mi a kotta? - Nézzék a tévét!

  • .
  • 2009. július 2.

Trafik

Az időjárásról ugyan nem szólhatunk teljes bizonyossággal, azonban a pesti koncertéletet elnézve bátran kijelenthető, hogy végképp beütött a nyár. Így a zeneakadémiai vakáció nyomában immár a Művészetek Palotájában is megcsendesedik az élet, úgyannyira, hogy az elkövetkező hétről csupán egyetlen nagyobb szabású hangversenyt említhetünk: a csütörtökit, melyen Verdi gyászoperája, az olasz Eötvös József, Alessandro Manzoni előtt tisztelgő Requiem fog felhangzani (Nemzeti Hangversenyterem, július 2., fél nyolc).
A jegytulajdonosok, vagyis a jegyesek (hogy ellőjük egyetlen Manzoni-patronunkat) a fennállásának 25. évfordulóját Közép-Európában megünneplő Colorado Symphony Chorus koncertjén, s hozzá a MÁV Szimfonikus Zenekar és nyugati szláv szólisták közreműködésével hallhatják majd e monumentális, bár a Wagner-hetek után szinte már szerénynek tetsző remeket.

Kínálkozik még a lehetőség, hogy a nagyszerű, ám tagadhatatlanul némiképp félreeső "budai Társaskör felé vegyük az irányt, ahol vasárnap a Fischer Annie-ösztöndíjasok (július 5., hét óra), míg szerdán a Pestalozzi Trió tagjai (július 8., nyolc óra) fogják majd kamarázásra a dolgot, mindazonáltal a címben foglalt felszólítást is érdemes komolyan megszívlelni. Mert bizony a Mezzo adása e héten ugyancsak felette pompás mulatságot ígér a koncerttermekből kiűzött, az operaházból kiseprűzött zenebarát számára. Csupán a zenés színházi programokat említve, péntek este Lyonból egy - egész az utolsó másodpercekig - élő Traviatát (Mezzo, július 3., nyolc óra) láthatunk, míg szombaton Fischer Iván - félszcenírozott formában Pesten is megcsodált - Cos“ fan tuttéja kerül sorra Glyndebourne-ból (július 4., fél kilenc). Vasárnap azután vár ránk egy valóságos ínyencfalat, a leginkább a Nebáncsvirág szerzőjeként ismert Offenbach-barát és -rivális, Hervé A kis Faust című vígoperája/operettje 1869-ből (július 5., öt óra). S ha már dobozból nyerhető zeneélményeket és francia Goethe-átiratokat ajánlgatunk, hát a Bartók rádiót is említsük: szombaton Massenet Wertherjét adják a párizsi Bastille Operából Rolando Villazónnal és Susan Grahammal (július 4., fél nyolc után öt perccel).

Aztán itt van még nekünk a Szerelmes Shakespeare és a Házasság olasz módra! Nem, nem tévedtünk át végképp tévésmaci málnásába, pusztán csak két, a nappalinktól viszonylag messzire telepített esemény címét citáltuk elő. A Szerelmes Shakespeare bizonnyal a hét zenei főeseménye, csak hát Gyulán kell lenni hozzája (Kohán képtár, július 4., fél kilenc), ugyanis ott lép fel áriaestjével a London Baroque által kísért régizenés mesterszoprán, az idén hatvanesztendős veres csoda, Emma Kirkby (festményünkön). A Házasság olasz módra pedig Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című örökzöldjének modernizált változatát rejti: Cserje Zsuzsa rendezésében, a Bajor Gizi Emlékmúzeum teraszára kihelyezve (július 4., hét óra) - s nem (mint korábban olvastuk) a Bajai halászcsárdába. Mely színhelyet főleg azért említjük, hogy a halászlé habjain már át is evezhessünk Szegedre, ahol is a Cigányszerelemmel, Lehár Ferenc alkalomszerűen átfazonírozott, valódi és bulvársztárokkal kistafírozott operettjének előadásával (Dóm tér, július 3., kilenc óra) megkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok idei sorozata.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.