mi a kotta? - Muzsikális akadémia

  • .
  • 2010. május 6.

Trafik

Lesz még egyszer ünnep - idéztük Vörösmarty Mihály megcsonkított sorát a múlt héten, s a költői vátesz ismét diadalmaskodott, hiszen ez a hét újfent az ünnepé, helyesebben az ünnepeké. Mert bár zenei jubileumokban eddig is bővelkedett a 2010-es esztendő, május 7-én egy újabb nagyjából kerek dátumhoz érünk: Beethoven budai fellépésének 210.
évfordulójához, melyet idén többnapos Beethoven-ünnep köszönt majd. "7-én délután megismételték a nagy katonai karusselt és ennek befejezése után az itteni színházban hangversenyt tartottak, amelyen a híres van Beethoven úr a fortepianón való különleges ügyességét tanúsította, majd a kürthöz való ismert tehetségével Punto úr tűnt ki" - írta 1800-ban az Ofner und Pesther Zeitung, beszámolván a cárlány és friss nádorné, Alekszandra Pavlovna tiszteletére rendezett díszszemléről és az azt követő "muzsikális akadémiáról". Beethoven és Giovanni Punto (eredeti nevén: Jan Václav Stich) bizonyosan előadta e hajdani hangversenyen az op. 17-es F-dúr kürtszonátát, s ez a darab a pénteki koncerten is felhangzik majd, ahol Kocsis Zoltán oldalán Gál László kürtös fog szerepelni, s ahol mások mellett Érdi Tamás is pódiumra lép (Nemzeti Táncszínház, május 7., fél nyolc). A fentebb emlegetett korabeli instrumentum, a fortepiano másnap jut lehetőséghez, éppenséggel a jeles Malcolm Bilson keze alatt, aki Vashegyi György együtteseivel ad közös műsort az MTA várbéli Kongresszusi termében (május 8., fél nyolc). Ugyanitt zárul majd az ünnepségek főprogramja, méghozzá a Kilencedikkel, melyet ezúttal Oláh Kálmán és Szilasi Alex kétzongorás estje klasszikus és dzsesszparafrázisban kínál fel (május 9., fél nyolc).

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar amúgy egy minden szempontból kiadós hétfői Bach-koncerttel is helyet követel magának e hasábokon (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 10., fél nyolc), de innentől már jószerint csak a nagynevű vendégek és echt világsztárok elősorolására jut hely. Így a Nemzeti Filharmonikus Zenekar csütörtöki koncertje Gidon Kremert vendégeli Sosztakovics 1. a-moll hegedűversenyének szólójában (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 6., fél nyolc), a Fesztiválzenekar esedékes három hangversenyén a Collegium Vocale zengi majd Mozart vesperását (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 7. és 8., háromnegyed nyolc, május 9., fél négy). S a héten fellép nálunk maga Midori is, aki ugyan már jó ideje nem csodagyermek, ellenben valóságos érett, komoly művész (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

Az operai Májusünnep is pereg tovább, s a jó nevű vendégművészek között egy valódi óriás is akad: a basszista Ferruccio Furlanetto, aki a Don Carlos Fülöp királyaként (képünkön épp e legendás szerepében látható) két alkalommal virraszt majd az operaház színpadán (május 11. és 13., hat óra). Ígérkezik itt még Tosca és Elektra, Sevillai és Nabucco, ám a hét másik nagy operai sztárvendége mégis a Művészetek Palotájába érkezik - Andreas Scholl személyében (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, május 11., fél nyolc). A kontratenorok kontratenorja budapesti koncertjén a Stuttgarti Kamarazenekar kíséretében lép fel, s a nagy Senesino nyomdokán csupa Händel-áriát énekel majd a szerencséseknek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.