mi a kotta? - Lesz még egyszer ünnep

  • .
  • 2010. április 29.

Trafik

Itt van május elseje, zengjük torkunk szakadtából, jóllehet ezúttal nem énekszó és tánc köszönti majd a munka nemzetközileg elfogadott ünnepnapját, hanem a szívünknek oly kedves Rév Lívia koncertje, aki örömteli módon rácáfolva tavalyi szereplésének búcsúfellépés megjelölésére, most a Művészetek Palotájában ad Chopin-estet (Nemzeti Hangversenyterem, május 1., fél nyolc). A 94 esztendős művésznő, az elementáris báját máig őrző hajdani csodagyermek és kiváló zenepedagógus e kétszeresen ünnepi alkalommal a párizsi mesterkurzusait látogató Érdi Tamással fog megosztozni a programon, míg ugyanezen az estén a MűPa másik termében azért az énekszónak is kijut a figyelemből, hiszen ott meg a MET pompásnak ígérkező Armida-közvetítése kelleti majd magát - Renée Fleminggel a címszerepben (Fesztivál Színház, május 1., hét óra).

Az ünnep egyebekben is vezérszó gyanánt szerepelhet ezen a héten, s nemcsak azért, mert vasárnap este a 20 éves Purcell Kórus csevegéssel egybekötött meglepetésműsorát jelzi a koncertkalendárium (MTA Díszterme, május 2., fél nyolc), hanem és elsősorban azért, mivel május második estéjén beköszönt az immár másodízben összeszervezett operai Májusünnep. A majd' kéthetes sorozatból az elkövetkező napokra két Titus kegyelme- és egy Elektra-előadás esik: az utolsó Mozart-operában Herbert Lippert és Eva Mei énekkultúráját és persze Fischer Ádám karmesteri működését ámultatva (Opera, május 2. és 4., hét óra), Elektraként pedig a drámai fenségű Eva Johanssohnt állítva Kovács János pálcája elé (május 5., hét óra). Már persze amennyiben a vulkanikus tevékenységek nem rendezik át az e héten is kellőképpen internacionális pesti koncertagendát.

Ilyesformán messzi földről érkezik majd az MR Szimfonikusok keddi koncertjének fiatal szólistája, a zongorista Andrew Armstrong (Nemzeti Hangversenyterem, május 4., fél nyolc), s szintúgy a MÁV Szimfonikus Zenekar mesterbérleti estjének két vendége: a Yehudi Menuhin által a jövő nagy ígéreteként azonosított orosz-amerikai hegedűművész, Alexander Markov, valamint a szibériai születésű karmester, Vladimir Ponkin (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc). A két koncert között több ponton is összefüggést fedezhetünk fel, hiszen amíg a Paganini-versenyen diadalmaskodott violinista a boszorkányos olasz 2. h-moll hegedűversenyét húzza, s ugyanitt műsoron szerepel majd Berlioz Római karnevál-nyitánya, addig a Stephen D'Agostino vezényelte hangversenyen a Rapszódia egy Paganini-témára hangzik fel Rahmanyinovtól, valamint a Róma fenyői Respighi szimfonikus Róma-trilógiájának kellős közepéről. A rádiózenekari koncert még két, a vájt fülűek számára is izgalmas újdonságot ígér: a jobbára csupán meseoperája révén ismerős Engelbert Humperdinck kísérőzenéjét, melyet a színházi csodaprofesszor, Max Reinhardt megrendelésére A velencei kalmárhoz írt, valamint Rogyion Scsedrin szvitjét, A púpos lovacskát. A kortárs orosz zeneszerzés idős mestere, úgy is, mint a nagy Maja Pliszeckaja (képünkön hattyúként halódtában) férje még 1955-ben komponálta e mesés balettzenét, mely ezúttal Stephen D'Agostino hangszerelésében idézi majd elénk az utóbb természetesen táltossá átalakuló és a legkisebb fiúval a hátán győzedelmeskedő paci történetét.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.