mi a kotta? - Harmincéves vagyok

  • .
  • 2009. november 19.

Trafik

1779. november 18-án, vagyis éppen 230 esztendeje tűz ütött ki Eszterházán, s a pusztításnak egyebek közt a kastély nevezetes operaháza is martalékává vált.
A játszóhelyet ugyan két év leforgása alatt újjáépítették szorgos kezek, ám sajna nem minden kár bizonyult orvosolhatónak. Haydn A patikus című, 1768-ban ott bemutatott operájának partitúrája például részben megsemmisült, így a Goldonin alapuló, s ismerős patentekkel (gyámleányát feleségül kívánó trotli, álruhás udvarló stb.) felszerelt dalmű ma csak utólagos kiegészítésekkel szólaltatható meg. A címben szereplő, s a nevelt lánya örökségén túl leginkább az egzotikum után áhítozó gyógyszerész operája mindazonáltal rekonstruált formájában is kellemes mulatságnak ígérkezik, s erről e hét szombatján akár kétszer is meggyőződhetünk, köszönhetően a Savaria Szimfonikus Zenekar által kísért, s Hámori Máté vezérlete alatt fogant produkciónak (Thália, november 21., tizenegy és három óra).

Amúgy Haydn természetesen az elkövetkező néhány napban is domináns szerepet játszik: Társasénekeit a Rádió Márványtermében és egyszersmind Márványterméből hallhatjuk, mások mellett Csereklyei Andrea és Meláth Andrea előadásában (november 23., hat óra), míg a Teremtés oratórium májusi, Eszterházán rögzített produkciója a 3SAT szombat esti főműsora gyanánt szerepel majd, ezzel is tovább öregbítve Fischer Ádám karnagyi dicsét (november 21., kilenc óra). S a másik derűs jubilánssal megosztva Haydné a főhely a Bartók Rádió Haydn-Mendelssohn Zongoraversenyén is, mely kompetíció ugyancsak most zárul, az Olasz Kultúrintézetben megrendezendő díjkiosztóval és gálahangversennyel (november 20., hét óra).

Harmincéves vagyok - szólt Adamis Anna és Presser Gábor hajdani vígszínházi musicalének címe (képünk Kern Andrást és Szombathy Gyulát mutatja az 1975-ös előadásból), s ezen a héten Érdi Tamás mondhatja majd el ugyanezt ünnepi hangversenyén, melyen Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán és Törőcsik Mari is köszönteni fogja a rokonszenves zongoraművészt (Szépművészeti Múzeum, november 19., hat óra). S úgy tetszik, a heti koncertprogram egyebekben is a feltörekvő harmincas férfiembereké lesz, hiszen a Fesztiválzenekar óbudai székházában az 1978-as születésű Kelemen Barnabás hegedül és vezényel majd (november 22., háromnegyed nyolc), a virtuóz Rozmán Lajos (1970) a Társaskörben lát a klarinétozáshoz (november 23., hét óra), a Magyar Telekom Zenekarának Takács-Nagy Gábor által vezényelt koncertjén pedig a 35 esztendős Bogányi Gergely fogja elénk pergetni Petrovics Emil Zongoraversenyét (Thália, november 25., fél nyolc). Míg Hollerung Gábor és budafoki együttese - kiegészülve a Cantemus Vegyeskarral és a nagyszerű Németh Judittal - a 34 éves Gyöngyösi Levente I. szimfóniájának ősbemutatóját tartja (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, november 21., fél nyolc). "Az I. szimfónia egy személyes vonatkozásokban bővelkedő szerelmi történetet dolgoz fel, amelynek íve egy nagy szerelem születésétől annak elmúlásán át az új szerelem születéséig tart" - írta művéről a kolozsvári születésű komponista, és "a találkozás ujjongó, madárcsiviteléses boldogságától" "az érzések poklán" át egészen a megtisztító új szerelemig terjeszkedő program harmincon innen és túl egyaránt ismerős érzéseket ébreszt a férfi- s alkalmasint a nőkebelben is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.