mi a kotta? - Rossz idők, szép napok

"Édesanyja nevelte fel, megmutatva, hogy bármennyire rossz is az apa elvesztése, nélküle is derék és kiváló férfiúvá növekedhet bárki, és hogy csak a haszontalan emberek okolják romlásukért a magányos árvaságot. De ugyanez a Marcius tett tanúságot azoknak az igaza mellett is, akik azt állítják, hogy a nemes és jó természet, ha nem részesül megfelelő nevelésben, sok rossz gyümölcsöt is terem a pompásak mellett, akárcsak a jó, de nem eléggé megművelt föld.

Mert bár mindenre kiterjedő, élénk értelme őt is nagy és kiváló tettek elkövetésére serkentette, daccal párosult fékezhetetlen indulatossága megnehezítette számára a másokkal való érintkezést. Kortársai bámulták a gyönyörökkel, a fáradalmakkal és az anyagi javakkal szemben tanúsított közönyét, s ezt a tulajdonságát önmérsékletnek, igazságosságnak és bátorságnak nevezték, társaságban viszont nem tudták elviselni ellenszenves, kellemetlen és fennhéjázó modorát."

Plutarkhosz körvonalazza ekképpen a kora köztársaságkori római hadvezér, Caius Marcius vagy másként - ahogy majd' mindannyian ismerjük - Coriolanus nehéz természetét, s valószínűleg a könnyű esetnek ugyancsak aligha ítélhető Beethoven is innen, a Párhuzamos életrajzok vonatkozó passzusaiból ismerte meg a sértettségében hazája ellen forduló antik férfiú történetét. 1807-es Coriolan nyitányát azonban egy jóval kevésbé maradandó alkotás, az osztrák Heinrich Joseph von Collin tragédiája elé szánta, míg manapság döntően koncertek nyitószáma gyanánt szolgál - tragikus végkimenetellel és egyszersmind közmegelégedésre. Így lesz ez a Nemzeti Filharmonikusok idei utolsó martonvásári hangversenyén is, ahol a Kovács János irányította hősi program a Coriolan után Beethoven Hegedűversenyét, majd pedig az Eroica szimfóniát fogja sorra venni (augusztus 6., hét óra; esőnap: augusztus 7.). Egyebekben a Baráti Kristóf hegedűjátékát ígérő Beethoven-est három műve a zeneszerző két jeles tisztelőjét említteti föl velünk: a versenymű első szólistáját, Franz Clement hegedűművészt, valamint a tábornoki rangú mecénást, Joseph Franz Maximilian Lobkowitz herceget (családi címerét mutatjuk), aki egyrészt színhelyet biztosított a nyitány első előadásának, másrészt pedig elnyerte Beethoventől az Eroica ajánlását. Tudjuk, Beethoven harmadik szimfóniája körül kiterjedt és nem is alaptalan Bonaparte-legenda tenyészik, ám mi azért inkább idézzük e helyütt Toscaninit, aki a mű első tételéről így nyilatkozott: "Ez a zene sokak szerint Napóleon, mások szerint Hitler vagy Mussolini; szerintem Allegro con brio."

Hétfőn azután már csak "budáig kell utaznunk az élményért, ahol is mindösszesen nyolc évszak vár bennünket. No persze, ne a Götz Anna főszereplésével (valamint a Balázs Fecó legfentebb idézett főcímdalával) ékes 1987-es tévésorozatra gondoljunk, hanem a Liszt Ferenc Kamarazenekar programjára, melyen az örök Vivaldi-sláger nyomába Astor Piazzolla Buenos Aires-i levegőjű párdarabja hág majd (Kiscelli Múzeum, augusztus 8., nyolc óra; esőnap: augusztus 9.).