mi a kotta? A legboldogabb

  • .
  • 2011. október 13.

Trafik

"Nem a legszebb nő, akivel valaha találkoztam; közepes termetű, kreol bőrű, hosszú nyakkal, széles szájjal, kevésbé dús keblekkel [...] a fekete szemei azonban gyönyörűek." Ezekkel a szavakkal jellemezte egy szorgos velencei diplomata Boleyn Annát 1532-ben, egy kurta esztendővel azelőtt, hogy a hölgyből VIII. Henrik második felesége vált.
"The most happy", azaz "a legboldogabb" - ez volt Anna jelmondata, ám házasságának ezer napja (lásd a vonatkozó filmet 1969-ből) boldogság helyett a kegyetlen végzet, egészen pontosan a vérpad felé vezetett. Erről a történetről mesél Gaetano Donizetti 1830-ban komponált operája, az Anna Bolena is, amelynek milánói ősbemutatója olyan nagy sikert aratott, hogy Donizettit innentől már saját mestere, Mayr is Maestrónak szólította. 1830-ban a címszerepet a XIX. század legendás primadonnája, Giuditta Pasta énekelte, míg mi e hét végén a jelenkor hódító dívájával, Anna Netrebkóval (képünkön) hallhatjuk, hiszen a Metropolitan Opera ezzel a dalművel indítja az új évad HD-közvetítéseinek sorát (Fesztivál Színház, október 15., hét óra).

A heti koncertprogram fő vendége egy norvég csellista lesz, név szerint Truls Msrk, aki a Budapesti Fesztiválzenekar soros három koncertjének szólistájaként szerepel majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 13. és 14., háromnegyed nyolc, 15., fél négy). A világhírű hangszeres Dmitrij Sosztakovics I., Esz-dúr gordonkaversenyét fogja játszani, azt a művet, amelynek lemezfelvételéért Grammy-díjat nyert, s amelyet eredetileg, 1959-ben a Msrk által olyannyira csodált nagy muzsikus, Misztyiszlav Rosztropovics vonója alá szánt a sokat félt szovjet-orosz komponista. Az idős amerikai dirigens, David Zinman által irányítandó koncertek egyebekben is csupa mélységesen orosz művet kínálnak. Így a nyitószám a népzenekutatás úttörőjeként is említhető Anatolij Konsztantyinovics Ljadov szimfonikus tündérmeséje, Az elvarázsolt tó lesz. A nem túl serény zeneszerző e művével még csak-csak elkészült 1909-re, ám Szergej Gyagilev ezzel párhuzamos felkérését már nem teljesítette, s ilyesformán restségének egy hatalmas remekművet köszönhet a zeneirodalom: Igor Stravinsky Tűzmadarát. Míg a koncertek második felét egy Svájcban, a Luzerni-tó mellett komponált szimfónia alkotja: az emigráns Szergej Rahmanyinov utolsó, azaz III. szimfóniája 1935-36-ból.

"Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hálá jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja kéd, még Szent Péter is megijedett volt, mikor a vízben sipadoztak a lábai. Hát mi bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek." 1717 őszén ezekkel a mondatokkal indította legelső törökországi levelét Mikes Kelemen, aki 250 éve, 1761 októberében halt meg, s akiről ezen a héten egy koncert is megemlékezik majd: Kurtág György, Farkas Ferenc és Petrovics Emil műveiből válogatva, a Musica Historica és a Budapesti Vonósok közreműködésével, Köteles Géza vezénylete alatt (MTA Díszterem, október 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.