Conan Doyle első regénye A British Library papíron és hangos könyvben megjelentette Sir Arthur Conan Doyle eddig publikálatlan első regényét: a The Narrative of John Smith egy köszvény kínozta, szobájából ki nem mozduló férfi monológja, 1883- 84-ben írta a Sherlock Holmes-történetek szerzője.
Putyin, a búvárrégész Augusztusban Vlagyimir Putyin miniszterelnök a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő szorosban búvárkodva ókori görög edénydarabokat hozott felszínre. Ebből hír, médiaesemény lett Oroszországban. Az AP hírügynökség friss moszkvai jelentése szerint Putyin szóvivője egy tévéinterjúban kérdésekre válaszolva elárulta: megrendezett esemény volt ez, a leleteket már korábban megtalálta egy expedíció, de otthagyták vagy odahelyezték Putyin számára.
Gyász 67 éves korában elhunyt Bert Jansch: a skót gitáros első albumát 1965-ben készítette, 1967-73 között az akusztikus folkzenét játszó Pentangle együttesben, majd ismét önállóan szerepelt. Utolsó albumát 2006-ban adta ki (The Black Swan). A BBC Radio 2 életműdíja alkalmából ismét összeállt Pentangle élén augusztusban lépett utoljára színpadra Londonban - hetekkel később, az edinburghi fesztiválon betegsége miatt már nem szerepelhetett.
Nobel-díj: Tomas Tranströmer 1974 - Harry Martinson és Eyvind Johnson - óta első ízben svéd szerzőnek és 1996 - Wislawa Szymborska - óta először költőnek ítélte a Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia: az elismerés indoklása szerint a 80 éves Tomas Tranströmer verseinek "sűrű és áttetsző képei friss bepillantást engednek a valóságba". A pszichológusként dolgozott költő 1954-ben debütált első kötetével. Magyarul negyed századdal később szólalt meg, az emigráns Thinsz Géza fordításában (Tomas Tranströmer versei, 1979, Európa). Thinsz nyersfordításai alapján Tranströmer is átültetett svédre magyar költőket (Illyést, Nemes Nagyot, Pilinszkyt, Szabó Lőrincet, Tandorit, Weörest). Egy évtizede két kötete jelent meg magyarul (117 vers, 2001, Az emlékek látnak, 2002, Mervel Ferenc, Jávorszky Béla és mások fordításában, mindkettőt a Széphalom gondozta). Jóllehet az 1990-ben elszenvedett agyvérzés félig megbénította, 2001-ben és 2009-ben is járt Budapesten. Illusztrációnkon a Nobel-díj kihirdetését követő Dagens Nyheter címlapján látható.
DesignHét után A nyolcadik budapesti Design Hét záróeseményeként első alkalommal osztották ki a hg.hu által alapított Design Díjakat. Az építészeti kategóriában megosztva nyert a badacsonytomaji Bazaltbor Laposa Pincészet Kis Péter és Molnár Bea tervezte épülete és a pécsi Kodály Központ (terv: Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Sólyom Benedek), a divatkategóriában Vörös Györgyi Phase Dress című kollekciója bizonyult a legjobbnak, a termékdizájn-kategóriában nem osztottak ki első díjat, a legsikeresebb grafikai dizájnt Kiss Miklós készítette a New York-i IndieCouture című lap számára (képünkön). Az interaktív dizájn kategóriában a Kitchen Budapest által tervezett SubMap győzött - a Szubjektív Budapest-térképet egy évvel ezelőtt állították ki a Centrális Galériában. A Design Díj nyerteseinek és helyezettjeinek kiállítása október 16-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.
Retrospektív: Gerhard Richter Napjaink egyik legkiemelkedőbb festőművésze, Gerhard Richter életművén vezet végig a londoni Tate Modern: a január 8-ig nyitva tartó Panorama című tárlat tizennégy termen keresztül mutatja be a Drezdában született, de a szocialista Kelet-Németországot még épp időben, 1961-ben elhagyó, Düsseldorfban letelepedő, ma 79 éves művész munkásságát. Fotórealista képek, elmosódó kontúrok, tájképek és portrék, geometrikus fegyelem és érzékeny gesztusok szülte absztraktok, színes ragyogás és monokróm kifinomultság, reflektálás a korszak történelmi eseményeire - mindez megtalálható Gerd Richter vásznain, rajzain, papír- és olajképein. Alig tíz évvel Nyugatra távozása után, 1972-ben ő képviselte az NSZK-t a Velencei Biennálén, ahol 2007-ben is jelen volt az amerikai zeneszerző, John Cage ihlette sorozat monumentális festményeivel: "Nincs mit mondanom, és ezt mondom." Illusztrációink csak felvillantják több mint öt évtized gazdag termését. A női holttestet ábrázoló kép a Tate-ben külön teremben elhelyezett 1977. október 18. című, 1988-ban készült ciklus egyik darabja: a cím arra a napra utal, amikor a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezet három tagját, Andreas Baadert, Gudrun Ensslint és Jan-Carl Raspét holtan találták börtöncelláikban (a hivatalos magyarázat szerint öngyilkosok lettek, előttük egy évvel Ulrike Meinhofot felakasztva találták cellájában - az itt látható kép őt ábrázolja).
A kiállítás London után Berlinbe, majd Párizsba utazik.
