mi a kotta? A legboldogabb

  • .
  • 2011. október 13.

Trafik

"Nem a legszebb nő, akivel valaha találkoztam; közepes termetű, kreol bőrű, hosszú nyakkal, széles szájjal, kevésbé dús keblekkel [...] a fekete szemei azonban gyönyörűek." Ezekkel a szavakkal jellemezte egy szorgos velencei diplomata Boleyn Annát 1532-ben, egy kurta esztendővel azelőtt, hogy a hölgyből VIII. Henrik második felesége vált.
"The most happy", azaz "a legboldogabb" - ez volt Anna jelmondata, ám házasságának ezer napja (lásd a vonatkozó filmet 1969-ből) boldogság helyett a kegyetlen végzet, egészen pontosan a vérpad felé vezetett. Erről a történetről mesél Gaetano Donizetti 1830-ban komponált operája, az Anna Bolena is, amelynek milánói ősbemutatója olyan nagy sikert aratott, hogy Donizettit innentől már saját mestere, Mayr is Maestrónak szólította. 1830-ban a címszerepet a XIX. század legendás primadonnája, Giuditta Pasta énekelte, míg mi e hét végén a jelenkor hódító dívájával, Anna Netrebkóval (képünkön) hallhatjuk, hiszen a Metropolitan Opera ezzel a dalművel indítja az új évad HD-közvetítéseinek sorát (Fesztivál Színház, október 15., hét óra).

A heti koncertprogram fő vendége egy norvég csellista lesz, név szerint Truls Msrk, aki a Budapesti Fesztiválzenekar soros három koncertjének szólistájaként szerepel majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 13. és 14., háromnegyed nyolc, 15., fél négy). A világhírű hangszeres Dmitrij Sosztakovics I., Esz-dúr gordonkaversenyét fogja játszani, azt a művet, amelynek lemezfelvételéért Grammy-díjat nyert, s amelyet eredetileg, 1959-ben a Msrk által olyannyira csodált nagy muzsikus, Misztyiszlav Rosztropovics vonója alá szánt a sokat félt szovjet-orosz komponista. Az idős amerikai dirigens, David Zinman által irányítandó koncertek egyebekben is csupa mélységesen orosz művet kínálnak. Így a nyitószám a népzenekutatás úttörőjeként is említhető Anatolij Konsztantyinovics Ljadov szimfonikus tündérmeséje, Az elvarázsolt tó lesz. A nem túl serény zeneszerző e művével még csak-csak elkészült 1909-re, ám Szergej Gyagilev ezzel párhuzamos felkérését már nem teljesítette, s ilyesformán restségének egy hatalmas remekművet köszönhet a zeneirodalom: Igor Stravinsky Tűzmadarát. Míg a koncertek második felét egy Svájcban, a Luzerni-tó mellett komponált szimfónia alkotja: az emigráns Szergej Rahmanyinov utolsó, azaz III. szimfóniája 1935-36-ból.

"Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hálá jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja kéd, még Szent Péter is megijedett volt, mikor a vízben sipadoztak a lábai. Hát mi bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek." 1717 őszén ezekkel a mondatokkal indította legelső törökországi levelét Mikes Kelemen, aki 250 éve, 1761 októberében halt meg, s akiről ezen a héten egy koncert is megemlékezik majd: Kurtág György, Farkas Ferenc és Petrovics Emil műveiből válogatva, a Musica Historica és a Budapesti Vonósok közreműködésével, Köteles Géza vezénylete alatt (MTA Díszterem, október 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.