mi a kotta? - Nézzék a tévét!

  • .
  • 2009. július 2.

Trafik

Az időjárásról ugyan nem szólhatunk teljes bizonyossággal, azonban a pesti koncertéletet elnézve bátran kijelenthető, hogy végképp beütött a nyár. Így a zeneakadémiai vakáció nyomában immár a Művészetek Palotájában is megcsendesedik az élet, úgyannyira, hogy az elkövetkező hétről csupán egyetlen nagyobb szabású hangversenyt említhetünk: a csütörtökit, melyen Verdi gyászoperája, az olasz Eötvös József, Alessandro Manzoni előtt tisztelgő Requiem fog felhangzani (Nemzeti Hangversenyterem, július 2., fél nyolc).
A jegytulajdonosok, vagyis a jegyesek (hogy ellőjük egyetlen Manzoni-patronunkat) a fennállásának 25. évfordulóját Közép-Európában megünneplő Colorado Symphony Chorus koncertjén, s hozzá a MÁV Szimfonikus Zenekar és nyugati szláv szólisták közreműködésével hallhatják majd e monumentális, bár a Wagner-hetek után szinte már szerénynek tetsző remeket.

Kínálkozik még a lehetőség, hogy a nagyszerű, ám tagadhatatlanul némiképp félreeső "budai Társaskör felé vegyük az irányt, ahol vasárnap a Fischer Annie-ösztöndíjasok (július 5., hét óra), míg szerdán a Pestalozzi Trió tagjai (július 8., nyolc óra) fogják majd kamarázásra a dolgot, mindazonáltal a címben foglalt felszólítást is érdemes komolyan megszívlelni. Mert bizony a Mezzo adása e héten ugyancsak felette pompás mulatságot ígér a koncerttermekből kiűzött, az operaházból kiseprűzött zenebarát számára. Csupán a zenés színházi programokat említve, péntek este Lyonból egy - egész az utolsó másodpercekig - élő Traviatát (Mezzo, július 3., nyolc óra) láthatunk, míg szombaton Fischer Iván - félszcenírozott formában Pesten is megcsodált - Cos“ fan tuttéja kerül sorra Glyndebourne-ból (július 4., fél kilenc). Vasárnap azután vár ránk egy valóságos ínyencfalat, a leginkább a Nebáncsvirág szerzőjeként ismert Offenbach-barát és -rivális, Hervé A kis Faust című vígoperája/operettje 1869-ből (július 5., öt óra). S ha már dobozból nyerhető zeneélményeket és francia Goethe-átiratokat ajánlgatunk, hát a Bartók rádiót is említsük: szombaton Massenet Wertherjét adják a párizsi Bastille Operából Rolando Villazónnal és Susan Grahammal (július 4., fél nyolc után öt perccel).

Aztán itt van még nekünk a Szerelmes Shakespeare és a Házasság olasz módra! Nem, nem tévedtünk át végképp tévésmaci málnásába, pusztán csak két, a nappalinktól viszonylag messzire telepített esemény címét citáltuk elő. A Szerelmes Shakespeare bizonnyal a hét zenei főeseménye, csak hát Gyulán kell lenni hozzája (Kohán képtár, július 4., fél kilenc), ugyanis ott lép fel áriaestjével a London Baroque által kísért régizenés mesterszoprán, az idén hatvanesztendős veres csoda, Emma Kirkby (festményünkön). A Házasság olasz módra pedig Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című örökzöldjének modernizált változatát rejti: Cserje Zsuzsa rendezésében, a Bajor Gizi Emlékmúzeum teraszára kihelyezve (július 4., hét óra) - s nem (mint korábban olvastuk) a Bajai halászcsárdába. Mely színhelyet főleg azért említjük, hogy a halászlé habjain már át is evezhessünk Szegedre, ahol is a Cigányszerelemmel, Lehár Ferenc alkalomszerűen átfazonírozott, valódi és bulvársztárokkal kistafírozott operettjének előadásával (Dóm tér, július 3., kilenc óra) megkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok idei sorozata.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.