mi a kotta? - Muzsikális akadémia

  • .
  • 2010. május 6.

Trafik

Lesz még egyszer ünnep - idéztük Vörösmarty Mihály megcsonkított sorát a múlt héten, s a költői vátesz ismét diadalmaskodott, hiszen ez a hét újfent az ünnepé, helyesebben az ünnepeké. Mert bár zenei jubileumokban eddig is bővelkedett a 2010-es esztendő, május 7-én egy újabb nagyjából kerek dátumhoz érünk: Beethoven budai fellépésének 210.
évfordulójához, melyet idén többnapos Beethoven-ünnep köszönt majd. "7-én délután megismételték a nagy katonai karusselt és ennek befejezése után az itteni színházban hangversenyt tartottak, amelyen a híres van Beethoven úr a fortepianón való különleges ügyességét tanúsította, majd a kürthöz való ismert tehetségével Punto úr tűnt ki" - írta 1800-ban az Ofner und Pesther Zeitung, beszámolván a cárlány és friss nádorné, Alekszandra Pavlovna tiszteletére rendezett díszszemléről és az azt követő "muzsikális akadémiáról". Beethoven és Giovanni Punto (eredeti nevén: Jan Václav Stich) bizonyosan előadta e hajdani hangversenyen az op. 17-es F-dúr kürtszonátát, s ez a darab a pénteki koncerten is felhangzik majd, ahol Kocsis Zoltán oldalán Gál László kürtös fog szerepelni, s ahol mások mellett Érdi Tamás is pódiumra lép (Nemzeti Táncszínház, május 7., fél nyolc). A fentebb emlegetett korabeli instrumentum, a fortepiano másnap jut lehetőséghez, éppenséggel a jeles Malcolm Bilson keze alatt, aki Vashegyi György együtteseivel ad közös műsort az MTA várbéli Kongresszusi termében (május 8., fél nyolc). Ugyanitt zárul majd az ünnepségek főprogramja, méghozzá a Kilencedikkel, melyet ezúttal Oláh Kálmán és Szilasi Alex kétzongorás estje klasszikus és dzsesszparafrázisban kínál fel (május 9., fél nyolc).

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar amúgy egy minden szempontból kiadós hétfői Bach-koncerttel is helyet követel magának e hasábokon (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 10., fél nyolc), de innentől már jószerint csak a nagynevű vendégek és echt világsztárok elősorolására jut hely. Így a Nemzeti Filharmonikus Zenekar csütörtöki koncertje Gidon Kremert vendégeli Sosztakovics 1. a-moll hegedűversenyének szólójában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 6., fél nyolc), a Fesztiválzenekar esedékes három hangversenyén a Collegium Vocale zengi majd Mozart vesperását (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 7. és 8., háromnegyed nyolc, május 9., fél négy). S a héten fellép nálunk maga Midori is, aki ugyan már jó ideje nem csodagyermek, ellenben valóságos érett, komoly művész (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

Az operai Májusünnep is pereg tovább, s a jó nevű vendégművészek között egy valódi óriás is akad: a basszista Ferruccio Furlanetto, aki a Don Carlos Fülöp királyaként (képünkön épp e legendás szerepében látható) két alkalommal virraszt majd az operaház színpadán (május 11. és 13., hat óra). Ígérkezik itt még Tosca és Elektra, Sevillai és Nabucco, ám a hét másik nagy operai sztárvendége mégis a Művészetek Palotájába érkezik - Andreas Scholl személyében (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 11., fél nyolc). A kontratenorok kontratenorja budapesti koncertjén a Stuttgarti Kamarazenekar kíséretében lép fel, s a nagy Senesino nyomdokán csupa Händel-áriát énekel majd a szerencséseknek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.