rap: A darab témája bizarr - de ezt megszokhattuk tőletek -, csakúgy, mint a kivitelezés. Mik a társulatra jellemző módszerek, és mi ebben a darabban az újdonság?
MZS: Nincs lefektetett munkamódszerünk, minden próbaidőszak más. Én igyekeztem nyitottan dolgozni az alkotótársakkal, ugyanakkor határozott irányvonalakat vázoltam fel. Hiszek a közös kreativitásban, és remélem, az előadás ezt visszaigazolja.
rap: Sokfelől szeditek a szövegeket, a zenéket? Hogyan készült a darab?
MZS: Workshoppal kezdtünk, ami fizikai tréninget, zenés és szituációs improvizációt jelentett. Az improvizációból születtek a jelenetek, illetve én folyamatosan hoztam a különböző vendégszövegeket és a dalokat. A társulat előadásaiban megszokott szerteágazó dramaturgiával ellentétben a Szodoma utánnak van egy lineáris dramaturgiája, ugyanakkor behálózza egy tág asszociációs tartomány.
rap: A nőtörténetek izgatnak titeket?
MZS: Három nő a világtól elvonultan répát hámoz... Most úgy tűnik, igen.
rap: A kőszínházból érkeztél ebbe a független társulatba. Megérte?
MZS: Hogy általában megéri-e, azt nem tudom. De nekem ez nem kérdés. Most is dolgozom kőszínházban, de számomra a függetlenség a biztonság. Az Ágens Társulat az otthonom.
rap: Inkább antisztárnak tűnsz, mindig megvolt ez benned, vagy a színészet közben lettél színházi anarchista? Hogyan kezdted a pályát?
MZS: Valószínűleg ez mindig megvolt bennem, és mindig sikerült egy rést törnöm magam számára. A székesfehérvári Vörösmarty Színházban nem elégedtem meg azokkal a keretekkel, amiket biztosítottak. Kitaláltam, hogy a színház próbaterméből csináljunk Stúdió Színházat, és az ötletemre bemutattuk Michael Mackenzie A bárónő és a komorna című kétszereplős darabját, amihez Ágenst kértem fel zeneszerzőnek. Valahogy így kezdődött...
rap: Mikor láthatunk benneteket legközelebb? Vannak-e saját projektjeid is?
MZS: A Szodoma után című előadást a bemutató után másnap, május 21-én is játsszuk, majd június 9-10-én 20 órakor a Fogasházban (Bp. VII., Akácfa u.), és a következő évadban is folyamatosan repertoáron tartjuk. Jövőre is dolgozom színészként, táncosként és dramaturgként több független társulatnál, illetve kőszínházaknál, de ami a "saját projektjeimet" illeti, azok összefonódnak az "anyatársulatommal".
