mi a kotta? - Ugyanaz hátulról

  • .
  • 2009. július 9.

Trafik

A Magyar Rádió legendás zenei fejtörője, a gazdag utóéletű Ki nyer ma?, mely műsornak mellesleg e sorok írója is őszinte híve és lelkes játékosa volt, több ezer adása során napról napra feladta a leckét a kérdések összeállítóinak: vajh' minő kapcsolatot teremtsenek az egy-egy adásban egymás mellé kerülő öt zenei részlet és az adott nap között? Ha jobban belegondolunk, hát a zenei ajánló műfaja is egészen hasonló srófra jár, s így hasonlók a kínálkozó megoldások is, csak épp persze bejátszások és Astoria szálló nélkül. Ott van például a számokkal való ügyeskedés, mondjuk, hogy 9-én vegyük a 9-es opus- vagy sorszámmal megjelelt műveket, ajánló esetén pedig csapjunk le a szerencsés egybeesésre: csütörtökön, a Nemzeti Hangversenyterem nyári szünet előtti utolsó koncertjén Kobayashi Ken-Ichiro a MÁV Szimfonikus Zenekar és egy japán kórus élén Beethoven Kilencedik szimfóniáját vezényli majd (július 9., fél nyolc).
Ilyenkor elkél némi kultúrtörténeti adalék, például Unger Karolináról, a székesfehérvári születésű világhódító kontraaltról, aki részt vett a szimfónia 1824-es ősbemutatóján, s az anekdoták szerint ő volt, aki az akkor már süket, a vezénylésben elmerült Beethoven figyelmét felhívta a körülötte ünneplő közönségre. ("Önben megvan a Dél perzselő tüze, az Észak energiája, Önnek vas tüdeje, ezüst hangja és arany tehetsége van" - méltatta Rossini Ungert.) S természetesen Beethoven Kilencedikjéhez kapcsolódva máris említhetjük Dvorák azonos számozású szimfóniáját, melynek szabadtéri előadását hétfőn rendezi a Bogányi Gergely társaságában fellépő Szent István Király Szimfonikus Zenekar (Vajdahunyadvár, július 13., fél kilenc).

Bogányi Gergely az említett koncerten Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játssza majd, s az Esterházyak alkalmazásában álló papa, Liszt Ádám személye akár át is vezethet minket oda, ahová amúgy a másik nagy rendezőelv, az aktuális évforduló is elirányít: Joseph Haydnhoz. Haydnhoz és Fertőd-Eszterházára, ahol is a héten kezdődik a Budapesti Vonósok 15. Haydn Fesztiválja (fotónkon a nyáréji helyszín). Liszt Ádám kamaszkorában rövid ideig csellistaként is szolgálta a hercegi családot, ám Haydn két gordonkaversenyének szólóit aligha játszhatta; mi most Perényi Miklóssal hallgathatjuk meg a két fennmaradt versenyművet (Esterházy-kastély, július 12., fél nyolc). Okvetlenül külön említést érdemel a jeles német szoprán, Ruth Ziesak fertődi fellépése a Budapesti Vonósokkal (július 10., fél nyolc), és ha már amúgy is Haydnnál időzünk, ajánljuk a komponista utolsó előtti miséjét, az 1801-es Schöpfungmessét, amit a Budapesti Bach Együttes előadásában hallhatunk a hét végén (Belvárosi főplébánia-templom, július 12., fél négy).

Végül utolsó mentsvár gyanánt alapozzunk a földrajzi közelségre, hogy Fertőd-Eszterháza után felemlíthessük a szombathelyi 25. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivált, ahol szombaton a helyi Bartók Teremben Eötvös Péter (július 11., fél nyolc), míg kedden a nagyszerű Heinz Holliger vezényel (július 14., fél nyolc). Holliger még hétfőn Gyöngyössy Zoltán és Rohmann Imre társaságában kortárs zenei kamaraestet is ad (Bartók Terem, július 14., fél nyolc), Eötvös Péter Radames című, 1976-os ősbemutatójú kamaraoperáját pedig vasárnap játsszák el a Savaria Egyetemi Központ A épületében, Almási-Tóth András rendezésében (július 12., fél nyolc). Radames - ne felejtsük el a hős nevét: legközelebb ő lészen a mi mottónk!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.