mi a kotta? - Méne, méne

  • .
  • 2008. november 6.

Trafik

"- Emberek! Ebben a házban ma megjelent az elmúlás mementója! Idejöttem, hogy legyek a láthatatlan kéz Nebukadnezár palotája falán! Jusson eszetekbe, hogy a márványoszlopok, selyemfüggönyök, aranyozott kárpitok között éppúgy felírja a falra a döghalál, hogy 'méne, méne, tekel ufárszin!', mint a legutolsó halászkunyhóra. Eljöttem, hogy táncoljak közöttetek, hogy mulassak veletek, mert így talán süket fületek is meghallja, vak szemetek is meglátja a halált, amikor magasra emelem e bűnös kelyhet... Magasra emelte a pezsgőspoharat a döbbent csendben, a földhöz csapta, végignézett a rémült embereken, és távozóban még ezt mondta: - Ezért kértem a pezsgőt...
Hogy megsemmisítsem, mint a világi bűn jelképét." A Vesztegzár a Grand Hotelben részlete annak bizonyságául szerepel e heti ajánlónk elején, hogy a végzetet hirdető "írás a falon" (képünkön Rembrandt változata), vagyis Dániel könyvének ismert története az égő kemencén túl és az oroszlánok vermén innen mily népszerű toposz a nyugati világban. Vasárnap egy másik, a bibliai történethez szorosabban kapcsolódó, ám szintén 1930-as évekbeli feldolgozást, William Walton monumentális oratóriumát, a Belsazár lakomáját hallgathatjuk meg e tárgykörben a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén, (az egy Belsazár-oratóriumot ugyancsak jegyző) Händel Dixit Dominusával egyetemben (november 9., fél nyolc, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem).

E sorok írásakor még a jövő méhében rejlik, ám a hatalmasságokat intő példázat megszólaltatásakor már ismert lesz az Egyesült Államok 44. elnökének személye, azonban ezen a héten a koncertlátogató inkább a sorban 35. férfiú emlékének adózik, mivel a MűPában kétszer is műsoron szerepel majd Leonard Bernstein John Kennedy tiszteletére és a washingtoni Kennedy Center avatására írott, megejtően teátrális Miséje (november 8. és 11., fél nyolc, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem). Kennedy fatális dallasi útjának reggelén rendelkezett Robert Oppenheimer, az atombomba meghurcolt atyja látványos rehabilitációjáról (Enrico Fermi-díj, 1964), s szombaton a Kennedy-misével párhuzamosan Oppenheimer és a Fermi-díj előző birtokosa, Teller Ede lesz a hőse a Metropolitan Operából sugárzott Doctor Atomic című operának (november 8., hét óra, MűPa, előadóterem). A minimalista John Adams - ki egyébiránt az USA 2. (és 6.) elnökének nevét viseli, s legismertebb operája az ugyancsak prezidenciális érdekű Nixon Kínában - az agyas rendező, Peter Sellars librettójára írta a MET-ben most bemutatandó művét, melynek témaválasztása tán kevésbé tetszik sajátságosnak, ha megemlítjük a Nemzeti Színház valahai, Oppenheimer-ügy című, Fábri Zoltán rendezte, Oppenheimerként Majort, míg Teller szerepében Kálmán Györgyöt felléptető produkcióját.

A hét végén mindazonáltal lesz saját operapremierünk is, hisz' a Thália színpadára kerül a fiataloknak szánt egyrészes CarmenCET (november 8. és 9., hat óra) - Telihay Péter rendezésében, s méghozzá - mint a cím is mutatja - a jelen közép-európai időzónájába helyeztetve. Az amúgy is dús hétvégét a 2007-es Csajkovszkij-verseny győztese, az ifjú gordonkás, Szergej Antonov fellépése is gazdagítja majd (november 8., fél nyolc, Zeneakadémia), míg a jövő hét elejéről a Filharmóniai Társaság két Vashegyi-Frankl Péter-koncertje (november 10. és 11., fél nyolc, Opera), s persze hogy persze, a Nemzeti Filharmonikusok hangversenye érdemel feltétlen említést (november 12., fél nyolc, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem). Két sárkány békés tánca - ez a Sugata Isotaro-mű lesz programjuk nyitószáma, s az "írás a falon" fordulatától lám, befejezésül el is jutottunk egy másik kultúrkör nemkülönben kedvelt toposzáig.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.