mi a kotta? - Nincs mese

  • .
  • 2010. augusztus 19.

Trafik

Az anekdota műfaján ugyan felette sokszor elverték a port, s nemegyszer megtették már a magyar irodalom örökös gyengéjének is, ám a miénkhez hasonló cikkek és rovatok aligha boldogulhatnának kicsiny, ámde színes történetkék, poentírozott sztorik nélkül. A művekhez és alkotóikhoz kapcsolódó miniadomák rendszerint még megcáfolt állapotukban is hasznosnak bizonyulnak, hiszen lehetőséget kínálnak az ismeretterjesztés magasztos feladatának gyakorlására.
E művét a Szuezi-csatorna megnyitására írta...; és akkor Salieri fogta a mérget, és beleöntötte az italába...; Coco Chanel pedig bemászott mellé az ágyba, ahol aztán annak rendje és módja szerint... (Képünk ez utóbbi történet megfilmesítését mutatja, a forróvérű zeneszerző kitalálandó.) Megannyi kijátszható sztori, valóságos tárháza a zenei ajánlókban elsüthető patronoknak.

Olykor azonban fegyverletételre kényszerül az emberfia, mint például most, amikor is a hét két budapesti szabadtéri koncertjének egyazonos záró számáról kelletik szólnia. Mozart 201-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr szimfóniája ugyanis, mellyel előbb Pest Megye Szimfonikus Zenekara (Pesti Vármegyeháza Díszudvara, augusztus 19., fél nyolc), majd azután a Liszt Ferenc Kamarazenekar (Kiscelli Múzeum, augusztus 23., nyolc óra) szegi be egynemű Mozart-programját, fájón nélkülözi az anekdotákat. Nincs egyetlen árva előcitálható történet, még egy fia mellékneve sincs az 1774-es korai szimfóniának - pusztán csak roppant népszerű, meg persze vitathatatlan remekmű, és semmi több.

Annyi azért elmondható e szimfóniáról, hogy az ifjú Mozart salzburgi szimfóniáinak sorához hasonlóan a két Haydn, Joseph és Michael hatása ott munkált a 18 éves komponistában. E két testvér amúgy a Zempléni Fesztivál szombati zárókoncertjén jut szerephez, hiszen a héten igen aktív Liszt Ferenc Kamarazenekar és a fiatal élgordonkás, Várdai István kettejük szerzeményeivel indítja majd műsorát (Sárospatak, Református templom, augusztus 21., nyolc óra). A koncerten aztán felhangzik majd Csajkovszkij Pezzo Capriccioso című szerzeménye is, amely a címéhez mérten nem számít különösebben sziporkázó humorúnak - tán mert a komponista az idő tájt éppen egyik barátja, a szifiliszben haldokló Nyikolaj Kondratyev (aki nem lévén azonos a Kondratyev-ciklusnak nevét kölcsönző kiváló közgazdásszal) betegágya körül vizitelt.

Pénteken pedig, az új kenyérnek - ezúttal lapunk megjelenési időpontját is befolyásoló - ünnepén véget ér a kamarazene egyhetes kaposvári ünnepe. Még három kiadós koncert jut majd erre az utolsó napra: a Szivárvány Zeneházban először Balla Eszter narrálja majd a nemzetközi kiválóságok által elhegedült Négy évszakot (tizenegy órakor), délután meg a fentebb feladványul választott zeneszerző Petruskáját játssza le négy kézen José Gallardo és Anna Laakso (öttől), befejezésül azután kevéssel éjfél előtt (este tizenegytől) stílszerűen a Megdicsőült éj előadásával vetnek véget a zenének Kelemen Barnabásék.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.