"Önmagunknak tartozunk" - Malina János művészeti igazgató

rés a présen: Egy év szünet után idén augusztus végén "egyházzenei kiadással" jelentkezik a Haydn Eszterházán fesztivál. Mit takar ez a megjelölés? Malina János: Igen, tavaly elmaradt az "igazi" fesztivál, bár Haydn Budán címmel rendeztünk egy a folytonosságot biztosító minifesztivált Haydn budai fellépésének 210.

évfordulóját megünnepelve. Idén a tematika önként adódott, hisz' a helyreállítási munkák miatt a fertődi kastély teljesen zárva van, viszont a két közeli, egykor Esterházy-fennhatóság alá tartozó templom most is rendelkezésre áll. Felkértük hát a szakrális zene élvonalbeli előadóit, hogy Fertőszentmiklóson, illetve Fertőszéplakon adjanak ízelítőt Haydn és néhány hozzá közel álló komponista egyházzenei terméséből. Az első napon, augusztus 26-án Vashegyi György vezényli együttesei élén azt a Haydn-misét, amely épp Eszterháza "felavatásának" évében, 1766-ban keletkezett. Másnap Szekendy Tamás Haydn kortársának és barátjának, Albrechtsbergernek, továbbá hivatali utódainak, Hummelnek és Fuchsnak az orgonadarabjaiból összeállított koncertet ad. Végül 28-án a Budapesti Énekes Iskola az előd, Gregor Werner és a testvér, Michael Haydn felfedezésszámba menő műveit mutatja be Mezei János és Bubnó Tamás vezetésével. A koncertek egyébként szokatlan időpontban, délután 6-kor kezdődnek!

rap: Túl a 2009-es bicentenáriumon, hogyan áll ma a Haydn-kultusz Magyarországon?

MJ: A kismartoni főutca egyik cukrászdájában máig kapható egy házi recept szerint készülő torta, amiről büszkén hirdetik, hogy a 2009-es Haydn-év tiszteletére alkották. Nekünk, a Magyar Haydn Társaság képviselőinek viszont már 2010 elején értésünkre adta az akkori kulturális helyettes államtitkár, hogy a Haydn-év elmúltával a kulturális tárcának nem áll többé módjában támogatni azt a fesztivált, amelyről a BBC háromórás műsort készített, ami második magyar fesztiválként lett az Európai Fesztiválszövetség tagja, s mellesleg a töredékébe kerül a hasonló hatású és színvonalú magyar fesztiváloknak. Az NKA-ra ugyan mindig számíthatunk, ők azonban egyedül még a mi alacsony költségvetésünknek is csupán a töredékét tudják adni.

rap: Csupán a pénzhiány lenne a gond?

MJ: A baj valójában csak másodlagosan anyagi természetű: az elsődleges probléma az, hogy a mindenkori kulturális kormányzat - egy-két rövid átmeneti szakasztól eltekintve - sohasem értette meg, hogy Eszterháza egészen páratlan, világraszóló jelentőségű, komplex kulturális örökséget képvisel, aminek a középpontjában Haydn ottani munkássága és az udvari zenei és operaélet áll.

rap: Ehhez képest Eszterháza máig csak napokra válik a koncertélet színterévé.

MJ: A döntéshozók nem szokták megérteni, hogy elsősorban önmagunknak tartozunk azzal, hogy a magyar kultúrtörténetnek ezt a csodáját azon a színvonalon mutassuk be, ami a hagyományainak megfelel. Hogy ebből a gazdag örökségből akár évtizedeken keresztül tudnánk zenei-kulturális szenzációkkal szolgálni. Csak egy példa: már a Haydn-évben rendelkezésre állt volna egy remek korhű bábopera-produkció Eszterházán bemutatott repertoárral. Ám ez sem került soha a megvalósítás közelébe, pedig éppen itt igazi világszenzáció lenne. De nem adjuk fel. Makacsul próbálkozom a jelenlegi kultúráért felelős államtitkár meggyőzésével, és - "senki sem próféta a saját hazájában" alapon - azzal, hogy nemzetközi partnerek bevonásával világossá tegyem, milyen fontos célokról van szó. Igyekszünk folytatni a Magyar Haydn Társaságot és a Haydn Eszterházán fesztivált létrehozó Strém Kálmán misszióját.