívének barátságosan démoni főszereplője, a pácienseibe állati mirigyeket és majompetefészket operáló professzor például egyenesen imádja az Aidát, s még nagy kísérletének alanya, az emberszabású kutyából elállatiasult emberré, majd újfent kutyává operált Gömböc is jól, sőt unásig ismeri Radames szerelmes románcát.

"A Nílus szent partjaihoz..." - dudorássza előszeretettel Filipp Filippovics az egyiptomi papok zordon szólamát, ám a pesti koncertműsor inkább a Városligeti tó - meglehet, kevésbé szent - partjaihoz szólít minket. A Vajdahunyad várában ugyanis előbb a Liszt Ferenc Kamarazenekar egynemű Vivaldi-hangversenye (július 23., fél kilenc), majd pedig a Drahos Béla társaságában fellépő Mendelssohn Kamarazenekar Händel-Bach-Mendelssohn-programja (július 27., fél kilenc) vár meghallgatásra. S mert a múlt héten megígértük, hát sietve jelezzük, hogy álló- és folyóvizektől kissé távolabb ugyan, de a kiscelli romtemplomban megrendezik a héten a Liszt Ferenc Kamarazenekar második sorozati hangversenyét: Haydn C-dúr gordonkaversenyével és Csajkovszkij szemlesütve kedvelt Vonósszerenádjával kecsegtetve (július 26., nyolc óra).

A regényalakok operai műélvezetének klasszikus példája alighanem a Bovary házaspár esete a Lammermoori Luciával, mely dalműből a derék Charles bizony egy árva kukkot se ért, ellentétben a megértésre amúgy szintén hiábavalóan áhító Emmával, aki hála romantikus lelkületének, élvezetet talál Donizetti operájában. A bergamói születésű mesternek ezzel az operájával nem találkozhatunk az elkövetkező pár nap során, ellenben két másik művével igen: a Szerelmi bájital szabadtéri előadását az "budai Társaskörben (július 23., nyolc óra), míg a másfajta italokkal, mérgekkel és ellenmérgekkel feltöltött Lucrezia Borgiát a 3SAT műsorán élvezhetjük (július 25., negyed kilenc). A Szerelmi bájital librettójában sok szó esik a görebben kotyvasztott szerelem méltán leghíresebb párosáról, Trisztánról és Izoldáról. Kettejük történetével indul idén a Bayreuthi Ünnepi Játékok programja, a címszerepekben Robert Dean Smitht és Iréne Theorint felléptetve, s ennek a Bartók rádió segedelmével mi is fültanúi lehetünk (július 25., négy óra). Már ha elmarad a színpadi dolgozók és a Bayreuthban szezonmunkát vállalók munkabeszüntetése, akik sztrájkfenyegetésükkel épp a nyitó előadást veszélyeztetik (képünkön egy hasonló krízishelyzet Munkácsy Mihály feldolgozásában). Bár az egyeztető tárgyalások még e sorok írásakor is nagyban zajlanak, azért a nyitó előadás zavartalan lebonyolítása a valószínűbb szcenárió, s a Mesterdalnokok vasárnap esedékes előadását (július 26., négy óra) már éppenséggel semmiféle munkabeszüntetés nem fenyegeti. Erre akár mérget is vehetnek. De azért ha lehet, mégis inkább valami bájitalt válasszanak!