mi a kotta? - Muzsikális akadémia

  • .
  • 2010. május 6.

Trafik

Lesz még egyszer ünnep - idéztük Vörösmarty Mihály megcsonkított sorát a múlt héten, s a költői vátesz ismét diadalmaskodott, hiszen ez a hét újfent az ünnepé, helyesebben az ünnepeké. Mert bár zenei jubileumokban eddig is bővelkedett a 2010-es esztendő, május 7-én egy újabb nagyjából kerek dátumhoz érünk: Beethoven budai fellépésének 210.
évfordulójához, melyet idén többnapos Beethoven-ünnep köszönt majd. "7-én délután megismételték a nagy katonai karusselt és ennek befejezése után az itteni színházban hangversenyt tartottak, amelyen a híres van Beethoven úr a fortepianón való különleges ügyességét tanúsította, majd a kürthöz való ismert tehetségével Punto úr tűnt ki" - írta 1800-ban az Ofner und Pesther Zeitung, beszámolván a cárlány és friss nádorné, Alekszandra Pavlovna tiszteletére rendezett díszszemléről és az azt követő "muzsikális akadémiáról". Beethoven és Giovanni Punto (eredeti nevén: Jan Václav Stich) bizonyosan előadta e hajdani hangversenyen az op. 17-es F-dúr kürtszonátát, s ez a darab a pénteki koncerten is felhangzik majd, ahol Kocsis Zoltán oldalán Gál László kürtös fog szerepelni, s ahol mások mellett Érdi Tamás is pódiumra lép (Nemzeti Táncszínház, május 7., fél nyolc). A fentebb emlegetett korabeli instrumentum, a fortepiano másnap jut lehetőséghez, éppenséggel a jeles Malcolm Bilson keze alatt, aki Vashegyi György együtteseivel ad közös műsort az MTA várbéli Kongresszusi termében (május 8., fél nyolc). Ugyanitt zárul majd az ünnepségek főprogramja, méghozzá a Kilencedikkel, melyet ezúttal Oláh Kálmán és Szilasi Alex kétzongorás estje klasszikus és dzsesszparafrázisban kínál fel (május 9., fél nyolc).

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar amúgy egy minden szempontból kiadós hétfői Bach-koncerttel is helyet követel magának e hasábokon (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 10., fél nyolc), de innentől már jószerint csak a nagynevű vendégek és echt világsztárok elősorolására jut hely. Így a Nemzeti Filharmonikus Zenekar csütörtöki koncertje Gidon Kremert vendégeli Sosztakovics 1. a-moll hegedűversenyének szólójában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 6., fél nyolc), a Fesztiválzenekar esedékes három hangversenyén a Collegium Vocale zengi majd Mozart vesperását (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 7. és 8., háromnegyed nyolc, május 9., fél négy). S a héten fellép nálunk maga Midori is, aki ugyan már jó ideje nem csodagyermek, ellenben valóságos érett, komoly művész (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

Az operai Májusünnep is pereg tovább, s a jó nevű vendégművészek között egy valódi óriás is akad: a basszista Ferruccio Furlanetto, aki a Don Carlos Fülöp királyaként (képünkön épp e legendás szerepében látható) két alkalommal virraszt majd az operaház színpadán (május 11. és 13., hat óra). Ígérkezik itt még Tosca és Elektra, Sevillai és Nabucco, ám a hét másik nagy operai sztárvendége mégis a Művészetek Palotájába érkezik - Andreas Scholl személyében (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 11., fél nyolc). A kontratenorok kontratenorja budapesti koncertjén a Stuttgarti Kamarazenekar kíséretében lép fel, s a nagy Senesino nyomdokán csupa Händel-áriát énekel majd a szerencséseknek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.