Az ünnep egyebekben is vezérszó gyanánt szerepelhet ezen a héten, s nemcsak azért, mert vasárnap este a 20 éves Purcell Kórus csevegéssel egybekötött meglepetésműsorát jelzi a koncertkalendárium (MTA Díszterme, május 2., fél nyolc), hanem és elsősorban azért, mivel május második estéjén beköszönt az immár másodízben összeszervezett operai Májusünnep. A majd' kéthetes sorozatból az elkövetkező napokra két Titus kegyelme- és egy Elektra-előadás esik: az utolsó Mozart-operában Herbert Lippert és Eva Mei énekkultúráját és persze Fischer Ádám karmesteri működését ámultatva (Opera, május 2. és 4., hét óra), Elektraként pedig a drámai fenségű Eva Johanssohnt állítva Kovács János pálcája elé (május 5., hét óra). Már persze amennyiben a vulkanikus tevékenységek nem rendezik át az e héten is kellőképpen internacionális pesti koncertagendát.
Ilyesformán messzi földről érkezik majd az MR Szimfonikusok keddi koncertjének fiatal szólistája, a zongorista Andrew Armstrong (Nemzeti Hangversenyterem, május 4., fél nyolc), s szintúgy a MÁV Szimfonikus Zenekar mesterbérleti estjének két vendége: a Yehudi Menuhin által a jövő nagy ígéreteként azonosított orosz-amerikai hegedűművész, Alexander Markov, valamint a szibériai születésű karmester, Vladimir Ponkin (Nemzeti Hangversenyterem, május 5., fél nyolc). A két koncert között több ponton is összefüggést fedezhetünk fel, hiszen amíg a Paganini-versenyen diadalmaskodott violinista a boszorkányos olasz 2. h-moll hegedűversenyét húzza, s ugyanitt műsoron szerepel majd Berlioz Római karnevál-nyitánya, addig a Stephen D'Agostino vezényelte hangversenyen a Rapszódia egy Paganini-témára hangzik fel Rahmanyinovtól, valamint a Róma fenyői Respighi szimfonikus Róma-trilógiájának kellős közepéről. A rádiózenekari koncert még két, a vájt fülűek számára is izgalmas újdonságot ígér: a jobbára csupán meseoperája révén ismerős Engelbert Humperdinck kísérőzenéjét, melyet a színházi csodaprofesszor, Max Reinhardt megrendelésére A velencei kalmárhoz írt, valamint Rogyion Scsedrin szvitjét, A púpos lovacskát. A kortárs orosz zeneszerzés idős mestere, úgy is, mint a nagy Maja Pliszeckaja (képünkön hattyúként halódtában) férje még 1955-ben komponálta e mesés balettzenét, mely ezúttal Stephen D'Agostino hangszerelésében idézi majd elénk az utóbb természetesen táltossá átalakuló és a legkisebb fiúval a hátán győzedelmeskedő paci történetét.