mi a kotta? - Muzsikális akadémia

  • .
  • 2010. május 6.

Trafik

Lesz még egyszer ünnep - idéztük Vörösmarty Mihály megcsonkított sorát a múlt héten, s a költői vátesz ismét diadalmaskodott, hiszen ez a hét újfent az ünnepé, helyesebben az ünnepeké. Mert bár zenei jubileumokban eddig is bővelkedett a 2010-es esztendő, május 7-én egy újabb nagyjából kerek dátumhoz érünk: Beethoven budai fellépésének 210.
évfordulójához, melyet idén többnapos Beethoven-ünnep köszönt majd. "7-én délután megismételték a nagy katonai karusselt és ennek befejezése után az itteni színházban hangversenyt tartottak, amelyen a híres van Beethoven úr a fortepianón való különleges ügyességét tanúsította, majd a kürthöz való ismert tehetségével Punto úr tűnt ki" - írta 1800-ban az Ofner und Pesther Zeitung, beszámolván a cárlány és friss nádorné, Alekszandra Pavlovna tiszteletére rendezett díszszemléről és az azt követő "muzsikális akadémiáról". Beethoven és Giovanni Punto (eredeti nevén: Jan Václav Stich) bizonyosan előadta e hajdani hangversenyen az op. 17-es F-dúr kürtszonátát, s ez a darab a pénteki koncerten is felhangzik majd, ahol Kocsis Zoltán oldalán Gál László kürtös fog szerepelni, s ahol mások mellett Érdi Tamás is pódiumra lép (Nemzeti Táncszínház, május 7., fél nyolc). A fentebb emlegetett korabeli instrumentum, a fortepiano másnap jut lehetőséghez, éppenséggel a jeles Malcolm Bilson keze alatt, aki Vashegyi György együtteseivel ad közös műsort az MTA várbéli Kongresszusi termében (május 8., fél nyolc). Ugyanitt zárul majd az ünnepségek főprogramja, méghozzá a Kilencedikkel, melyet ezúttal Oláh Kálmán és Szilasi Alex kétzongorás estje klasszikus és dzsesszparafrázisban kínál fel (május 9., fél nyolc).

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar amúgy egy minden szempontból kiadós hétfői Bach-koncerttel is helyet követel magának e hasábokon (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 10., fél nyolc), de innentől már jószerint csak a nagynevű vendégek és echt világsztárok elősorolására jut hely. Így a Nemzeti Filharmonikus Zenekar csütörtöki koncertje Gidon Kremert vendégeli Sosztakovics 1. a-moll hegedűversenyének szólójában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 6., fél nyolc), a Fesztiválzenekar esedékes három hangversenyén a Collegium Vocale zengi majd Mozart vesperását (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 7. és 8., háromnegyed nyolc, május 9., fél négy). S a héten fellép nálunk maga Midori is, aki ugyan már jó ideje nem csodagyermek, ellenben valóságos érett, komoly művész (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

Az operai Májusünnep is pereg tovább, s a jó nevű vendégművészek között egy valódi óriás is akad: a basszista Ferruccio Furlanetto, aki a Don Carlos Fülöp királyaként (képünkön épp e legendás szerepében látható) két alkalommal virraszt majd az operaház színpadán (május 11. és 13., hat óra). Ígérkezik itt még Tosca és Elektra, Sevillai és Nabucco, ám a hét másik nagy operai sztárvendége mégis a Művészetek Palotájába érkezik - Andreas Scholl személyében (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 11., fél nyolc). A kontratenorok kontratenorja budapesti koncertjén a Stuttgarti Kamarazenekar kíséretében lép fel, s a nagy Senesino nyomdokán csupa Händel-áriát énekel majd a szerencséseknek.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.